Nagyszabású kiállítás nyílt a 16. századi művészetben újszerű és sajátos világot teremtő, görög-spanyol El Greco műveiből a Szépművészeti Múzeumban!
Írta: Kéri Gáspár
Spanyolország mellett a Szépművészeti Múzeum őrzi a világ egyik legnagyobb El Greco-gyűjteményét. Jelentős külföldi múzeumokból és magángyűjteményekből érkezett festményekkel kiegészülve megnyílt a krétai-spanyol festőművész enigmatikus életművét bemutató eddigi legátfogóbb magyarországi kiállítás.
El Greco, születési nevén Domenikosz Theotokopulosz (1541-1614) az európai festészet egyik legkülönösebb alkotója volt a reneszánsz és a barokk közötti átmeneti korszakban, amit manierizmusként illet a művészettörténet. A stílus talán legfőbb sajátossága, hogy az alkotói programok minden addiginál erősebben az egyéni útkeresések felé vették az irányokat. Drámaiság, expresszivitás, a téralkotásban és a kolorit használatában rejlő lehetőségek tágítása, a vizionárius szándékok és a misztikum megjelenése, a világi témák bővítése a festészetben egyaránt ezekre az évtizedekre tehető.
A Velencei Köztársasághoz tartozó Krétán született El Greco festészete azonban a manierizmushoz képest is sajátos stílusjegyeket mutat, világa számos okból annyira egyedi, hogy
Mindamellett az sem véletlen, hogy az évszázadokra Spanyolországon kívül elfeledett El Grecót igazán a 20. század fedezte fel magának.
Domenikosz Theotokopulosz krétai ikonfestőként a bizánci ikonográfia szigorú, a vallásosságot a munkafolyamat során is előtérbe helyező világából indult, ahol egy-egy táblakép elkészítése egy hosszú imával ért fel. Velencébe térve azonban minden megváltozott, festői programját a velencei festészet, Tintoretto, Tiziano és Veronese munkái, valamint a Rómában szerzett impulzusok tágították tovább. Egyedi hangvételű festészetének kiteljesedése pedig Spanyolországban következett be, miután Toledóban letelepedvén El Greco, azaz A Görög festőműhelyt alapított.
Egyházi- és magánmegrendeléseiből is kitűnik, hogy biztos tudás birtokában, ám jellegzetesen nyújtott alakjaival és drámai égboltjaival, sajátos térábrázolásaival és expresszív, meglepően laza ecsetkezelésével
ami napjainkban is figyelemre méltó festői programként értelmezhető. A formai megoldásokon túl festészetéből kitűnik egy olyan mély és meggyőző spiritualitás is, ami elválaszthatatlan a bizánci gyökerektől – különös elegyet teremtve a nyugati, valamint a keleti szellemiség és lelkiség között.
A Szépművészeti Múzeum kiállítása igazi szenzációként az eddigi legátfogóbb hazai tárlatot szenteli El Grecónak, ám hasonló jelentőségű kiállításra utoljára 2001-ben került sor a bécsi Kunsthistorisches Museumban. A Budapesten kiállított mintegy hetven műből több mint félszáz alkotás magától a mestertől származik, s látható köztük a Szépművészeti Múzeum új szerzeménye, a Gonzaga Szent Alajos képmása is. A műalkotások többek közt a madridi Museo Nacional del Prado, a Museo Nacional Thyssen-Bornemisza, a toledói Museo del Greco, a párizsi Musée du Louvre, a londoni National Gallery és a washingtoni National Gallery of Art képtáraiból, valamint magángyűjteményekből érkeztek.
Többek közt olyan műveket láthat a budapesti közönség, mint a Szent Sebestyén a palenciai katedrálisból, a Krisztus megkeresztelése a madridi Pradóból, a Szent Lajos francia király egy apróddal a párizsi Louvre-ból, a Laokoón a washingtoni National Gallery of Artból, A kufárok kiűzése a templomból a londoni National Gallery-ből, az Idősebb Szent Jakab mint zarándok a toledói Érsekséghez tartózó San Nicolás de Bari-templomból, vagy a szintén Toledóból, a Santo Domingo el Antiguo-kolostorból kölcsönzött, Krisztus feltámadása című oltárkép.
Ez az utóbbi festmény, amióta El Greco megfestette, még soha nem hagyta el Toledót. További érdekesség, hogy a mester életművéből mindössze négy rajz maradt fenn, s ezekből kettő, a Keresztelő Szent János és a Szent János evangélista című alkotások is megtekinthetők a Szépművészetiben.
dr. Leticia Ruiz Gómez művészettörténész, a spanyolországi Patrimonio Nacional Királyi Gyűjtemény igazgatója, a festő monográfusa.
A kiállítás kronologikus sorrendben, hét jól körülhatárolható szekción át vezeti végig a látogatót El Greco művészetén. A bizánci ikonográfia világából indulva lépünk tovább az itáliai évekbe, majd jutunk el a kiteljesedés időszakát jelentő Toledóba. Az életmű tematikus bemutatása során megismerkedünk El Greco világi és szakrális portréfestészetének jelentőségével, ahol saját korában páratlan erővel és pszichológiai mélységgel jelenítette meg figuráit, túlnyomó részt a városi elit tagjainak személyiségjegyeit. A kiállítás két külön szekcióban mutatja be Krisztus, valamint Szent Ferenc életének ábrázolásait, miután mindkét témának kiemelt jelentősége van az életműben. Végül képet kapunk a késői alkotói évekről, valamint a mester műhelye és követőinek munkásságáról is.
El Greco művészete Kréta több ezer évre visszanyúló gazdag kulturális közegéből indult, ám stílusfejlődése formálódása során meghatározóak voltak az itáliai művészeti központok, ugyanakkor
A vallásos festmények – köztük monumentális oltárképei mellett – a világi portréfestészetet is megújítva késői alkotói korszakában olyan stílustörekvések fedezhetők fel, melyek évszázadokkal megelőlegezték a modern művészetek formabontó analitikus szándékait.
El Greco. A kiállítás 2023. február 23-ig tekinthető meg a Szépművészeti Múzeumban
Az elmúlt százhúsz évben öt államalakulathoz tartozó Csallóközben már a klub puszta működése is csodának számít, ám a DAC a megmaradás és a nemzeti összetartozás szimbóluma lett. Dunaszerdahelyi beszélgetés Tősér Ádámmal, a kerek születésnap alkalmából a sportklubról készült egész estés dokumentumfilm rendezőjével és Nagy Krisztiánnal, a DAC kommunikációs vezetőjével.
Hogyan lehetséges, hogy a történelem összes kultúrája észak, dél vagy kelet felé orientálódott, és sohasem nyugat felé? Az égtájak kultúrtörténete színesebb és tanulságosabb, mint azt a GPS korában bárki gondolná – állítja Jerry Brotton, a reneszánsz professzora.
E címmel nyitották meg a Szépművészeti Múzeum legújabb, nagyszabású tárlatát Munkácsy Mihály születésének 180. és halálának 125. évfordulója alkalmából. A fő művek mellett ritkán vagy hazai közönség előtt még soha nem szereplő alkotások is láthatók, amelyek révén nemcsak az általános Munkácsy-képet szeretnék árnyalni, cél az is, hogy az egykor világsztár festő újból felkerüljön a globális térképre.
„Nem tudtam mindenkinek elmondani, hogy ne haragudjatok, de akit láttatok a filmvásznon, az nem én voltam” – idézi fel a művész, akit a '80-as években Beri Ary-ként ismert Magyarország.Interjúnk.
„Ha otthon maradunk, annak beláthatatlan következményei lesznek a jövőre nézve. December 1-jén menjünk szavazni a magyarságunkért!”
A nagyszabású tárlat apropója Munkácsy Mihály születésének 180., halálának 125. évfordulója. A kiállításon a jól ismert művek mellett ritkán vagy hazai közönség előtt még soha nem szerepelt alkotások is szerepelnek. Ezzel nemcsak a Munkácsy-képet szeretnék árnyalni, cél az is, hogy az egykor világsztár festő újból felkerüljön a globális térképre.
Behódolás helyett nemzeti érdekérvényesítés. Pindroch Tamás írása.
Pascal Jansen nem tudja feldolgozni a történteket, Dibusz Dénes szerint maguknak kreálták ezt a kínos helyzetet...
