„Nem akarnak bajt” – Donbaszi oroszokkal akartunk beszélni, hiába

Nyitókép: Az önhatalmúlag kikiáltott „Donyecki Népköztársaság” fegyveresei felmérik az okozott kárt egy donyecki iskolaépületben 2022. május 30-án, miután a helyi hatóságok közlése szerint az ukrán hadsereg nehézfegyverekkel lőtte Donyeck városát. Csapások érték a városközpontot és négy közoktatási intézményt. A támadásban legkevesebb három ember, köztük egy gyermek életét vesztette, huszonegyen megsérültek. MTI/EPA/Alessandro Guerra

Lapunk az ukrán és kárpátaljai magyar emberek mellett több civil oroszt is elért és megszólított a háború kapcsán. Mint írtuk: e háborús helyzetben jellemzően nehéz szóra bírni az oroszokat külföldi újságíróként – az oroszok által elérhető orosz nyelvű nyilvánosság állapotát pedig e cikkünkben jártuk körül –; de volt már oroszországi újságíró megszólalónk, illetve további átlagemberek, civil oroszok is nyilatkoztak nekünk.

Mindeközben a magyarországi orosz és ukrán diaszpórát, az itt élő orosz és ukrán embereket is próbáltuk szóra bírni: egy Budapesten élő pénzügyi menedzser és az Alfavit Alapítvány elnöke osztotta meg lapunkkal a gondolatait, illetve hosszabb ideje hazánkban élő ukrán zenészt, az ukrán nemzetiségi parlamenti szószólót és Szerhij Sztahovszkij egykori ukrán teniszezőt, Federer legyőzőjét is kérdeztünk a háborúval kapcsolatban, aki Magyarországból Kijevbe utazott harcolni. A legutóbb egy magyar őstörténettel foglalkozó ukrán régésszel készítettünk anyagot, aki a fronton védi a hazáját.

*

Majdnem sikerült beszélnünk donbaszi oroszokkal is. Majdnem. Kiderült, hogy megbízható, a térséget tökéletesen ismerő, oroszul anyanyelvi szinten beszélő történész ismerősünk felesége donbaszi orosz, így szinte adta magát a felkérés: ugyan válaszoljon már pár kérdésre, vagy ő, vagy egyéb helyiek, csak általánosságban, név nélkül, hogy kitörjünk a fojtogató, kétirányú propaganda-buborékjainkból, és megismerjünk valamit elsőkézből, ami jobban hasonlít a valóságra.

Informátorunk tett egy kört: az ő hazánkban élő felesége, és donbaszi barátai pontosan értették, mit szeretnénk, de nem kívántak válaszolni. „Az interjú a donbasziakkal jó ötlet, de az én feleségem például teljesen apolitikus. Persze megviseli, ami 2014 óta történik ott, de nem szoktunk politikáról beszélni. Leszondáztam a donbaszi ismerőseimet is, de senki nem akar interjút adni. Ebben nincs semmi rosszindulat, vagy ilyesmi. Ezek egyszerű, apolitikus emberek, akik nem vágynak szereplésre” – mondta el a történész, aki beleegyezett, hogy felhasználjam értékes gondolatait a témában.

Szerinte „a mai Ukrajna egy nagyon represszív, elnyomó állam, ahol Facebook-posztok miatt csuknak embereket börtönbe vagy csinálják ki őket, és ez nem most februártól van így, hanem 2014 óta, lásd Ruszlan Kocaba vagy Buzina esetét.

A rettegett Mirotvorec maga a valóság

Ruszlan Kocaba ukrán újságírót az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) 2015-ben tartóztatta le hazaárulás vádjával. Az újságíró a katonai mozgósítás ellen emelt szót és testvérgyilkosnak minősítette az ukrajnai konfliktust. Buzina esetéről szólva: a hazánkban is hírhedtté vált ukrán ultranacionalista internetes oldal, a Mirotvorec büntetlenül és szabadon teszi közzé Ukrajna ellenségeinek tartott külföldiek és ukránok személyes adatait és fényképeit, és tehette ezt az orosz inváziót megelőző Zelenszkij-érában is. Az ukránok és az oroszok mellett felbukkannak a legkülönfélébb nemzetek állampolgárai (köztük gyerekek!).

Az Orosz Föderáció főügyészségének sajtószolgálata 2021-ben tett közzé egy beszámolót, mely szerint az adatbázisban felbukkantak olyan külföldi hírügynökségek riportereinek adatai, mint az AFP, az Al Jazeera, a Le Monde, a BBC, a Reuters és a Forbes.

A történetünk szempontjából a lényeg, hogy 2015-ben

miután a Mirotvorec közzétette pontos lakcímét. A nyomozás során több bizonyíték is eltűnt, így a gyilkos kilétére sosem derült fény. Buzina bűne az volt, hogy írásaiban támogatta Ukrajna közeledését Oroszország felé.

Történész informátorunk hangsúlyozta: „A donbasziak bajt se akarnak maguknak, egyértelmű, hogy

abban, hogy nem szeretnének nyilatkozni, de őket tényleg nem érdekli semmilyen szereplés, ők alapvetően apolitikus emberek.”

A donbaszi helyzet szakértő ismerője azt is elmondta, hogy szerinte aki interjút akar adni, azt eleve valamilyen politikai megfontolás vezérli, tehát „nagy valószínűséggel valamilyen propagandát fog mondani”.