Újra egyre nagyobb vitákat vált ki az infláció Magyarországon: politikai viták tárgya lett, mi mennyire drágult vagy nem drágult. A Mandiner grafikonsorozatában megvizsgáljuk, hogy a családok által a legtöbbször vásárolt – mondhatni, az élethez elengedhetetlen – árucikkek közül melyikből mennyit vásárolhatunk most s mennyit vásárolhattunk 2010-ben.
Írta: Varga Zsolt
A Mandiner legújabb grafikonsorozatában megvizsgáljuk, hogy a családok által a legtöbbször vásárolt – mondhatni, az élethez elengedhetetlen – árucikkek közül melyikből mennyit vásárolhatunk most s mennyit vásárolhattunk 2010-ben. A teljesebb kép érdekében minden árucikket kétszer vizsgálunk meg, egyszer az átlagkeresethez viszonyítva, egyszer a minimálbérhez. Minden grafikán két árucikket mutatunk be. Az eredmények még minket is megdöbbentettek.
A KSH által közölt adatok szerint 2010 és 2021 szeptembere között 11 év alatt 34% volt az infláció, azaz, átlagosan minden 34%-kal drágább lett. Viszonyításképp, a baloldali kormányok 8 éve alatt – 2002 és 2010 között 51%-kal emelkedtek az árak. Magyarán, ha valamiből 2002-ben hármat vett az ember ezer forintért, abból 2010-ben már csak kettőt tudott vásárolni ugyanennyiért.
A bruttó minimálbér mindeközben a 2010-es 73 ezer 500 forintos szintről ennek a több mint duplájára, 167 ezer 500 forintra nőtt 2021-re. Összehasonlításképp, 2002 és 2010 között csupán majdnem a felével, egészen pontosan 47%-kal növekedett a minimálbér: 50 ezerről 73 ezer 500 forintra.
Hétfőn aláírták a jövő évi bérmegállapodást, így most már biztos, hogy jövőre 200 ezer forint lesz a minimálbér. Ez azt jelenti, hogy
Érdekességképp; 2010-től máig 34% volt az infláció. Emellett köztudomású, hogy a foglalkoztatottak mindössze megközelítőleg öt százaléka, azaz 240 ezer fő körül keres csupán minimálbért. A minimálbér mértéke viszont több embert is érint, mivel számos olyan jövedelmi elem van, amely a minimálbér mértékéhez kötött.
A családi kedvezmények figyelembevétele nélküli nettó minimálbér 2010 és 2021 között 60 ezer 236 forintról 111 ezer 321-re emelkedett, ami 85%-os emelkedést jelent. Vásárlóértékben a növekedés közel 40%-os volt. A baloldali kormányok alatt, 2002 és 2010 között mind a bruttó, mind a nettó minimálbér vásárlóértéke csökkent. Magyarán,
Egy liter gázolajnak 2010-ben 320 forint volt az átlagára. A minimálbérből így 188 litert lehetett volna venni, ami közel 4 teljes átlagos személygépkocsi tanknak felel meg. Mint megírtuk, 2021 november 15-étől a magyar kormány a benzinnek és a gázolajnak is maximalizálta az árát, 480 forintra. Így, az idei minimálbérből már 232 litert tudunk vásárolni, ami immáron közel 5 teljes tanknak felel meg.
Ugyan a gázolaj ára 50%-kal növekedett az elmúlt 11 év alatt, de minimálbér jóval gyorsabb ütemben nőtt,
Az üzemanyagárak – a koronavírust megelőzően – az évtizedben relatíve stagnáltak, emiatt többen engedhették meg maguknak a személygépkocsi-használatot. Amikor a szegénység vagy társadalmi kirekesztődést mérik egy országban, annak egyik szempontja az, hogy a társadalom mekkora része nem engedheti meg magának azt, hogy személygépkocsit tartson. Ez az arány 2010-ben 23,4% volt, míg a legutolsó, 2020-as adat már ennek majdhogynem a fele, 13,5%. Az a javulás nem csak a százalékos számban érhető tetten. Hazánkban 2010-ben 2 millió 984 ezer személygépkocsi volt a közúton, míg 2020-ra már majdnem harmadával több, 3 millió 921 ezer.
A zöldpaprika átlagára 2010-ben 591 forint volt, kilónként, így a minimálbérből 102 kg-ot vásárolhattunk volna. Az elmúlt tíz-tizenegy évben a zöldség ára alig emelkedett, mindössze 5% volt az áramemelkedés. A jelenlegi átlagos fogyasztói ára 691 forint, így az átlagkeresetből a 2010-es érték közel kétszeresét, szám szerint 180 kg-ot tudnánk vásárolni.
Fontos, hogy minden család megengedhesse magának a vitamindús, jó minőségű magyar élelmiszereket. Magyarországon – Szentgyörgyi Albert és Béres József szülőföldjén –, a zöldpaprika talán az egyik legtöbbet fogyasztott zöldség, az egészséges étkezésünk egyik alapja. Az egészséges élelmiszerek árának növekedésének lassulása és a keresetek – köztük a minimálbér – emelkedése nagyban hozzájárult ahhoz, hogy
A KSH szubjektív jóllét mérése szerint 2021-re – 2010-hez képest közel 10 százalékponttal – 55,1%-ról 64,8%-ra nőtt az arányuk.
Nyitókép: Budapest, 2017. január 18.
Egy munkatárs tankol a Mol üzemanyagtöltő-állomásán a III. kerületi Árpád Fejedelem úton 2017. január 18-án.
MTI/Balogh Zoltán
Négy éve nem látott szintre csökkent a maginfláció szintje, ami idővel az inflációs mutatón is látszódni fog. Az államháztartás hiánya is elmarad a baloldali szakemberek által jósoltaktól, ez derült ki az MBH Bank elemzőinek a magyar gazdaságra vonatkozó friss előrejelzéséből. A forintban rejlő erő nagyot segít a helyzeten.
Kiderült, mennyibe fog kerülni a benzin és a gázolaj csütörtöktől.
Cserébe az ukránok listáztak, az OTP is rajta van.
Az új lengyel elnök Magyarországra készül; a V4 feltámadhat, ha Babišék győznek Csehországban, és mindig van miért küzdeni; Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter a Mandinernek!
Ahol elfogynak az érvek, ott marad a kiabálás, az agresszió és a trükközés.
Bod Péter Ákos szerint a Fidesz a szavazók „kritikus méretű részét korrumpálja” a könnyebbséget jelentő intézkedésekkel.
A vámok kivetése mellett zsidó tisztviselők is listára kerülhetnek.
Elnöksége során először Donald Trump fegyvereket küldött Ukrajnába.
