Orbán Viktor: Brüsszel Magdeburgot akar csinálni Magyarországból!
A miniszterelnök inflációról, a magyar uniós elnökség eredményeiről, a gazdaságról, valamint a fantasztikusnak ígérkező 2025-ös évről is beszélt. Összefoglalónk.
Újra egyre nagyobb vitákat vált ki az infláció Magyarországon: politikai viták tárgya lett, mi mennyire drágult vagy nem drágult. A Mandiner legújabb grafikonsorozatában megvizsgáljuk, hogy a családok által a legtöbbször vásárolt – mondhatni, az élethez elengedhetetlen – árucikkek közül melyikből mennyit vásárolhatunk most s mennyit vásárolhattunk 2010-ben.
Írta: Varga Zsolt
Újra egyre nagyobb vitákat vált ki az infláció Magyarországon: politikai viták tárgya lett, mi mennyire drágult vagy nem drágult.
A Mandiner legújabb grafikonsorozatában megvizsgáljuk, hogy a családok által a legtöbbször vásárolt – mondhatni, az élethez elengedhetetlen – árucikkek közül melyikből mennyit vásárolhatunk most s mennyit vásárolhattunk 2010-ben. A teljesebb kép érdekében minden árucikket kétszer vizsgálunk meg, egyszer az átlagkeresethez viszonyítva, egyszer a minimálbérhez. Minden grafikán két árucikket mutatunk be. Az eredmények még minket is megdöbbentettek.
A KSH által közölt adatok szerint 2010 és 2021 szeptembere között 11 év alatt 34% volt az infláció. Azaz, átlagosan minden 34%-kal drágább lett. Viszonyításképp, a baloldali kormányok 8 éve alatt – 2002 és 2010 között 51%-kal emelkedtek az árak. Magyarán, ha valamiből 2002-ben hármat vett az ember ezer forintért, abból 2010-ben már csak kettőt tudott venni ugyanennyiért.
A különféle családi kedvezményeket nem figyelembe véve, ám a közfoglalkoztatottakat is beleszámítva,
ami 114%-os növekedést jelent.
Mindent egybevetve, 67%-kal többet tud vásárolni a 2021-es átlagkeresetből mint a 2010-esből.
Összehasonlításképp, a baloldali kormányok alatt, 2002 és 2010 között 77,6 ezer forintról 132,8 ezer forintra növekedett, ami 71%-os növekedés volt, viszont vásárlóerejében csupán 13%-os emelkedés történt. Magyarán, a jobboldali kormányok alatt az átlagkereset növekedése ötször nagyobb volt, mint a baloldali kormányok alatt.
Egy liter 95-ös ólommentes benzin átlagára 2010-ben 336 forint volt. Egy havi átlagkeresetből 395 litert lehetett volna venni, magyarán – természetesen egy átlagos személygépjárművel számolva – közel nyolcszor tudta volna a kocsijának a tankját teli tankolni.
2021. november 15-től a benzin és gázolaj maximalizált fogyasztói ára 480 forint literenként. A 2021 augusztusi átlagkeresetből így 591 liter benzint lehet vásárolni, ami tizenkét teljes átlagos tanknak felel meg.
A benzin ára hiába növekedett 43%-ot 11 év alatt, a nettó keresetünk az elmúlt évek gazdaságpolitikájának hatására jóval többet s gyorsabban növekedett. Így lett a megvásárolható mennyiség másfélszeresére növekedett.
Az üzemanyagárak – a koronavírust megelőzően – az évtizedben relatíve stagnáltak, emiatt többen engedhették meg maguknak a személygépkocsi-használatot. Amikor a szegénység vagy társadalmi kirekesztődést mérik egy országban, annak egyik szempontja az, hogy a társadalom mekkora része nem engedheti meg magának azt, hogy személygépkocsit tartson. Ez az arány 2010-ben 23,4% volt, míg a legutolsó 2020-as adat már ennek majdhogynem a fele, 13,5%. Az a javulás nem csak a százalékos számban érhető tetten. Hazánkban 2010-ben 2 millió 984 ezer személygépkocsi volt a közúton, míg 2020-ra már majdnem harmadával több, 3 millió 921 ezer.
A csirkecomb az egyik legtöbb módon és fűszerezéssel felhasználható hús a konyhában. Ezért is nem mindegy, hogy mennyibe kerül. Átlagosan 744 forint volt egy kiló csirkecomb ára 2010-ben, ami azt jelentette, hogy 178 kg-ot tudott vásárolni belőle egy átlagkeresettel rendelkező. Ezzel szemben, tíz évvel később 740 forintba kerül ugyanúgy egy kiló csirkecomb. Az átlagkereset hatalmas növekedése miatt pedig most már kétszer annyit, azaz 383 kg-ot tudunk vásárolni a fehérhúsból.
A húsárak mérséklődése és a keresetek gyors növekedése hozzájárult a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés másik mutatójának a mérséklődéséhez is. A kilenc mutató közül az egyik azt jelzi, hogy a társadalomnak mekkora része nem tud anyagi okokból kétnaponta húst fogyasztani.
Tíz évvel később, 2020-ra ez az adat közel a harmadára, 12,2%-ra csökkent.
Fotó: MTI/Mohai Balázs