A Szépművészeti Múzeum immár hat El Greco-alkotással büszkélkedhet, miután a Gonzaga Szent Alajos képmása című képet megvásárolta a MOL-Új Európa Alapítvány a Christie’s londoni aukciósház árverésén.
A képzőművészet szerelmesei számára aligha lehet izgalmasabb pillanat annál, mint amikor lelepleznek egy festményt, amit eddig Magyarországon még senki sem láthatott. Ami így nem egészen fedi a valóságot, mert
azok a szerencsések, akik bejáratosak voltak Nemes Marcell bányavállalkozó és műgyűjtő magángyűjteményébe.
Úgy sejtjük, nem sokan lehettek. A századelő legjelentősebb magángyűjteményével bíró mecénás az 1910-es években kollekciója egy részét felajánlotta megvételre az államnak, illetve a fővárosnak, de valamilyen rejtélyes okból nem tapasztalt különösebb érdeklődést a részükről, ezért a kedd délelőtt tíz órakor a sajtó képviselőinek jelenlétében bemutatott képet néhány más különleges darabbal együtt 1913-ban eladta egy párizsi árverésen.
A most bemutatott kép alkotója El Greco, a kép címe pedig Gonzaga Szent Alajos képmása.
El Grecót, a görög származású, de jórészt Spanyolországban alkotó művészt talán nem kell bemutatni, jelentősége az európai művészettörténetben kimagasló. Ha létezne egy európai festőkből összeállított top 50 (mint ahogy szerencsére nem létezik, elvégre nem popsztárokról beszélünk),
Festészetét szokás a manierizmus irányzatával együtt emlegetni, amely irányzat egyfajta átmenetet képezett a reneszánsz és a barokk között. Mivel nem művészettörténet órán vagyunk, eltekintenék a leckefelmondástól, annyi mindenesetre elmondható, hogy ez a 16. század második felében szárba szökkenő és a 17. század elejéig virágzó művészeti áramlat alapvetően írta át az addigi játékszabályokat. A manierizmus nyugtalan, minden addigit megkérdőjelező és felülíró idők képzőművészeti és építészeti lenyomata, s ennek a nyugtalanságnak El Greco életműve talán a legkarakteresebb bizonyítéka.
A Gonzaga Szent Alajos képmása című képet a MOL-Új Európa Alapítvány a Christie’s londoni aukciósház ez év júniusi árverésén vásárolta 3,6 millió dollárért. Nem kevés pénz, mondhatnánk, de ne felejtsük el, hogy nem akárkiről van szó: El Greco a középkor egyik legnagyobb festője.
A portrén látható fiatal férfi, Gonzaga Szent Alajos itáliai arisztokrata családból származott, de néhány évig Spanyolországban élt. A legjobb körökben mozgó, ambiciózus fiatalembert mély vallásossága a jezsuita rendbe vezette, de belépése után néhány évvel meghalt, alig huszonhárom éves korában. Halála után négy évvel boldoggá avatták, később XIII. Benedek 1726-ban a fiatal diákok védőszentjévé avatta, majd 1926-ban XI. Pius pápa valamennyi keresztény fiatal védőszentjének nyilvánította. A portré azon első képek közé tartozik, amelyeket El Greco Spanyolországba érkezését követően festett.
A szuggesztív tekintetű és valamiként a korai halál jegyeit félreérthetetlenül az arcán viselő fiatalember portréját Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója és Miklósa Erika operaénekes, a Mol-Új Európa Alapítvány kuratóriumának elnöke leplezte le, s egyúttal azt is bejelentették, hogy a friss szerzemény október 28-tól lesz látható az El Greco életművét bemutató kiállítás keretében.
A kiállítás társkurátora El Greco művészetének talán legavatottabb ismerője, a spanyol királyi gyűjtemények igazgatónője, dr. Leticia Ruiz Gomez.
Fotó: Szépművészeti Múzeum
„Nem fogunk semmilyen módon politikai ideológiával beleszólni abba, hogy hogyan, és milyen módon kell a kultúrának működnie” – jelentete ki a Magyar Nemzeti Múzeumban Tarr Zoltán.
Hankó Balázs hozzá nem értése is azt mutatja, hogy a kultúra – és annak finanszírozása – az elmúlt években komolyan lezüllött.
Az Operaház főigazgatója Rost Andreával való kapcsolatáról, és az intézmény jövőjéről is beszélt.
Gulyás Gergely posztja alatt egyre csak gyűlnek a megdöbbent és a minisztert támogató hozzászólások.
Az MMA-elnök szerint a bajok nem itt és nem most kezdődtek. Hanem amikor kétszázötven éve úgy döntöttünk, hogy elhagyjuk életünkből a tekintélyt és legfőképpen a Fennvalót.
Két szélsőség van, az egyik gyűlöli, hogy magyarnak született, a másik véglet, amikor valaki az élete értelmének tekinti, hogy ő magyar. Lánczi András írása.
Cél a halálos gázolások teljes felszámolása.
Az Európai Bizottság több tisztségviselője szerint Magyar Péter mindkét reformnak ellenáll, arra hivatkozva, hogy azok további terhet jelentenének az államháztartás számára.
