Új kulturális intézmények, építészeti csodák, világhírű festők – dübörgött a kulturális élet itthon 2022-ben

Pár nap, és itt az év vége. A 2022-es esztendő a világban zajló negatív, riasztó és nyomasztó események ellenére is elképesztően gyümölcsöző volt, ami a magyar kulturális életet illeti. Ez előtt tisztelegve két részben idézzük fel az elmúlt év legjelentősebb pillanatait, legyen szó magas- vagy épp popkultúráról. 

Megnyílt a Magyar Zene Háza

2022 januárjában adták át a várva várt Magyar Zene Házát. Olvasóink is jól emlékezhetnek, hogy a Városliget megújulásának terve korábban hatalmas vitákat váltott ki. Demonstráló csoportok lepték el a parkot, a Ligetvédők sátrakat állítottak és fákhoz bilincselték magukat, így  tiltakozva a tervezett beruházások ellen. A Fidesz egy közleményben akkor úgy fogalmazott: „A városligeti tiltakozásoknak semmilyen alapja nincs, azok kizárólag politikai célokat szolgálnak, a Városliget szebb, zöldebb, fásabb, és a főváros »legszebb parkja« lesz.”

A Magyar Zene Háza a Liget Budapest Projekt részeként épült meg, állandó kiállításaiban az egyetemes és a magyar zenetörténet is fontos szerepet kap. Az épületet Fudzsimoto Szú japán sztárépítész tervezte, aki természetközeli, áttetsző üvegépítményt álmodott meg a Liget fái közé.

„Számomra ez az egyik legfontosabb alkotásom. A filozófiámban nagyon fontos az építészet és a természet kölcsönhatása, együttműködése. A Magyar Zene Háza pedig kifejezetten erről szól, be tudja mutatni ezt. Gyönyörű zöld környezet veszi körbe, miközben átmeneti tereket teremt, félig nyitottan a park felé, de közben védve is a tető által. Ez álmaim építészete” – mondta lapunknak adott interjújában az építész.

– fogalmazott a kulturális intézmény átadóján Orbán Viktor, és kiemelte: nehéz időket él át Európa – háború, járványok, népvándorlási hullámok követik egymást. Ezzel szemben Karácsony Gergely főpolgármester az átadás napján azt nyilatkozta: „Az épület létrejötte nem a kultúra, hanem a barbár erőszak jegyében történt. Erőszak a város legfontosabb közparkjával szemben.”

Ahogy haladt az idő, a Magyar Zene Háza Európa egyik legtöbbet díjazott épülete lett, és elnyerte az egyik legrangosabb amerikai építészeti díjat is. A Magyar Zene Háza megnyitásával olyan turisztikai desztináció jött létre Budapesten, amely miatt szerte Európában tízezrek ülnek repülőre. Ugyanakkor a magyar főváros is egyedülálló kulturális helyszínnel gazdagodott, az állandó kiállítás és zenei programok folyamatosan telt házasak, és sokan már csak azért is ellátogatnak a Városligetbe, hogy megcsodálják ezt a különleges épületet.

Fotó: Ficsor Márton / Mandiner

Megnyitotta kapuit a Néprajzi Múzeum

2022 májusában, alapításának 150. évfordulóján nagyszabású kiállításokkal nyitotta meg kapuit Európa egyik legkorszerűbb etnográfiai intézménye, a Néprajzi Múzeum. A több díjat is elnyert, a Liget-projekt keretében megvalósult beruházás azonban számos alkalommal ellenzéki támadások kereszttüzébe került. Karácsony Gergely korábban egyenesen őrültségnek nevezte a megépítését.

Ahogy Móré Levente fogalmazott a Mandiner hetilap hasábjain: „A Városliget szélén, az Ötvenhatosok terén álló, két egymásba fonódó, látványos épületnek már a homlokzata is egyfajta tárlat: félmillió pixelből kialakított, frízszerű, árnyékoló funkciójú díszítése húsz magyar és húsz nemzetközi néprajzi motívum kortárs, a számítógépes grafika látványelemeit segítségül hívó újrafogalmazása. A múzeumépület és a benne dolgozó szakemberek önmagában ezzel a külső megjelenéssel is üzenni kívánnak:

Orbán Viktor az épület átadóünnepségén úgy fogalmazott: a kormány a bizonytalan és átalakuló világ kellős közepén döntött úgy, hogy kultúrára, kulturális terekre, múzeumokra és koncerttermekre, az épített környezet és Budapest legszebb parkjának a rendbetételére fordítja Magyarország forrásait.   

„Miközben mindenki azt bizonygatta, hogy nem lehet, addig mi lépésről lépésre, épületről épületre haladunk” – mondta a miniszterelnök. Kiemelte: olyan épületet szerettek volna, ahol a magyar népi kultúra természetes szépsége a legteljesebben kibontakozhat. Úgy fogalmazott: ma azt ünnepeljük, hogy „kincseink méltó helyre kerültek”, és egy feladatunk maradt: fel kell nőnünk ahhoz, hogy ne csak egy nap legyen az ünneplésé,

Ferencz Marcell, a Néprajzi Múzeum vezető tervezője arról beszélt lapunknak, hogy amikor a tekintetünket végighordoztuk az Andrássy út sarkán korábban, azt láttuk, hogy a két gyönyörű homlokzat után a Keleti pályaudvar felé mintegy beszakad a Liget.

„Már évekkel ezelőtt azt gondoltam: ha ide valaha is emelhetek egy épületet, az olyan lesz, ami a pihenésnek is teret ad. A Néprajzi Múzeumhoz mint kulturális kincset hordozó tartalomhoz el kell mennie minden turistának. Azt találtam ki, úgy vonzom őket ide, hogy mielőtt belépnének az épületbe, meg tudjanak pihenni (...) Tervem másik alapvetése az volt, hogy az itt álló emlékmű a magyar szabadság fogalmát is meghatározza – mitikus hely, amelyet meg kell tisztelni. Nagy kérdés volt, hogyan lehet e kettőt összehozni. Arra gondoltam, megismétlem a Hősök terének gondolatát – még azt sem mondom, hogy kortárs módon.

– nyilatkozta az építész.

Fotó: Földházi Árpád / Mandiner

Álmok Álmodói 20 a Millenárison

„Mi, magyarok tényleg mindenütt ott vagyunk! A világ azért olyan, amilyen, mert azt mi, magyarok is formáltuk. Hozzájárultunk a világ fejlődéséhez, mert megvolt és megvan hozzá a tehetségünk, tudásunk” – írtuk egyik cikkünkben, amikor lapunk kiemelt médiaparterévé vált a Millenáris fantasztikus tárlatának.

Minden közösség büszke azokra a tagjaira, akik fontos felfedezésekkel, értékes találmányokkal gyarapították az emberiség tudásának közös kincsestárát. A Millenáris Álmok Álmodói 20 – Világraszóló magyarok, világformáló találmányok címmel 2022 februárjában nyitotta meg tárlatát, amelynek célja az volt, hogy közelebb hozza a látogatókhoz a világszinten is meghatározó magyar vívmányokat.

A 6000 négyzetméteres látogatói térben megtudható többek között, hogy a magyar szellemi hozzájárulásnak mekkora szerepe van az elektromos autózásban, a napenergia hasznosításában vagy épp a számítógépek világában. Nem is beszélve arról, hogy milyen lenne a világ biztonsági gyufa, golyóstoll, poroltó, transzformátor vagy vízóra nélkül.

A mostani tárlat hazánk eddigi leglátogatottabb időszaki kiállításának, a húsz évvel ezelőtti Álmok Álmodóinak a hagyományait követi, de ezúttal új megközelítésben: tudományterületek köré szervezve jelenik meg a tartalom. A  cél, hogy felhívják a figyelmet az innováció és a tudomány szerepére, és mintát mutatva inspirálják a jövő feltalálóit.

Fotó: Ficsor Márton / Mandiner

Átadták a felújított Operaházat

2022 márciusában ünnepi gálaműsorral nyílt meg a Magyar Állami Operaház átfogó felújításon átesett, Andrássy úti főépülete. Ókovács Szilveszter főigazgató lapunknak adott interjújában részletesen kifejtette, miért is volt halaszthatatlan az Ybl-palota felújítása, és milyen átalakítások történtek az épületben.

„Egy kezemen meg tudom számolni a fő célokat, hisz ezek képezték a beruházási program prioritásait. Az Operaház színpadának gépezetét – alsó- és felső gépészetét – ki kell cserélni úgy, ahogy van. Nem megjavítani, hanem kiszedni, kidobni és újat tenni a helyére, korszerű lámpaparkkal. A zenekari árok visszabővítése az Ybl-i méretre, mert egyszerűen nem fért el megfelelő létszámú zenész benne, és az új mellvédet akusztikailag áttörni, új zengő terekkel és kemény felületekkel a hangzást javítani. A nézőtéri székeket cserélni, »megokosítani«, a kiosztást újragondolni. A negyedik az Operaház általános gépészeti felújítása: klimatizálás, kábelek, csövek újrahúzása, új kazánok, gyengeáramú rendszerek építése (tűzjelzés, biztonsági kamerák, wifi, ügyelői hívó és hasonlók). Végül a szomszédos, a Hajós utca alatt alagúttal összekötött tízszintes üzemházunk megújítása, amely totál K.O. lett 38 év alatt. Tehát innen indultunk” – foglalta össze.

A megnyitón ott volt Áder János akkori és Novák Katalin jelenlegi köztársasági elnök, valamint Orbán Viktor miniszterelnök is.

„Manapság, amikor sorra emelkednek, újulnak, szépülnek kulturális intézményeink, érdemes felidéznünk, miben is hiszünk, amikor a művészeteknek méltó otthont építünk vagy újítunk fel. Az utóbbi évek számtalan kulturális beruházására azért volt szükség, mert mindez felemelő, léleknemesítő, léptéket ad az embernek, értéket őriz, élményt kínál, igényességre és hagyománytiszteletre tanít” – fogalmazott Áder János a ceremónián. Az Operaház főigazgatója hozzátette: az Ybl Miklós fő műveként számontartott épületet a társulat művészeinek munkája teszi igazán gyönyörűvé.

Zoboki Gábor, a Magyar Állami Operaház nemrégiben befejezett teljes körű rekonstrukciójának felelős építésze szintén interjút adott lapunknak. A megújult Operaház kapcsán úgy fogalmazott: „Szerencsés vagyok, hogy harmincöt éve töretlen erővel dolgozhatok az építészszakmában, amiért rajongok, és ami által azt érezhetem: hasznos vagyok. És azért is kifejezetten szerencsésnek tartom magam, mert egy

Kevés külföldi példát tudok mondani, ahol ennyi kulturális intézmény megújult vagy felépült volna az utóbbi harminc évben. Erre csak egy olyan ország képes, ahol a jövőt az építés jelenti, mind szellemi, mind materiális értelemben. Ez bizalommal és biztonságérzettel tölt el. És örülnék, ha töretlenül így folytatódna.”

Fotó: Máthé Zoltán / MTI

Bosch-kiállítás

A Szépművészeti Múzeum minden idők legerősebb kiállítási programját kínálta idén. Először is Menny és pokol között. Hieronymus Bosch rejtélyes világa címmel 2022. április 8-a és július 17-e között csodás tárlatot láthatott a nagyérdemű. Bosch egyedülálló művészete a mester halála után több mint ötszáz év elteltével is számos megoldatlan rejtélyt tartogat számunkra.

A múzeum a gondosan válogatott közel kilencven műalkotással – köztük tizenegy saját kezű festménnyel, ami a németalföldi művész teljes festői életművének közel felét teszi ki – mutatta be azokat az örök emberi témákat, amelyeket Bosch oly eredeti és rejtélyekkel telített módon fogalmazott meg a műveiben:

„Célunk Bosch világának megelevenítése, a késő középkor szellemi és vizuális kultúrájának megidézése az emberi létezésről alkotott elképzelések bemutatásával: az emberi életút mint földi zarándoklat értelmezése, minden válaszútjával, bűnös útvesztőjével, érzéki kitérőivel és a kor által felkínált spirituális fogódzók megjelenítésével” – harangozta be a tárlatot a Szépművészeti Múzeum.

Saját kezű festményei és rajzai mellett az életmű előzményeihez kapcsolódó alkotások, továbbá műhelye és követői legjellegzetesebb remekművei is láthatók voltak Budapesten. A Szépművészeti attrakciója nemcsak Közép-Európa valaha volt legnagyobb kiállítása volt Bosch műveiből és művészetéről,

„Kevés olyan festőt ismerünk a művészet történetéből, aki évszázadok óta olyan hatással van az utókorra, mint Hieronymus Bosch; élete legalább annyi rejtélyt tartogat, mint életműve mintegy két tucat enigmatikus alkotása. Ma sem képzelhető el az irodalomtól a színházon és a filmen át egészen az autonóm fotográfiáig olyan műfaj, melynek egy-egy alkotója valamilyen módon ne inspirálódna megismételhetetlen és egyszeri géniuszából – a széles közönség mindenkor kitüntetett érdeklődéséről nem is beszélve. Arról a különleges látomásos tálentumról van szó, amivel már saját korában kivívta magának az egyediség és megismételhetetlenség pozícióját. Bosch nélkül elképzelhetetlen a későbbi németalföldi festészet, vele idősebb Pieter Bruegel életműve, és egy nagy ugrással a 20. században is számos helyen lelünk kapcsolódási pontokra az őt újra felfedező szürrealisták szándékaiban is” – írta Kéri Gáspár a Mandiner hetilapban a kiállítás kapcsán.

Kéri Gáspár kifejti, annak, hogy Bosch kortalan és máig aktuális, több oka is van:

Festészete szilárd morális alapokon született, melyben az emberi létezés gyarlóságait nemcsak ostorozta, de időről időre a kiutat vagy legalább a vigasz számos lehetőségét is felmutatta. Világában egyszerre merítkezünk meg az égi szférákban és a poklok poklában, s a földi szenvedések különféle stációit megjárva mindig megtaláljuk a katarzis felé vezető utat is.

A Bolondok Hajója című festmény kicsomagolása / Forrás: Szépművészeti Múzeum

Matisse-tárlat

2022. július 1-től október 30-ig újabb remekművek érkeztek hazánkba, ezúttal a párizsi Pompidou Központból. A nyáron nyílt tárlat Henri Matisse első reprezentatív kiállítása volt Magyarországon. A kulcsművekből álló válogatást más európai közgyűjteményekből érkező darabok egészítették ki. A több mint száz művet felvonultató válogatás nyolc kronologikus-tematikus szekcióban mutatta be Matisse életművét a korai alkotásoktól egészen az ötvenes években készített papírkivágásokig, az oeuvre olyan központi jelentőségű kérdéseit érintve, mint a vonal és a szín viszonya vagy az enteriőr és az alak összefüggései.

A kiállítás egyúttal a matisse-i életmű műfaji sokszínűségét is megvilágította, ugyanis a festményeken túl egyedi és sokszorosított grafikai alkotások (különös tekintettel a művészkönyvekre és borítótervekre) és szobrok is helyet kapnak a tárlaton.

„Nem volt született festőzseni csodaszámba menő gyerekkori történetekkel például arról, milyen élethűen rajzolta meg a szomszéd macskáját, gyümölcskompozíciók­ról festett korai csendéletei sem ismeretesek, mégis már életében úgy emelkedett a festészet történetének élvonalába, úgy lett atombiztos helye a 20. század legnagyobb hatású alkotói között, hogy az oeuvre legfőbb jellemzője a folyamatos útkeresés, a színek, vonalak és formák összefüggéseinek állandó vizsgálata” – írta Kéri Gáspár a print lapunkban.

A kiállítás – melynek kurátorai Aurélie Verdier és Fehér Dávid voltak – nyolc szekción keresztül vezette végig a látogatókat az életművön. A Centre Pompidou – Musée national d’art moderne őrzi Franciaország legértékesebb Matisse-kollekcióját, a Szépművészeti Múzeum tárlata is ebből az anyagból válogatott, végigjárva a festőművész közel hatvan évet felölelő pályáját, amelyet a folytonos megújulás és mediális kísérletezések széles tárháza jellemez.

Kép: Szépművészeti Múzeum

El Greco remekművei

2022. október 27-től  2023. február 19-ig látogatható az El Greco-tárlat – szintén a Szépművészeti Múzeumban. Spanyolországon kívül a Szépművészeti Múzeum őrzi a világ legnagyobb El Greco-gyűjteményét. A budapesti intézmény immár hat El Greco-alkotással büszkélkedhet, miután a Gonzaga Szent Alajos képmása című képet megvásárolta a MOL-Új Európa Alapítvány a Christie’s londoni aukciósház árverésén, 3,6 millió dollárért.

(...) El Grecót, a görög származású, de jórészt Spanyolországban alkotó művészt talán nem kell bemutatni, jelentősége az európai művészettörténetben kimagasló. Ha létezne egy európai festőkből összeállított top 50 (mint ahogy szerencsére nem létezik, elvégre nem popsztárokról beszélünk), El Grecónak bérelt helye lenne e lista felsőbb régióiban – írta Győrffy Ákos egyik cikkében.

Jelentős külföldi múzeumokból és magánkollekciókból érkezett festményekkel kiegészülve nyílt meg ősszel a krétai–spanyol festőművész enigmatikus életművét bemutató eddigi legátfogóbb magyarországi kiállítás. A tárlat célja, hogy széles körű áttekintést adjon az európai művészet történetének egyik legkiemelkedőbb mestere, El Greco életművéről, bemutatva a festő teljes formai komplexitását és nagy ívű stílusfejlődését.

Ahogy Kéri Gáspár fogalmazott hetilapunk hasábjain: „Domenikosz Theotokopulosz az európai festészet egyik legkülönösebb alkotója volt a reneszánsz és a barokk közötti átmeneti korszakban, amit manierizmusként illet a művészettörténet.

Drámaiság, expresszivitás, a téralkotásban és a kolorit használatában rejlő lehetőségek tágítása, a vizionárius szándékok és a misztikum megjelenése, a világi témák bővítése a festészetben egyaránt ezekre az évtizedekre tehető.”

A kiállításra a világ számos nagy presztízsű közgyűjteménye, például a madridi Museo Nacional del Prado és a Museo Thyssen-Bornemisza, a párizsi Musée du Louvre, a londoni National Gallery és a washingtoni National Gallery of Art kölcsönöz alkotásokat.  A mintegy nyolcvan munka, köztük több mint negyven saját kezű remekmű révén a látogatók az egész életművet átfogó módon ismerkedhetnek meg El Greco egyedülálló művészetével.