Átadták a Magyar Zene Házát

Január 22-én szombaton átadták a Magyar Zene Házát, a megnyitón többek között Orbán Viktor is beszédet tartott.

„Mi, magyarok kulturális expanzióban vagyunk, válság ide vagy oda” – jelentette ki Orbán Viktor az átadó ünnepségen, szombaton Budapesten. A miniszterelnök kiemelte: nehéz időket él át Európa, járványok, népvándorlási hullámok követik egymást.

„Az európai energiaválság itt van a nyakunkon, a brüsszeli ideológiai nyomásgyakorlás is nő, miközben kontinensünk politikai, katonai, gazdasági és kulturális súlya is folyamatosan zsugorodik a világ többi részéhez mérve” – fogalmazott. Úgy vélte, máshol az ilyen intézmények a járvány miatt inkább bezárni, leépülni és visszahúzódni szoktak, miközben

Ráadásul a Magyar Zene Háza nem magában árválkodik, hanem része egy hatalmas kulturális beruházásnak – tette hozzá. Orbán Viktor közölte: az elérhető legfrissebb adatok szerint a magyar kulturális kiadások arányaiban – igaz, holtversenyben – az első helyen állnak az Európai Unióban.

„2010-ben ugyan a középmezőnyben voltunk, de jött a nemzeti alkotmányos fordulat, és sikerült visszakapaszkodni az élre” – mondta. Hozzáfűzte: a magyarok önképének fontos része, hogy „mi kultúrnemzet vagyunk”.

Kifejtette: minden új épület kockázat, csak a kész épületre vetett első pillantás hoz megnyugvást, de közmegegyezésnek tűnik, hogy Fudzsimoto Szú kiváló munkát végzett.

Úgy látja, a japán tervező alkotta térben „mi, magyarok otthon érezzük magunkat”, talán mert a két nép, a japán és a magyar géniusz közötti távolság mégsem olyan nagy, mint a földrajz alapján tűnik. De az is lehetséges magyarázat – vélekedett –, hogy ez az épület „nem akarja megerőszakolni a környezetét”, inkább organikusan illeszkedik, idomul, harmonizál, „és ez a magyar szemnek szép”, ez a megközelítés nemcsak a japán, hanem a legkiválóbb magyar építészeti hagyományoknak is sajátja.

A miniszterelnök elmondta: nem szabad elfelejteni, hogy „​​​​​​​miként viselkedtek politikai ellenfeleink a Városliget megújításának ügyében”,

Látva ezt a gyönyörű épületet, a tömött sorokat, a számos nemzetközi elismerést, „​​​​​​​a Napnál is világosabb, nekünk volt igazunk” – hangsúlyozta.

Közölte: a baloldal védte, ami lepusztult, lelakott és méltatlan volt, és ellenezte, ami szép, világszínvonalú és lélekemelő. „​​​​​​​Nagy a kísértés, de talán mégsem illik, hogy a magyar kultúra napján politikai revánssal foglalkozzunk”, de „​​​​​​​ne feledkezzünk el róla, csak halasszuk ezt el”, és inkább „​​​​​​​áprilisban húzzuk el a nótájukat” – mondta.

A kormányfő felidézte: 2010-ben azt akarták, hogy a Liget váljon újra a magyar kultúra fellegvárává, és így született meg a

Köszönetet kell mondani Tarlós Istvánnak, akinek főpolgármestersége alatt a beruházások elindulhattak, az ő idejében a főváros és a kormány olyan olajozott együttműködést hozott létre, „​​​​​​​amelynek gyümölcseit még hosszú évtizedek múltán is élvezni fogják a budapestiek, és büszke lesz rá az egész magyar nemzet” – vélekedett.

Orbán Viktor megjegyezte: az országépítők nevét a magyar nemzet soha nem felejti el, és bár kerékkötők, károgók, hátráltatók, országrombolók mindig voltak, az ő nevükre senki sem emlékszik, mert a magyar nemzet „​​​​​​​kiejti őket az emlékezetéből”.

Kiemelte: jelenlegi formájában a Liget Projekt egy félkész vállalás, egy befejezetlen mű, torzó. Éppen ezért nagyon várják már, hogy

– mondta.

A miniszterelnök arról is beszélt, hogy a mai európai politikai viták új fénytörésbe helyezik az európai magaskultúrát és annak küldetését. „​​​​​​​Globalizáció versus keresztény alapok, brüsszeli bürokrácia a nemzeti büszkeséggel szemben, bevándorlás versus családtámogatás, gender politika vagy gyermekvédelem” – sorolta.

Úgy vélte, ez nem egy Nyugat-Kelet, hanem egy új Nyugat-Nyugat konfliktus, és ennek következtében a kulturális elidegenedés fenyeget. „​​​​​​​Mi viszont Európát szeretnénk egyben tartani, tennünk kell tehát a kulturális elidegenedés ellen is” – jelentette ki.

Orbán Viktor szerint ezért most a magaskultúra klasszikus értékeihez kell fordulni; a magaskultúra közvetíthet, tiszteletet parancsol és odafigyelést követel „​​​​​​​ebben a bábeli zűrzavarban”. Ha van olyan magasabb rendű cél, amelynek az elérésére a zene – ideértve a magyar zenét is – alkalmas, akkor ez éppen az – mondta a kormányfő.

Bővebben a Magyar Zene Házáról

Mint arról korábban lapunk is beszámolt, kihirdették a Magyar Zene Háza koncertprogramját. Klasszikus, jazz, világ-, tradicionális és elektronikus zenei koncertekkel, workshopokkal, zenepedagógiai foglalkozásokkal, valamint interaktív zenetörténeti kiállítással várja a közönséget január 23-tól a Liget Budapest projekt keretében felépült intézmény. A nyitás utáni napokban zeneakadémisták adnak ingyenes koncerteket, majd január 28-tól indul az intézmény koncertprogramja, amelyre a magyarzenehaza.com honlapon zajlik a jegyértékesítés.

Az épületről készült videót az alábbiakban tekintheti meg:

Nyitókép: Ficsor Márton