El Greco csodái megérkeztek a Szépművészeti Múzeumba
2022. november 02. 18:01
Nagyszabású kiállítás nyílt a 16. századi művészetben újszerű és sajátos világot teremtő, görög-spanyol El Greco műveiből a Szépművészeti Múzeumban!
2022. november 02. 18:01
p
11
0
10
Mentés
Írta: Kéri Gáspár
Spanyolország mellett a Szépművészeti Múzeum őrzi a világ egyik legnagyobb El Greco-gyűjteményét. Jelentős külföldi múzeumokból és magángyűjteményekből érkezett festményekkel kiegészülve megnyílt a krétai-spanyol festőművész enigmatikus életművét bemutató eddigi legátfogóbb magyarországi kiállítás.
El Greco, születési nevén Domenikosz Theotokopulosz (1541-1614) az európai festészet egyik legkülönösebb alkotója volt a reneszánsz és a barokk közötti átmeneti korszakban, amit manierizmusként illet a művészettörténet. A stílus talán legfőbb sajátossága, hogy az alkotói programok minden addiginál erősebben az egyéni útkeresések felé vették az irányokat. Drámaiság, expresszivitás, a téralkotásban és a kolorit használatában rejlő lehetőségek tágítása, a vizionárius szándékok és a misztikum megjelenése, a világi témák bővítése a festészetben egyaránt ezekre az évtizedekre tehető.
A Velencei Köztársasághoz tartozó Krétán született El Greco festészete azonban a manierizmushoz képest is sajátos stílusjegyeket mutat, világa számos okból annyira egyedi, hogy
skatulyázni is kár volna művészetét.
Mindamellett az sem véletlen, hogy az évszázadokra Spanyolországon kívül elfeledett El Grecót igazán a 20. század fedezte fel magának.
Domenikosz Theotokopulosz krétai ikonfestőként a bizánci ikonográfia szigorú, a vallásosságot a munkafolyamat során is előtérbe helyező világából indult, ahol egy-egy táblakép elkészítése egy hosszú imával ért fel. Velencébe térve azonban minden megváltozott, festői programját a velencei festészet, Tintoretto, Tiziano és Veronese munkái, valamint a Rómában szerzett impulzusok tágították tovább. Egyedi hangvételű festészetének kiteljesedése pedig Spanyolországban következett be, miután Toledóban letelepedvén El Greco, azaz A Görög festőműhelyt alapított.
Egyházi- és magánmegrendeléseiből is kitűnik, hogy biztos tudás birtokában, ám jellegzetesen nyújtott alakjaival és drámai égboltjaival, sajátos térábrázolásaival és expresszív, meglepően laza ecsetkezelésével
valami olyan újat és sajátosat tudott képeivel elmondani,
ami napjainkban is figyelemre méltó festői programként értelmezhető. A formai megoldásokon túl festészetéből kitűnik egy olyan mély és meggyőző spiritualitás is, ami elválaszthatatlan a bizánci gyökerektől – különös elegyet teremtve a nyugati, valamint a keleti szellemiség és lelkiség között.
A Szépművészeti Múzeum kiállítása igazi szenzációként az eddigi legátfogóbb hazai tárlatot szenteli El Grecónak, ám hasonló jelentőségű kiállításra utoljára 2001-ben került sor a bécsi Kunsthistorisches Museumban. A Budapesten kiállított mintegy hetven műből több mint félszáz alkotás magától a mestertől származik, s látható köztük a Szépművészeti Múzeum új szerzeménye, a Gonzaga Szent Alajos képmása is. A műalkotások többek közt a madridi Museo Nacional del Prado, a Museo Nacional Thyssen-Bornemisza, a toledói Museo del Greco, a párizsi Musée du Louvre, a londoni National Gallery és a washingtoni National Gallery of Art képtáraiból, valamint magángyűjteményekből érkeztek.
Többek közt olyan műveket láthat a budapesti közönség, mint a Szent Sebestyén a palenciai katedrálisból, a Krisztus megkeresztelése a madridi Pradóból, a Szent Lajos francia király egy apróddal a párizsi Louvre-ból, a Laokoón a washingtoni National Gallery of Artból, A kufárok kiűzése a templomból a londoni National Gallery-ből, az Idősebb Szent Jakab mint zarándok a toledói Érsekséghez tartózó San Nicolás de Bari-templomból, vagy a szintén Toledóból, a Santo Domingo el Antiguo-kolostorból kölcsönzött, Krisztus feltámadása című oltárkép.
Ez az utóbbi festmény, amióta El Greco megfestette, még soha nem hagyta el Toledót. További érdekesség, hogy a mester életművéből mindössze négy rajz maradt fenn, s ezekből kettő, a Keresztelő Szent János és a Szent János evangélista című alkotások is megtekinthetők a Szépművészetiben.
A budapesti tárlat kurátora a világ jelenlegi legavatottabb El Greco-szakértője,
dr. Leticia Ruiz Gómez művészettörténész, a spanyolországi Patrimonio Nacional Királyi Gyűjtemény igazgatója, a festő monográfusa.
A kiállítás kronologikus sorrendben, hét jól körülhatárolható szekción át vezeti végig a látogatót El Greco művészetén. A bizánci ikonográfia világából indulva lépünk tovább az itáliai évekbe, majd jutunk el a kiteljesedés időszakát jelentő Toledóba. Az életmű tematikus bemutatása során megismerkedünk El Greco világi és szakrális portréfestészetének jelentőségével, ahol saját korában páratlan erővel és pszichológiai mélységgel jelenítette meg figuráit, túlnyomó részt a városi elit tagjainak személyiségjegyeit. A kiállítás két külön szekcióban mutatja be Krisztus, valamint Szent Ferenc életének ábrázolásait, miután mindkét témának kiemelt jelentősége van az életműben. Végül képet kapunk a késői alkotói évekről, valamint a mester műhelye és követőinek munkásságáról is.
El Greco művészete Kréta több ezer évre visszanyúló gazdag kulturális közegéből indult, ám stílusfejlődése formálódása során meghatározóak voltak az itáliai művészeti központok, ugyanakkor
festészete végül Kasztília sajátos atmoszférájában teljesedett ki.
A vallásos festmények – köztük monumentális oltárképei mellett – a világi portréfestészetet is megújítva késői alkotói korszakában olyan stílustörekvések fedezhetők fel, melyek évszázadokkal megelőlegezték a modern művészetek formabontó analitikus szándékait.
El Greco. A kiállítás 2023. február 23-ig tekinthető meg a Szépművészeti Múzeumban
Az elmúlt százhúsz évben öt államalakulathoz tartozó Csallóközben már a klub puszta működése is csodának számít, ám a DAC a megmaradás és a nemzeti összetartozás szimbóluma lett. Dunaszerdahelyi beszélgetés Tősér Ádámmal, a kerek születésnap alkalmából a sportklubról készült egész estés dokumentumfilm rendezőjével és Nagy Krisztiánnal, a DAC kommunikációs vezetőjével.
Hogyan lehetséges, hogy a történelem összes kultúrája észak, dél vagy kelet felé orientálódott, és sohasem nyugat felé? Az égtájak kultúrtörténete színesebb és tanulságosabb, mint azt a GPS korában bárki gondolná – állítja Jerry Brotton, a reneszánsz professzora.
E címmel nyitották meg a Szépművészeti Múzeum legújabb, nagyszabású tárlatát Munkácsy Mihály születésének 180. és halálának 125. évfordulója alkalmából. A fő művek mellett ritkán vagy hazai közönség előtt még soha nem szereplő alkotások is láthatók, amelyek révén nemcsak az általános Munkácsy-képet szeretnék árnyalni, cél az is, hogy az egykor világsztár festő újból felkerüljön a globális térképre.
„Nem tudtam mindenkinek elmondani, hogy ne haragudjatok, de akit láttatok a filmvásznon, az nem én voltam” – idézi fel a művész, akit a '80-as években Beri Ary-ként ismert Magyarország.Interjúnk.
A nagyszabású tárlat apropója Munkácsy Mihály születésének 180., halálának 125. évfordulója. A kiállításon a jól ismert művek mellett ritkán vagy hazai közönség előtt még soha nem szerepelt alkotások is szerepelnek. Ezzel nemcsak a Munkácsy-képet szeretnék árnyalni, cél az is, hogy az egykor világsztár festő újból felkerüljön a globális térképre.
A parlament jóváhagyta az ügyészség kérelmét, hogy fosszák meg mentelmi jogától Herbert Kicklt.
p
0
1
5
Hírlevél-feliratkozás
Ne maradjon le a Mandiner cikkeiről, iratkozzon fel hírlevelünkre! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és elküldjük Önnek a nap legfontosabb híreit.
Összesen 10 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Spiltyu
2022. november 03. 10:16
én nagyon szeretem a festészetet, sok kedvencem is van, de "a görög" képei soha nem tudtak megérinteni... soha nem értettem mitől tartják annyira különlegesen jónak... :(
Nagyszerű!
Most jó a Városligetben és környékén. Persze, csak a nagyszerű és világszínvonalú kormányzati beruházásoknak köszönhetően!
Hétvégén rengetegen élvezik az attrakciókat. A Puskás-stadiontól kezdve, végig, a Néprajzi Múzeum, a játszóterek, sportpályák, kutyafuttatók, a Magyar Zene Háza, a kis Műcsarnok (olof palme), Szépművészeti Múzeum, a Vajdahunyad vára és környéke,..., rengetek vidéki, budapesti és külföldi élvezi.
Azonban ami rossz, az a fővárosi szabotőrők, a karácsonyék kútmérgezése miatt. (Pl. áll a volt Petőfi-csarnok, a Műszaki Múzeum, a Biodóm stb.) Hiába, a FIDESZ-KORMÁNY ÉPÍT, SZÉPÍT, GYARAPÍT, A MOSLÉKELLENZÉK ROMBOL, SZABOTÁL.