„Az ukrán nép testvérnépe az oroszoknak, és mindannyian elsősorban békét akarunk” – mondja a magyarországi orosz diaszpóra szervezője, Haszanova Rita lapunknak. Alapítványa az orosz kultúrát terjesztette hazánkban, most a menekültekre fókuszál.
Nyitókép: Ficsor Márton
Az ukrajnai háború kapcsán az egyik legrejtélyesebb kérdés, hogy maguk az orosz emberek hogyan fogadják a valóságban a háború híreit – vagy azt, ami az oroszországi szűrőkön át eljut hozzájuk. Lapunk az ukrán és kárpátaljai magyar emberek mellett minél több civil oroszt is szeretne elérni és megszólítani – nőket, férfiakat, fiatalokat, időseket, városiakat, vidékieket, értelmiségieket és másokat egyaránt.
Mint írtuk: e háborús helyzetben jellemzően nehéz szóra bírni az oroszokat külföldi újságíróként – az oroszok által elérhető orosz nyelvű nyilvánosság állapotát pedig e cikkünkben jártuk körül –; de volt már oroszországi újságíró megszólalónk, illetve további átlagemberek, civil oroszok is nyilatkoztak nekünk.
***
Mindeközben a magyarországi orosz diaszpórát, az itt élő orosz embereket is próbáljuk szóra bírni: elsőként egy Budapesten élő pénzügyi menedzser osztotta meg lapunkkal a gondolatait, most pedig Haszanova Ritát, az Alfavit Alapítvány elnökét kérdeztük,
A tatár származású vegyész hölgy 1988 óta él hazánkban: 2007-ben hoztak létre a többi anyukával egy kiegészítő orosz nyelvű iskolát az alapítvány keretein belül azért, hogy saját gyermekeik rendesen megtanuljanak oroszul. Először hobbinak indult, mondja, de mára ez a főállású tevékenysége. Az alapítvány jelenleg gőzerővel segíti az ukrajnai menekülteket, pszichológiai és oktatási segítséget nyújtva.
A háborúra térve hangsúlyozza: az agresszió bármely formája elfogadhatatlan. Borzalom, amin keresztül megy az (elsősorban) ukrán lakosság, teszi hozzá, ennek egyszerűen nem szabadna megtörténnie. „Együtt érzünk az ukrán néppel, az ő fájdalmuk a miénk is” – mondja. Származására térve Haszanova Rita elmeséli, hogy elsődleges identitása a tatár, amely a soknemzetiségű Oroszországhoz tartozik.
„Oroszország a szülőhazám. Ott vannak eltemetve a szüleim, ott él a családom egy része, a barátaim, Ukrajnában pedig a férjem rokonai élnek.
Mit mondhatnék, kegyetlenül fájdalmas ez az egész.”
Dr. Haszanova Rita
Rita megosztja velünk, hogy a magyarországi oroszok szinte kivétel nélkül sokkolódtak a háborús konfliktus kirobbanásakor. „A legszomorúbb, hogy sok civil is áldozatul esik, az ukrán nép testvérnépe az oroszoknak, és mindannyian elsősorban békét akarunk” – mondja.
Szerencsére az is kiderül, hogy nincs félnivalója hazánkban. „Más országokkal ellentétben örömmel és megnyugvással tapasztaljuk, hogy semmiféle hátrányos megkülönböztetés nem ér minket. A magyar emberek nagyon befogadóak, elfogadóak és támogatóak az oroszokkal és más nemzetek tagjaival is” – hangsúlyozza.
A múltról beszélgetve aztán háborús emlékek bukkannak föl. „Emlékszem, amikor
1999-ben Belgrádot bombázták
(az amerikaiak – a szerk), Budapest fölött gyakran húztak el harci repülők. Tisztán előttem van, hogy abban az évben mintha a természet is válaszolt volna a rettegésre: korábban sárgultak a falevelek, már szinte augusztusra.”
„Puskin nyelve”
Munkájukról Haszanova elmondta: az Alfavit Alapítvány (Alfavit orosz szó fonetikusan, magyarul: ABC) fő feladatai az orosz nyelv és irodalom oktatása, az orosz kultúra átadása, megőrzése, a magyar nyelv tanítása a letelepedett orosz anyanyelvűek részére, valamint az orosz ajkúak beilleszkedésének az elősegítése.
„Legalább tizennégy különféle nemzetiségű gyerek jár tanulni hozzánk Puskin nyelvét”
– büszkélkedik az alapítvány elnöke. „Meggyőződésünk, hogy iskolánk minden tanulója számára egy politikamentes, biztonságos közeget kell biztosítani. Ez közös érdek és közös felelősség” – mondja.
Hogy miben módosult a szervezet profilja a menekültek érkezésével? „A kezdeti sokkot követően nem volt sok időnk elmerülni a helyzet elemzésében, hiszen szinte egyik pillanatról a másikra rengeteg menekült érkezett Magyarországra. Nem volt számunkra kérdés, hogy segítünk, amiben tudunk” – meséli Rita. Pszichológiai segítséget biztosítanak szakképzett önkénteseknek köszönhetően és a gyerekek számára ingyenesen tartanak különféle foglalkozásokat: rajzot, angolt, matekot ukránul, egészen kicsiknek pedig zenés-táncos alkalmakat. Az alapítvány elnöke elmondta, hogy
ennek tárgyi, személyi és anyagi feltételei már szervezés alatt állnak.
Megható látni és hallani, ahogy egy tatár származású, oroszországi, hazánkban élő hölgy ukrajnai menekülteknek szervezi a magyartanítást. Íme, Rita és az alapítvány kérése az olvasókhoz: „Jelenleg a magyar nyelv oktatásához gyűjtünk pénzt a tanárok és a működtetés finanszírozására, szünetekre próbálunk teát és harapnivalót szerezni, ezekhez eszközöket, egyéb tárgyi felajánlásokat, hiszen tapasztalatunk szerint
a nyelv oktatása kulcsfontosságú a magyar társadalomba való beilleszkedés szempontjából.
Ebben is segíteni fogjuk a menekülteket a legjobb tudásunk szerint.”
Amúgy is sokféleképpen lehet segíteni az alapítvány munkáját, például bármilyen tárgyi felajánlás formájában: gyerekruhák, játékok, könyvek, babaápolási termékek, írószerek, füzetek, tisztítószerek, számítógépek egyaránt jól jöhetnek, és természetesen örülnek a pénzadománynak is, hiszen a tanárok munkáját ki kell fizetni. De bármilyen szolgáltatás érdekes, amely segíti az oktatási munkát, a kikapcsolódást és örömet nyújthat a gyerekeknek.
A Nikoletti-család több szálon is kötődik Ukrajnához. Nikoletti András munkájából adódóan köthető Holló Istvánhoz, cége pedig egy ukrán állami hajózási cég leányvállalata volt.
Érdekes hagyományt honosítottak meg az ukrán klubnál.
Szentkirályi Alexandra szerint újra felújítási munkálatok fogják megbénítani a Belvárost.
Személyes gondjai elől menekült Ukrajnába szolgálni.
Az előkészületek már zajlanak.
Magyarország még feltűnőbbé válik az amerikai turisták számára azzal, hogy jövő májustól ismét közvetlen járat indul majd Budapest és Philadelphia között.
Folytatódik a csörte a kutyapárti hegyvidéki polgármester és a 444 munkatársa között.
