Úgy tűnik, Putyin bekészített még néhány méregerős feketelevest – Washington készülhet a tárgyalások újabb fejezetére

Előző lapszámunkban írtunk a Donald Trump-féle amerikai vezetés új, huszonnyolc pontos ukrajnai béketervéről – amely azóta tovább formálódott. Miről is szólt eredetileg a javaslat? A huszon­nyolc pont leglényegesebb elemei: Ukrajna meg­marad, szuverenitása, államisága a háború után is a nemzetközi közösség védelmét fogja élvezni. Az új határvonalakat az első tervezet nagyrészt a mostani frontvonalak mentén gondolta meghúzni, az orosz területnyereségeket de facto Oroszország nyereségeként kívánja elismerni az Egyesült Államok, ezt ajánlva a nemzetközi közösségnek is. Ukrajna hadseregének létszámát korlátoznák, a NATO-ba való belépés tilalmát az alkotmányába emelnék. Cserébe viszont biztonsági garanciá­kat kapna az USA-tól, elkerülendő egy újabb háborút, akár Oroszország kezdeményezné, akár Ukrajna vállalkozna valamikor ellencsapásra. A béke garanciája lenne néhány olyan eszköz, amellyel Amerika maga is jól járna: beszállna Ukrajna újjáépítésébe, az energia-infrastruktúra működtetésébe – továbbá az ukrán ásványkincsek és más természeti erőforrások kiaknázásába. Az Egyesült Államok az új békekorszakban az oroszokkal is közös alapokat hozna létre üzletelés céljából, hogy érdekeltté tegye őket a béke fenntartásában.

Donald Trump Amerikája ebben a szcenárióban az általa meghatározott új orosz–ukrán status quo békebírája lenne, amely a békesség garanciáit őrizné, abból sápot szedne, a békességet netán megszegő felet pedig újra megbüntetné: Ukrajnát a védelem megvonásával, Oroszországot az ismét bevezetendő szankciókkal és Ukrajna újbóli hathatós támogatásával. Ehhez az egyébként távolról – az Atlanti-óceán túlfeléről – nézve logikus, praktikus, kompromisszumos, működő békerendet felvázoló tervezethez viszont csak ezután szólhat hozzá a két legfontosabb érintett: Ukrajna és Oroszország.