Egyre több transznemű bánja meg, hogy nemet váltott, őket hívják detranzícionálóknak. A transzneműséget megbánók egyre jelentősebb problémát jelentenek a terapeuták, a pszichológusok számára egy amerikai tanulmány szerint.
A transzneműséget megbánók egyre nagyobb száma fokozódó probléma a pszichológia szakma számára – írja egy amerikai tudományos folyóirat, az Open Therapy Institute által kiadott Frontiers in Mental Health egyik tanulmánya.
Mint a szerző, Stella O’Malley pszichoterapeuta, a Genspect nemzetközi genderkritikus szervezet alapítója, számos kötet szerzője írja, az utóbbi években nagyon megugrott azoknak a volt transzneműeknek a száma, akik megbánták az orvosi nemváltást, magyarán az olyan „nemváltó” beavatkozásokat, mint a hormonterápia, a mell-levétel vagy a nemiszervek átműtése. Kifejti, hogy sokuk arról számol be, hogy a segítő szakma képviselői (jellemzően a terapeuták és orvosok) fel sem vetették, hogy esetleg nem az orvosi beavatkozása legjobb megoldás, és hogy más lelki problémáikat is kezelni kellene. Emellett miután eldöntik, hogy visszafordulnak a nemváltás útján, azaz megpróbálják az egészet visszacsinálni, már nem kapnak segítséget.
Mint O’Malley írja:
„Ennek egyik bizonyítéka, hogy
a Reddit fórum, az r/detrans (amely történeteket, kérdéseket és forrásokat tartalmaz a detranzízionálással kapcsolatban) 2019-ben kevesebb mint 1000 taggal rendelkezett; ma már több mint 57 000-en vannak.
A média tudósításai ma már gyakran olyan detranszícionálókról szólnak, akiknek történetei gyakran megbánásról, elszigeteltségről és visszafordíthatatlan orvosi következményekről szólnak (lásd alább). Ezek a tapasztalatok nagyobb figyelmet igényelnek a klinikusok, kutatók és politikai döntéshozók részéről egyaránt.
Vandenbussche (2022) 237 detransitionert és dezisztert – 92 százalék nőt és 8 százalék férfit – kérdezett meg online közösségekből. A deziszterek azok, akik már nem azonosítják magukat transzneműként anélkül, hogy orvosi átmeneten esnének át, míg a detranzícionálók orvosi átmeneten (a nemváltás fokozatai – SzG) estek át, majd később meggondolták magukat és visszacsinálták mindezt. A tanulmány megállapította, hogy 70 százalékuk a nemi diszfóriát olyan mögöttes problémáknak tulajdonította, mint a mentális egészségügyi problémák, a trauma vagy az internalizált homofóbia, és sokan úgy érezték, hogy nem kaptak megfelelő tájékoztatást a kapott kezelésekről.”
A szerző így folytatja:
Lisa Littman (2021) „megállapította, hogy
a 100 detranzícionáló 55 százaléka számolt be nem megfelelő értékelésről az átmenet előtt, 38 százalékuk diszfóriáját traumához, bántalmazáshoz vagy mentális egészségügyi problémákhoz kötötte, 23 százalékuk pedig a homofóbiát vagy a szexuális irányultság elfogadásának nehézségeit említette mint az átmenet és a detranzícionálás során közrejátszó tényezőt.
Hasonlóképpen, Vandenbussche (2022) arról számolt be, hogy a detranzícionálók és a deziszterek 52 százaléka az internalizált homofóbiával való megbirkózás szükségességét hangsúlyozta. Ezek az eredmények rávilágítanak a mögöttes pszichológiai problémák kezelésének fontosságára a terápiában, ahelyett, hogy azt a hitet erősítenék, hogy az orvosi átmenet az egyetlen előrevezető út. Az internalizált homofóbia azonban csak egy a detranzicionálók által tapasztalt számos kihívás közül. A fel nem ismert társbetegségek szintén jelentős akadályokat gördítenek a felépülés és a jóllét elé.”
O’Malley végül a saját tapasztalatára alapozva kifejti:
„A detranzícionálókkal végzett munkám pályafutásom egyik legjelentősebb, és időnként legmegrázóbb része volt. Azok, akikkel dolgoztam, jellemzően az orvosi átmenetüket önkárosításnak tekintik, és mélyen megbánják a rajtuk végzett hormonális és sebészeti beavatkozásokat, rávilágítva a medikalizáció lehetséges kockázataira.
Rendszeresen hallok olyan emberektől, akik mélyen megbánják a hormonális kezeléseket, masztektómiát, vaginoplasztikát, hiszteroktómiát és más visszafordíthatatlan beavatkozásokat. A detranzícionálók továbbra is kisebbségben vannak a kisebbségen belül, mégis meg kell hallatni a hangjukat ahhoz, hogy teljes mértékben megértsük a nemi diszfória valóságát.”
Az Open Therapy Institute-ot 2023-ban alapította Andrew Hartz klinikai pszichológus, a Long Island University professzora. Az intézet 36 munkatársa mind egyetemen tanít vagy gyakorló terapeuta. A Frontiers of Mental Health az intézet folyóirata, melynek eddig két száma jelent meg, amelyeket le lehet tölteni pdf-ben vagy el lehet olvasni az intézet Substack-oldalán. Az intézet célja, hogy a mentálhigiénés szakmában ma partvonalra került ügyekkel és páciensekkel foglalkozzon, úgy mint a a politikai öncenzúra, a terápiában jelentkező manipuláció, férfiasság, fehérellenesség, antiszemitizmus, vallásos és konzervatív páciensek, az eltörléskultúra áldozatai vagy épp családon és párkapcsolaton belüli politikai nézeteltérések.
Vonatkozó cikkeink:
Ezt is ajánljuk a témában
Az „Ideológiai és politikai torzítás a pszichológiában” című kötet fontos látlelet, amelyet jó esetben a hazai tudósközösség is türelemmel tanulmányozhatna. Szilvay Gergely írása.
Ezt is ajánljuk a témában
Az ELTE szakpszichológiai továbbképzésén használt tankönyv LMBTQ-fejezetét áthatja a gender-ideológia, ráadásul egyoldalú, és elhallgatja vagy nem fogadja el az eme szemléletbe nem illeszkedő tudományos eredményeket, azaz szelektál a tudományban.
Fotó: Widerlanspod
Sorsdöntő hónapok jönnek a német politikában.
Bennfentes beszámolók és volt tanácsadók állításai alapján mutatja be a francia first lady és az államfő közötti különös viszonyt egy friss kötet.
Lannert Judit oktatásügyi miniszter testnevelés órával kapcsolatos mondatait kritizálta a Mandinernek Hal Melinda pszichológus. Szóba került a testnevelés kapcsán az iskolai abúzus, az evés és a kockulás is.
Könnybe lábad az ember szeme: Ursula leírta, hogy ez az egyik legfontosabb feladatuk.
Egyre több apró jele van annak, hogy visszavesznek nyugaton az előző évek LMBTQ-párti genderőrületéből. Az EU azonban fullba tolja a gendert, és leendő Tisza-kormánytól is ezt várják.
Az áldozat fiúként született, de lányként azonosítja magát, ami a családtagok szerint „nagyrészt Rose manipulációjának tudható be” .
Magyar Péter és a TISZA miért nem válaszolt a Politiconak?
Maradt az alapkamat 6,25 százalékon.
Még a tiszások is meghagynák.
