A Szépművészeti Múzeum immár hat El Greco-alkotással büszkélkedhet, miután a Gonzaga Szent Alajos képmása című képet megvásárolta a MOL-Új Európa Alapítvány a Christie’s londoni aukciósház árverésén.
A képzőművészet szerelmesei számára aligha lehet izgalmasabb pillanat annál, mint amikor lelepleznek egy festményt, amit eddig Magyarországon még senki sem láthatott. Ami így nem egészen fedi a valóságot, mert
azok a szerencsések, akik bejáratosak voltak Nemes Marcell bányavállalkozó és műgyűjtő magángyűjteményébe.
Úgy sejtjük, nem sokan lehettek. A századelő legjelentősebb magángyűjteményével bíró mecénás az 1910-es években kollekciója egy részét felajánlotta megvételre az államnak, illetve a fővárosnak, de valamilyen rejtélyes okból nem tapasztalt különösebb érdeklődést a részükről, ezért a kedd délelőtt tíz órakor a sajtó képviselőinek jelenlétében bemutatott képet néhány más különleges darabbal együtt 1913-ban eladta egy párizsi árverésen.
A most bemutatott kép alkotója El Greco, a kép címe pedig Gonzaga Szent Alajos képmása.
El Grecót, a görög származású, de jórészt Spanyolországban alkotó művészt talán nem kell bemutatni, jelentősége az európai művészettörténetben kimagasló. Ha létezne egy európai festőkből összeállított top 50 (mint ahogy szerencsére nem létezik, elvégre nem popsztárokról beszélünk),
Festészetét szokás a manierizmus irányzatával együtt emlegetni, amely irányzat egyfajta átmenetet képezett a reneszánsz és a barokk között. Mivel nem művészettörténet órán vagyunk, eltekintenék a leckefelmondástól, annyi mindenesetre elmondható, hogy ez a 16. század második felében szárba szökkenő és a 17. század elejéig virágzó művészeti áramlat alapvetően írta át az addigi játékszabályokat. A manierizmus nyugtalan, minden addigit megkérdőjelező és felülíró idők képzőművészeti és építészeti lenyomata, s ennek a nyugtalanságnak El Greco életműve talán a legkarakteresebb bizonyítéka.
A Gonzaga Szent Alajos képmása című képet a MOL-Új Európa Alapítvány a Christie’s londoni aukciósház ez év júniusi árverésén vásárolta 3,6 millió dollárért. Nem kevés pénz, mondhatnánk, de ne felejtsük el, hogy nem akárkiről van szó: El Greco a középkor egyik legnagyobb festője.
A portrén látható fiatal férfi, Gonzaga Szent Alajos itáliai arisztokrata családból származott, de néhány évig Spanyolországban élt. A legjobb körökben mozgó, ambiciózus fiatalembert mély vallásossága a jezsuita rendbe vezette, de belépése után néhány évvel meghalt, alig huszonhárom éves korában. Halála után négy évvel boldoggá avatták, később XIII. Benedek 1726-ban a fiatal diákok védőszentjévé avatta, majd 1926-ban XI. Pius pápa valamennyi keresztény fiatal védőszentjének nyilvánította. A portré azon első képek közé tartozik, amelyeket El Greco Spanyolországba érkezését követően festett.
A szuggesztív tekintetű és valamiként a korai halál jegyeit félreérthetetlenül az arcán viselő fiatalember portréját Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója és Miklósa Erika operaénekes, a Mol-Új Európa Alapítvány kuratóriumának elnöke leplezte le, s egyúttal azt is bejelentették, hogy a friss szerzemény október 28-tól lesz látható az El Greco életművét bemutató kiállítás keretében.
A kiállítás társkurátora El Greco művészetének talán legavatottabb ismerője, a spanyol királyi gyűjtemények igazgatónője, dr. Leticia Ruiz Gomez.
Fotó: Szépművészeti Múzeum
Pataki Andrást, az Előadó-művészetek Kollégiumának elnökét többek között arról kérdeztük, hogy az NKA vissza nem térítendő támogatásai miként segítik a magyar kultúrát és a színházi világot.
Idén ősszel ünnepli tizedik születésnapját a világ fine dining turistáinak egyik kedvenc budapesti helye. A belvárosi Costes Downtown túlélésének titka a rugalmasság, ami most formabontó koncepcióban ölt testet: a városi dzsungelben képzőművészet és gasztronómia egyenrangúan kacsint össze.
A jobboldali nyilvánosságban régóta érezni az igényt arra, hogy az állam végre a törvény erejével sújtson le az uszítókra, a tudatos hazudozókra, a magyargyalázókra.
Öreg gyerekek és fiatal öregek társadalmában élünk, ahol az senki nem találja a helyét. Keith Haywarddal beszélgettünk arról miként infantilizálta a társadalmat a nyugati kultúra.
Horrorfilmekkel kezdte, ma már filozofikus mélységekben gondolkodik élet, halál és az emberi történelem dolgairól David Cronenberg. A kanadai rendezővel munkásságáról és tűnődéseiről beszélgettünk.
A festőművész-grafikusról szóló új monográfia kapcsán beszélgettünk életpályájáról, a pesti szürkeségtől a Balatonfelvidéken megtalált színpompáig.
Lesz napsütés és felhő is, helyenként eshet, a szél pedig többfelé megélénkül.
A külgazdasági és külügyminiszter szerint a világ biztonsági helyzete a második világháború lezárása óta nem volt olyan súlyos, mint most.
