ezzel az intézmény 150 éves története során először költözik olyan épületbe, amelyet a gyűjtemény igényei szerint terveztek meg – emlékeztetett.
A Városliget fejlesztése során eddig már 150 ezer m2 zöldfelület újult meg, 72 ezer m2 burkolt felületet bontottak el, elültettek közel 500 lombos fát, több mint 70 ezer cserjét és csaknem 140 ezer évelőt. Idén elkészül a Hősök terétől az Ajtósi Dürer sorig tartó promenád, megújul a Néprajzi Múzeum környezete, a Rondó és a Magyar Zene Háza környéki parkrész, valamint felújítják a KRESZ parkot is. Az év második felében a Napozórét és Nagyrét tájépítészeti és kertészeti munkálatai is befejeződnek, valamint megújul a Széchenyi Gyógyfürdő környéke is.
Baán László újságírói kérdésre válaszolva hangsúlyozta: a Liget projekt ebben az állapotában is „torzó” marad, ha nem épülhet meg a még tervezett – érvényes és végrehajtható építési engedéllyel rendelkező – három épület: az Új Nemzeti Galéria, a Magyar Innováció Háza és a Városligeti Színház.
Ezek közül a világhírű japán építésziroda, a SANAA tervezte Új Nemzeti Galéria felépítése a legnagyobb jelentőségű, hiszen nélküle elveszne az a lehetőség, hogy a projekt valóban „felkerüljön a világtérképre” és itt valósuljon meg az egyik legjobb és legkomplexebb kulturális negyed Európában. Egy világszínvonalú, kortárs építésű művészeti múzeum nélkül nemzetközi szempontból „radar alatt” maradna a városligeti fejlesztés, elveszítve ezzel a ráfordított közpénzek megtérülésének lehetőségét – mondta el Baán László.
(MTI)