Spanyolországon kívül a Szépművészeti Múzeum őrzi a világ legnagyobb El Greco-gyűjteményét. Jelentős külföldi múzeumokból és magánkollekciókból érkezett festményekkel kiegészülve megnyílt a krétai–spanyol festőművész enigmatikus életművét bemutató eddigi legátfogóbb magyarországi kiállítás.
Kéri Gáspár írása a Mandiner hetilapban.
El Greco, születési nevén Domenikosz Theotokopulosz az európai festészet egyik legkülönösebb alkotója volt a reneszánsz és a barokk közötti átmeneti korszakban, amit manierizmusként illet a művészettörténet. A stílus talán legfőbb sajátossága, hogy az alkotói programok minden addiginál erősebben az egyéni útkeresés felé vették az irányt. Drámaiság, expresszivitás, a téralkotásban és a kolorit használatában rejlő lehetőségek tágítása, a vizionárius szándékok és a misztikum megjelenése, a világi témák bővítése a festészetben egyaránt ezekre az évtizedekre tehető. A Velencei Köztársasághoz tartozó Krétán 1541-ben született El Greco festészete azonban a manierizmushoz képest is sajátos stílusjegyeket mutat, világa számos okból annyira egyedi, hogy talán skatulyázni is kár volna művészetét. Az sem véletlen, hogy a Spanyolországon túl évszázadokra elfeledett El Grecót igazán a 20. század fedezte fel magának.
Domenikosz Theotokopulosz krétai ikonfestőként a bizánci ikonográfia szigorú, a vallásosságot a munkafolyamat során is előtérbe helyező világából indult, ahol egy-egy táblakép elkészítése egy hosszú imával ért fel. Velencébe térve azonban minden megváltozott, festői programját a velencei festészet, Tintoretto, Tiziano és Veronese munkái, valamint a Rómában szerzett impulzusok tágították tovább. Egyedi hangvételű festészetének kiteljesedése pedig Spanyolországban következett be, miután Toledóban letelepedve El Greco, azaz A Görög néven festőműhelyt alapított. Egyházi és magánmegrendeléseiből is kitűnik, hogy biztos tudás birtokában, jellegzetesen nyújtott alakjaival és drámai égboltjaival, sajátos térábrázolásaival és expresszív, meglepően laza ecsetkezelésével valami olyan újat és sajátosat tudott elmondani, ami napjainkban is figyelemre méltó festői programként értelmezhető. A formai megoldásokon túl festészetéből kitűnik egy olyan mély és meggyőző spiritualitás is, ami elválaszthatatlan a bizánci gyökerektől – különös elegyet teremtve a nyugati és a keleti szellemiség, lelkiség között.
A Petőfi Irodalmi Múzeum igazán méltón ünnepelte idén a hetvenedik születésnapját: az évforduló alkalmából rendezett háromfelvonásos kiállítássorozat nemrég nyílt záródarabja a magyar irodalom legendás naplóíróit állítja a középpontba.
Ahogyan ma a közösségi médián keresztül, úgy váltottunk régen üzenetet a képeslapok révén. Használatuk a 19-20. század fordulóján vált tömegessé, különösen a téli ünnepek idején hozta-vitte a posta a gyöngybetűkkel megírt jókívánságokat. A Budavári Palota szabadtéri kiállítása jellegzetes századfordulós darabokkal idézi vissza a régi karácsonyok hangulatát. .
E címmel nyitották meg a Szépművészeti Múzeum legújabb, nagyszabású tárlatát Munkácsy Mihály születésének 180. és halálának 125. évfordulója alkalmából. A fő művek mellett ritkán vagy hazai közönség előtt még soha nem szereplő alkotások is láthatók, amelyek révén nemcsak az általános Munkácsy-képet szeretnék árnyalni, cél az is, hogy az egykor világsztár festő újból felkerüljön a globális térképre.
A nagyszabású tárlat apropója Munkácsy Mihály születésének 180., halálának 125. évfordulója. A kiállításon a jól ismert művek mellett ritkán vagy hazai közönség előtt még soha nem szerepelt alkotások is szerepelnek. Ezzel nemcsak a Munkácsy-képet szeretnék árnyalni, cél az is, hogy az egykor világsztár festő újból felkerüljön a globális térképre.
Újra kitett magáért a világhírű olasz művész.
A színész nagyon büszke Nagy Ervin barátságára.
Miként lehet a pszichológiai és pedagógiai kutatási eredményeket játékos formában a tanári hivatás, azon belül kiemelten a tehetségpszichológia szolgálatába állítani? Erre a kérdésre kíván választ adni egy magyar fejlesztésű szakmai beszélgetőkártya-sorozat.
A 200 méteres hátúszás olimpiai bajnoka a Duna Arénában 25 méteres medencében is megmutatta, ki az úr a háznál.
