Szép volt, magyarok! Így teljesítettek sportolóink 2024-ben
Eseménydús és eredményekben gazdag év volt 2024 a magyar sportban. A labdarúgó Európa-bajnokság és az olimpia mellett is sok fontos pillanatot érdemes felidézni. Íme a legemlékezetesebbek.
Dobogós a hazai benzinár az olcsósági listán, de csirkecombból és zöldpaprikából is lényegesen többet vásárolhatunk minimálbérből, mint 2010-ben. Összefoglaló elemzésünk (második rész).
Írta: Varga Zsolt
Hatalmas politikai viták zajlanak mostanában az inflációról, a rezsi árakról, a lakossági energia áráról és az üzemanyagok áráról. Az ellenzék támadja a rezsicsökkentést, az üzemanyagárak plafonjának bevezetését, valamint a minimálbéreket. A baloldali „kapitány” szerint nem megoldás az üzemanyagárak befagyasztása. Márki-Zay Péter később azt magyarázta, hogy az Egyesült Államokban, amikor emelkedni kezdett a benzin ára, akkor az emberek kisebb autókra váltottak, „s nem egyesével, hanem akár hárman mentek együtt munkába”.
A Mandiner novemberben grafikonsorozatot indított arról, hogy mennyit vásárolhattunk a mindennapi élethez elengedhetetlen árucikkekből 2010-ben s mennyit most. A teljesebb kép érdekében mindent terméket kétszer vizsgáltunk meg, egyszer a minimálbérhez, egyszer az átlagbérhez viszonyítva. Második összefoglaló cikkünkben az üzemanyagok, azaz a benzin és a gázolaj árait vesszük górcső alá.
***
A lakosság által vásárolt üzemanyagok közül a 95-ös benzin ára 2002-2010 között 51%-kal emelkedett, a gázolajé pedig 58%-kal a KSH hivatalos adatai szerint. Mindkettő emelkedése magasabb volt, mint az időszaki összesített infláció. 2002-ben a benzin fogyasztói átlagára 223 Ft/liter volt, 2010-ben 336 Ft/literre emelkedett, a gázolajé 2002-ben 202 Ft/liter volt, ami nyolc évvel később már 320 Ft/liter volt.
2020-ban mindkét üzemanyagfajta szinte ugyanazon az árszinten volt, mint 2010-ben. A benzinnek a 359 Ft/literes ára mindössze 7%-kal volt magasabb, mint az évtized elején, a gázolajnak pedig a 372 Ft/literes ára csupán 16%-os emelkedést mutatott. Mindkét árucikk emelkedése jóval az évtized összesített inflációja (25,7%) alatt maradt. Az üzemanyagok ára 2012-ig jelentős ütemben emelkedett, elérte a 450 Ft/litert is, majd 2016-ig folyamatosan csökkent egészen 300 Ft/literig.
Üzemanyagárak terén az idei évben világszerte jelentős áremelkedés volt tapasztalható, főleg a koronavírus hatására. Emiatt a növekedés miatt a magyar fogyasztói ár is megnőtt. A magyar államnak nagyon kis mozgástere van az uniós szabályozásokon belül arra, hogy az üzemanyag árát csökkentse. A jövedéki adó mértékének meghatározásában is például kereteket ír elő az unió. Mivel eddig is a kereteken belül az egyik legkisebb jövedéki adó volt a benzinen hazánkban, ezért el tudtuk érni azt, hogy a benzin esetében a hazai árak voltak az egyik legkisebbek már az utóbbi években, s a gázolajnál is az alsó közepes árfekvésbe tartoztunk.
Ilyen előzmények mellett döntött úgy a magyar kormány, hogy három hónapra 480 Ft/liter áron maximálja az üzemanyagok árát, november 15-től. December 20-tól – a legutolsó elérhető adatok szerint – a benzin átlagára már 474,4 Ft/literre, a gázolaj pedig 472,3 Ft/literre csökkent.
illetve Málta, Bulgária és Románia után a negyedik legolcsóbb a gázolaj.
Hollandiában jelenleg a magyar ár másfélszerese a benzin átlagos fogyasztói ára, de például Ausztriában is 516 Ft/liter, Horvátországban 534 Ft/liter, Szlovákiában pedig 536 Ft/liter.
Nézzük meg, hogy az üzemanyagok árváltozása és az átlagkeresetek/minimálbérek emelkedésének együttes hatására mennyivel vásárolhattunk 2021-ben több benzint és gázolajat mint 2010-ben!
Ahogy korábban írtuk, egy liter 95-ös ólommentes benzin átlagára 2010-ben 336 forint volt. A havi minimálbérből akkor 179 litert lehetett volna venni, magyarán – természetesen egy átlagos személygépjárművel számolva – egy ember három és félszer tudta volna a kocsijának a tankját teletölteni. Egy havi átlagkeresetből pedig 395 litert lehetett volna venni, azaz közel nyolcszor tudtuk volna a kocsinkat teli tankolni.
2021. november 15-től a benzin és gázolaj maximalizált fogyasztói ára 480 forint literenként. Így a 2021-es minimálbérből 232 liter benzint lehet vásárolni, ami közel öt átlagos tanknak felel meg. A 2021 augusztusi átlagkeresetből pedig 591 liter benzint lehet vásárolni, ami tizenkét teljes átlagos tanknak felel meg.
A benzin ára hiába növekedett 43%-ot 11 év alatt, a minimálbér mértéke valamint a nettó átlagkerestünk is az elmúlt évek gazdaságpolitikájának hatására jóval többet s gyorsabban nőtt. Így
Összehasonlításként, ahogy korábban említettük, a baloldali kormányok alatt, 2002-től 2010-ig a benzin ára 51%-ot emelkedett.
Korábban írtuk, hogy egy liter gázolajnak 2010-ben 320 forint volt az átlagára. A minimálbérből így 188 litert lehetett volna venni, ami közel 4 teljes átlagos személygépkocsi tanknak felel meg. Az átlagkeresetből pedig 414 litert, ami több, mint 8 átlagos gépkocsitanknak felel meg. Az idei árplafon miatt így a minimálbérből már 232 litert tudunk vásárolni, ami immáron közel 5 teljes tanknak felel meg. Az idei augusztusi átlagkeresetből pedig 591 litert tudunk vásárolni, ami immáron 12 teljes tanknyi.
Ugyan a gázolaj ára 50%-kal növekedett az elmúlt 11 év alatt, de
Az átlagkereset pedig még ennél is nagyobb arányban nőtt, azaz több, mint másfélszer annyi gázolajat tudunk venni most mint tizenegy éve.
Az üzemanyagárak – a koronavírust megelőzően az évtizedben – relatíve stagnáltak, emiatt többen engedhették meg maguknak a személygépkocsi-használatot. Amikor a szegénység vagy társadalmi kirekesztődést mérik egy országban, annak egyik szempontja az, hogy a társadalom mekkora része nem engedheti meg magának azt, hogy személygépkocsit tartson. Ez az arány 2010-ben 23,4% volt, míg a legutolsó, 2020-as adat már ennek majdnem a fele, 13,5%. Az a javulás nem csak a százalékos számban érhető tetten. Hazánkban 2010-ben 2 millió 984 ezer személygépkocsi volt a közúton, míg 2020-ra már majdnem harmadával több, 3 millió 921 ezer.
Stockholmban a budapesti gázár nyolcszorosát kell fizetnie a lakosságnak – utánajártunk, fenntartható-e a hazai rezsicsökkentés
Lényegesen olcsóbb a rezsi, de kenyérből, húsból és cukorból is többet vásárolhatunk minimálbérből, mint 2010-ben. Összefoglaló elemzésünk (első rész). Bővebben is érdekel...
A cikk elkészültéhez nyújtott szakértői segítségét köszönjük Szalai Piroskának.
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd/Mohai Balázs