A nagyszabású tárlat apropója Munkácsy Mihály születésének 180., halálának 125. évfordulója. A kiállításon a jól ismert művek mellett ritkán vagy hazai közönség előtt még soha nem szerepelt alkotások is szerepelnek. Ezzel nemcsak a Munkácsy-képet szeretnék árnyalni, cél az is, hogy az egykor világsztár festő újból felkerüljön a globális térképre.
Mégpedig a Szépművészeti Múzeum „Munkácsy – Egy világsiker története” című kiállításához.
A „randi” oka nem világos.
Sajnos nemcsak a fővárosban, de vidéken se múltak el nyomtalanul ezek az „embert próbáló”, „leszakadást hozó”, a „kultúrát megvető” évek...
Az USA-ba kivándorolt magyar származású fotográfusok munkái első alkalommal mutatkoznak be a Szépművészeti Múzeumban, sőt az egész világon. A Bartók Tavasz keretében megvalósult kiállításon több mint harminc fotóművész, köztük André Kertész, Moholy-Nagy László, Martin Munkácsi, Robert Capa és Kondor László képeit láthatja a közönség.
Minden lehetőséget ki kell használni, hogy tiltakozzunk ez ellen a megmagyarázhatatlan és értelmezhetetlen döntés ellen.
De hasonlóképp undorodom a nulla teljesítmény ellenére is kiváltságos pártállami káderektől.
Pontosan negyven évvel ezelőtt, 1983. november 5-én egy olasz–magyar bűnbanda hét festményt lopott el a Szépművészeti Múzeumból. Az eset nemzetközi szinten is nagy port kavart, itthon pedig volt egy, a konkrétumokon túlmutató hatása: alapjaiban rengette meg a Kádár-korszak remek közbiztonságáról állandóan sulykolt képet.
„Modell nélkül képtelen lennék festeni” – mondta Pierre-Auguste Renoir, akinek az életművét ilyen teljességben most először láthatjuk Magyarországon. A Szépművészeti Múzeum Renoir – A festő és modelljei című válogatása a csúcsművekre, azon belül is az alakábrázolásokra koncentrál, több mint húsz közgyűjteményből összesen mintegy hetven alkotással.
