Az USA-ba kivándorolt magyar származású fotográfusok munkái első alkalommal mutatkoznak be a Szépművészeti Múzeumban, sőt az egész világon. A Bartók Tavasz keretében megvalósult kiállításon több mint harminc fotóművész, köztük André Kertész, Moholy-Nagy László, Martin Munkácsi, Robert Capa és Kondor László képeit láthatja a közönség.
Nyitókép: Cornell Capa/Friedman Kornél (1918–2008), John F. Kennedy országos kampánykörútja közben 1960, későbbi nyomat zselatinos ezüst nagyítás, 22,7 × 33,2 cm, Virginia Museum of Fine Arts (Szépművészeti Múzeum)
***
A Kertész, Moholy-Nagy, Capa… Magyar fotóművészek Amerikában (1914–1989) című tárlat a történészek által rövid 20. századnak nevezett – az első világháború kezdetétől 1989-ig tartó – időszakban Amerikában otthonra talált magyar fotográfusok munkásságából ad átfogó válogatást. A több mint 170 mű 32 alkotóhoz kötődik, akik ha nem is lettek mind világhírűek, az általuk választott fotográfiai műfajban lényeges szerepet játszottak új hazájukban.
Az amerikai–magyar fotográfiai kapcsolatokkal és az Amerikába kivándorolt magyar származású fotográfusok hatásával ennek ellenére ez idáig csupán néhány kiadvány foglalkozott, így a Szépművészetiben augusztus végéig látható kollekció mérföldkő a téma feldolgozásának történetében. Alex Nyerges, a Virginia Museum of Fine Arts igazgatója – a kiállítás az intézménnyel közösen jöhetett létre – egy évtizede tanulmányozza az egyes életműveket, kutatásának eredményei most, a Szépművészetiben, nyolc szekcióban láthatók először,
Robert Capa elhíresült mondásának szellemiségében: „nem elég a tehetség, magyarnak is kell lenni”.
„Az alkotókban közös, hogy a történetük kivétel nélkül Magyarországon kezdődött, Amerikába vándoroltak, ám a származásuk örökre ide is kötötte őket. Az útjuk is gyakorta hasonló volt; Németországon, Párizson keresztül jutottak el jellemzően New Yorkba, Chicagóba és más nagy amerikai városokba. Sokuk története a mai napig rejtve maradt, miközben természetesen mindannyian hallottunk már Capáról, Kertészről vagy Moholy-Nagyról. De most mindannyian – ismertek és kevésbé ismertek, férfiak és nők – itt vannak, és láthatjuk azt az óriási hatást is, amit a munkáikkal, felfogásukkal, tudásukkal, látásmódjukkal a múlt század globális fotóművészetére gyakoroltak. Magyarország az egyetlen ország, amely ennyi fantasztikus művészt adott a világnak” – hangsúlyozta a megnyitón Alex Nyerges, akinek Baki Péter, a Magyar Fotográfiai Múzeum igazgatója volt segítségére a kurátori feladatokban.
Ezen fantasztikus és egyéni látásmódú fotóművészek egyike a már jó néhány éve hazatelepült, jelenleg Kapolcson élő Kondor László is, aki 1956-ban, alig tizenhat évesen hagyta el Magyarországot. Többéves ausztriai kitérő után került Chicagóba, ahol az egyetemen nemzetközi politikát hallgatott. Akkoriban már évek óta autodidakta módon fényképezett, szabadúszóként megörökítette az 1968-as chicagói demokrata elnökjelölő gyűlés napjaiban történt incidenseket is; ezt a fotósorozatát az USA szinte minden újságja leközölte. Mivel állandó megbízást ezután sem kapott sehol, huszonnyolc éves korában önként jelentkezett a seregbe, haditudósítói állásban reménykedve.
Nem sokkal később a vietnámi dzsungelben kutatta fényképezőgépével a mindig borzalmas háború emberi pillanatait:
itt készült szuggesztív – gyakran a civil lakosság szenvedéseit dokumentáló – képei mély humanizmusról árulkodnak. Közel négy évtizedes USA-beli munkássága alatt, amellett, hogy a legendás chicagói polgármester, Richard Daley hivatalos fényképesze volt, számos politikus- és művészportét készített Luciano Pavarottitól Margaret Thatcherön vagy II. János Pál pápán át Henry Kissingerig, és tehetséges épületfotósként is jegyezték. A mostani tárlaton három fotográfiájával, köztük az ikonikus Waiting for Extraction, Vietnam, 1970 cíművel szerepel.
A sajtóbejáráson részt vett a Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója is. Baán László kiemelte, hogy az intézmény a közönségtől eddig elzárt tere e különleges kiállítással nyílik újra, vagyis „a Szépművészeti Múzeum rekonstrukciója ezzel gyakorlatilag teljes egészében lezárult”. Baán László azt is elmondta, hogy a fotográfiára a jövőben is egyre nagyobb figyelem irányul majd: az egykori Klösz-villában helyet kapó Nemzeti Fotóművészeti Múzeum megvalósítását 2025-re tervezik.
A Petőfi Irodalmi Múzeum igazán méltón ünnepelte idén a hetvenedik születésnapját: az évforduló alkalmából rendezett háromfelvonásos kiállítássorozat nemrég nyílt záródarabja a magyar irodalom legendás naplóíróit állítja a középpontba.
Ahogyan ma a közösségi médián keresztül, úgy váltottunk régen üzenetet a képeslapok révén. Használatuk a 19-20. század fordulóján vált tömegessé, különösen a téli ünnepek idején hozta-vitte a posta a gyöngybetűkkel megírt jókívánságokat. A Budavári Palota szabadtéri kiállítása jellegzetes századfordulós darabokkal idézi vissza a régi karácsonyok hangulatát. .
Azt hiszem most van az a pillanat, amikor meg lehetne kímélni David Pressmant a Budapestre történő fáradságos visszautazástól.
Nem jártak jól az amerikai ügyészek, akiket a magyar származású baloldali milliárdos pénzelt.
E címmel nyitották meg a Szépművészeti Múzeum legújabb, nagyszabású tárlatát Munkácsy Mihály születésének 180. és halálának 125. évfordulója alkalmából. A fő művek mellett ritkán vagy hazai közönség előtt még soha nem szereplő alkotások is láthatók, amelyek révén nemcsak az általános Munkácsy-képet szeretnék árnyalni, cél az is, hogy az egykor világsztár festő újból felkerüljön a globális térképre.
Gyorsan beleálltak a megválasztott amerikai elnökbe.
Az Amerikai Bibliatársulat csütörtökön tette közzé a State of the Bible USA 2024 új kutatása foglalkozott a témával.
A férfi vízilabda Magyar Kupa döntőjében a rekordgyőztes a BVSC-vel vívott óriási csatát.
