Az ország esik szét, a miniszterelnök meg sehol – kiakadt a brit lap
Keir Starmer szerintük a nemzetközi politika kaszása.
Újra egyre nagyobb vihart kavar az infláció Magyarországon: politikai viták tárgya lett, mi mennyire drágult vagy nem drágult. A Mandiner legújabb grafikonsorozatában megvizsgáljuk, hogy a családok által a legtöbbször vásárolt – mondhatni, az élethez elengedhetetlen – árucikkek közül melyikből mennyit vehetünk most, s mennyit szerezhettünk be 2010-ben.
Írta: Varga Zsolt
A teljesebb kép érdekében minden árucikket kétszer vizsgálunk meg, egyszer az átlagkeresethez viszonyítva, egyszer a minimálbérhez. Minden grafikán két árucikket mutatunk be. Az eredmények még minket is megdöbbentettek.
A KSH által közölt adatok szerint 2010 és 2021 szeptembere között 11 év alatt 34% volt az infláció. Azaz, átlagosan minden 34%-kal drágább lett. Viszonyításképp: a baloldali kormányok 8 éve alatt, 2002 és 2010 között 51%-kal emelkedtek az árak. Magyarán, ha valamiből 2002-ben hármat vett az ember ezer forintért, abból 2010-ben már csak kettőt tudott venni ugyanennyiért.
A különféle családi kedvezményeket nem figyelembe véve, ám a közfoglalkoztatottakat is beleszámítva,
ami 114%-os növekedést jelent.
Mindent egybevetve 67%-kal többet tudunk vásárolni a 2021-es átlagkeresetből mint a 2010-esből.
A baloldali kormányok alatt, 2002 és 2010 között 77,6 ezer forintról 132,8 ezer forintra növekedett, ami 71%-os növekedés volt, viszont vásárlóerejében csupán 13%-os emelkedés történt. Magyarán, a jobboldali kormányok alatt az átlagkereset növekedése ötször nagyobb volt, mint a baloldali kormányok alatt.
Egy liter gázolajnak 2010-ben 320 forint volt az átlagára. Egy havi átlagkeresetből így 414 litert lehetett volna venni, ami kicsit több mint 8 teljes átlagos személygépkocsi tanknak felel meg. Mint megírtuk, 2021 november 15-étől a magyar kormány a benzinnek és a gázolajnak is maximalizálta az árát, 480 forintra. Így, az idei augusztusi átlagkeresetből 591 litert tudunk vásárolni, ami immáron 12 teljes tanknak felel meg.
Ugyan a gázolaj ára 50%-kal növekedett az elmúlt 11 év alatt, de a nettó átlagkereset jóval gyorsabb ütemben nőtt,
Az üzemanyagárak – a koronavírust megelőzően – az évtizedben relatíve stagnáltak, emiatt többen engedhették meg maguknak a személygépkocsi-használatot. Amikor a szegénység vagy társadalmi kirekesztődést mérik egy országban, annak egyik szempontja az, hogy a társadalom mekkora része nem engedheti meg magának azt, hogy személygépkocsit tartson. Ez az arány 2010-ben 23,4% volt, míg a legutolsó, 2020-as adat már ennek majdhogynem a fele, 13,5%. Az a javulás nem csak a százalékos számban érhető tetten. Hazánkban 2010-ben 2 millió 984 ezer személygépkocsi volt a közúton, míg 2020-ra már majdnem harmadával több, 3 millió 921 ezer.
A zöldpaprika átlagára 2010-ben 591 forint volt, kilónként, így a havi átlagkeresetből 224 kg-ot vásárolhattunk volna. Az elmúlt tíz-tizenegy évben a zöldség ára alig emelkedett, mindössze 5% volt az áramemelkedés. A jelenlegi átlagos fogyasztói ára 691 forint, így az átlagkeresetből a 2010-es érték több mint kétszeresét, szám szerint 458 kb-ot tudnánk vásárolni.
Fontos, hogy minden család megengedhesse magának a vitamindús, jó minőségű magyar élelmiszereket. Magyarországon – Szentgyörgyi Albert és Béres József szülőföldjén –, a zöldpaprika talán az egyik legtöbbet fogyasztott zöldség, az egészséges étkezésünk egyik alapja. Az egészséges élelmiszerek árának növekedésének lassulása és a keresetek emelkedése nagyban hozzájárult ahhoz, hogy
A KSH szubjektív jóllét mérése szerint 2021-re – 2010-hez képest közel 10 százalékponttal – 55,1%-ról 64,8%-ra nőtt az arányuk.
Nyitókép: Egy autótulajdonos benzin üzemanyagot tankol egy személyautóba Csepelen egy üzemanyagtöltő állomáson. MTVA/Bizományosi: Faludi Imre