Gázolaj és zöldpaprika – mennyit vásárolhatunk ma egy átlagkeresetből?

2021. november 16. 19:49

Újra egyre nagyobb vihart kavar az infláció Magyarországon: politikai viták tárgya lett, mi mennyire drágult vagy nem drágult. A Mandiner legújabb grafikonsorozatában megvizsgáljuk, hogy a családok által a legtöbbször vásárolt – mondhatni, az élethez elengedhetetlen – árucikkek közül melyikből mennyit vehetünk most, s mennyit szerezhettünk be 2010-ben.

2021. november 16. 19:49
null

Írta: Varga Zsolt

A teljesebb kép érdekében minden árucikket kétszer vizsgálunk meg, egyszer az átlagkeresethez viszonyítva, egyszer a minimálbérhez. Minden grafikán két árucikket mutatunk be. Az eredmények még minket is megdöbbentettek.

A KSH által közölt adatok szerint 2010 és 2021 szeptembere között 11 év alatt 34% volt az infláció. Azaz, átlagosan minden 34%-kal drágább lett. Viszonyításképp: a baloldali kormányok 8 éve alatt, 2002 és 2010 között 51%-kal emelkedtek az árak. Magyarán, ha valamiből 2002-ben hármat vett az ember ezer forintért, abból 2010-ben már csak kettőt tudott venni ugyanennyiért.

A különféle családi kedvezményeket nem figyelembe véve, ám a közfoglalkoztatottakat is beleszámítva,

a nettó átlagkeresetek 2010 és 2021 augusztusa között 132,8 ezer forintról 283,6 ezer forintra nőttek,

ami 114%-os növekedést jelent.

Mindent egybevetve 67%-kal többet tudunk vásárolni a 2021-es átlagkeresetből mint a 2010-esből.

A baloldali kormányok alatt, 2002 és 2010 között 77,6 ezer forintról 132,8 ezer forintra növekedett, ami 71%-os növekedés volt, viszont vásárlóerejében csupán 13%-os emelkedés történt. Magyarán, a jobboldali kormányok alatt az átlagkereset növekedése ötször nagyobb volt, mint a baloldali kormányok alatt.

Gázolaj

Egy liter gázolajnak 2010-ben 320 forint volt az átlagára. Egy havi átlagkeresetből így 414 litert lehetett volna venni, ami kicsit több mint 8 teljes átlagos személygépkocsi tanknak felel meg. Mint megírtuk, 2021 november 15-étől a magyar kormány a benzinnek és a gázolajnak is maximalizálta az árát, 480 forintra. Így, az idei augusztusi átlagkeresetből 591 litert tudunk vásárolni, ami immáron 12 teljes tanknak felel meg.

Ugyan a gázolaj ára 50%-kal növekedett az elmúlt 11 év alatt, de a nettó átlagkereset jóval gyorsabb ütemben nőtt,

így csaknem másfélszer annyi gázolajat tudunk venni most, mint a baloldali kormányok idején.

Az üzemanyagárak – a koronavírust megelőzően – az évtizedben relatíve stagnáltak, emiatt többen engedhették meg maguknak a személygépkocsi-használatot. Amikor a szegénység vagy társadalmi kirekesztődést mérik egy országban, annak egyik szempontja az, hogy a társadalom mekkora része nem engedheti meg magának azt, hogy személygépkocsit tartson. Ez az arány 2010-ben 23,4% volt, míg a legutolsó, 2020-as adat már ennek majdhogynem a fele, 13,5%. Az a javulás nem csak a százalékos számban érhető tetten. Hazánkban 2010-ben 2 millió 984 ezer személygépkocsi volt a közúton, míg 2020-ra már majdnem harmadával több, 3 millió 921 ezer.

Zöldpaprika

A zöldpaprika átlagára 2010-ben 591 forint volt, kilónként, így a havi átlagkeresetből 224 kg-ot vásárolhattunk volna. Az elmúlt tíz-tizenegy évben a zöldség ára alig emelkedett, mindössze 5% volt az áramemelkedés. A jelenlegi átlagos fogyasztói ára 691 forint, így az átlagkeresetből a 2010-es érték több mint kétszeresét, szám szerint 458 kb-ot tudnánk vásárolni.

Fontos, hogy minden család megengedhesse magának a vitamindús, jó minőségű magyar élelmiszereket. Magyarországon – Szentgyörgyi Albert és Béres József szülőföldjén –, a zöldpaprika talán az egyik legtöbbet fogyasztott zöldség, az egészséges étkezésünk egyik alapja. Az egészséges élelmiszerek árának növekedésének lassulása és a keresetek emelkedése nagyban hozzájárult ahhoz, hogy

az elmúlt 11 évben egyre többen ítéljék jónak vagy nagyon jónak az egészségi állapotukat.

A KSH szubjektív jóllét mérése szerint 2021-re – 2010-hez képest közel 10 százalékponttal – 55,1%-ról 64,8%-ra nőtt az arányuk.

Nyitókép: Egy autótulajdonos benzin üzemanyagot tankol egy személyautóba Csepelen egy üzemanyagtöltő állomáson. MTVA/Bizományosi: Faludi Imre

Összesen 197 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
skin777
2021. november 17. 16:55
Félrebeszélsz mint a sebesült katona. Netto 350 mióta kevesebb mint a minimálbér? Kb 500 brutto. És nagyleány egyébként. Info terület.
B_kanya
2021. november 17. 13:27
"Jakab Péter a hivatalos szerződések szerint Budapesten, a XI. kerületi Fraknó utcában bérel egy lakást évi közel 3 millióért, amelyet az Országgyűlés hivatala fizet. De ez csak papíron van így. Az ebben a trükk, hogy a pártelnök egyáltalán nem lakik a lakásban, hanem azt kiadták másnak, valószínűleg ugyanennyiért. Vagyis a lakás tulajdonosával, aki Jakab régi jó ismerőse, a duplázással akár évi 6 milliót is zsebre vághatnak. Sunyi trükk, de jól jövedelmez." Jólesik a kávé, na :)))
jetta84
2021. november 17. 11:49
Elég nehéz különböző korszakok életszínvonalát összehasonlítani. Nézzük a minimálbért 2010-ben 60000 ft volt nettó ami inflációval korrigálva ma 75600ft-nak felelne meg. Tehát a jövő évi 133000 ft majdnem fele, 56%-a. pl az albérlet akkor 50000ft körül volt ma 100000ft.(de ez is csak nagyvárosokra ill frekventált településekre érvényes) Magyarul ha ezt kifizetjük belőle a 2010-es pénzből marad 10000 ma 33000ft. A rezsi díjakban nem volt változás.Élelmiszerben összességében elég tetemes volt de közel sem 56%. Alkohol, cigaretta legalább duplájára nőtt de pl a rezsi nem változott. Mivel minden embernek más a bevásárló kosara ill igénye, lehetősége ezért nem ugyanúgy éri a családokat a béremelés hatása. Pl aki nem albérletezik, vagy nem cigarettázik, nem iszik sokkal többet ér a pénze mint aki igen.
neeskens
2021. november 17. 10:08
Azért módszertanilag ezzel lehetne vitatkozni. Az átlagkeresetbe nem számolják bele a részmunkaidőben foglalkoztatott alkalmazottakat Az 5 főnél kisebb vállalkozásban dolgozókat, tehát az összes egyéni vállalkozót, KATÁ-st stb. A nyugdíjasokat, a munkanélküli segélyben részesülőket Szerencsésebb lenne a keresetek helyett a jövedelmeket megnézni. Az átlag szintén nem egy jó választás, mert nagyon magas keresetűek felfelé húzzák az átlagot, érdemesebb lenne a mediánt használni. Az sem igazán szerencsés, hogy kiválasztok 2 terméket és azt mondom, hogy ezek alapján mutatok inflációt. Pl. a gázolajnál a világpiaci ár hullámzása miatt egy-egy időszakban jelentős eltéréseket mutat, ahogy a paprika ára is nagyon függ attól, hogy milyen volt az időjárás, novemberben, vagy augusztusban veszem, a piacon vagy a tescoban. Inkább medián jövedelmet nézni, vásárlói kosarakat elkülöníteni (üzemanyag, alapélelmiszer, tartós fogyasztási cikk stb.) és az alapján kalkulálni.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!