Szent István felajánlása nem csupán vallási, hanem közjogi aktus is volt: a magyarság majd' ezer éve él a Szűzanya oltalmában. Nádor Koppány Zsombor teológussal, a Szent István Intézet kutatási igazgatójával beszélgettünk.
Nemcsak magunknak, a fehérváriak közösségének, hanem az egész nemzetnek akarunk nyújtani egy nagy, talán katartikus pillanatot.
A Szent Korona részleges jogainak visszaadása, az olyan ősi nevek, mint a vármegye vagy az ispán rehabilitálása mind-mind efelé visz.
Gyarmati-Paor Zoltán történelmi krimije fölhasználja a modern tudományos eredményeket, és meglovagolja az Árpád-kor iránti érdeklődést egy filmszerű jelenetekkel tűzdelt mai történet formájában.
A cigizve, hamisan magyar Himnuszt énekelgető zenésznő reagált a vádakra.
„Ha valaki 2026-ban bennünket ehhez a szabadsághoz, jóléthez visszavezet, megérdemli majd, hogy a kései utódok szobrot állítsanak neki” – jelentette ki ünnepi beszédében a polgármester.
A fél város a helyszínen követte a Szent István napi ünnepséget.
Az idei augusztus 20-i tűzijáték történetében felbukkant az áruló Orseolo Péter figurája is. Magyar Péter pedig nem bírta ki, és klaviatúrát ragadott.
Szent István utódja a németeknek árusította volna ki az országot.
Elképesztő teljesítmény, főleg ha összevetjük Nagy Sándor vagy Attila birodalmával, vagy a többszáz évnyi széttagoltság után 1871-ben nagy nehezen összetákolt Németországgal. Ungváry Zsolt írása.
Ilyen pedigrével valóságos „merjünk kicsik lenni”-hozzáállásnak hat, ha magunkra nézve a kultúrkereszténységet tekintjük az elérhető maximumnak. Francesca Rivafinoli írása.
A balosok minden alkalommal felszisszennek, amikor egy kirakós darabkája ismét illeszkedik a táblára, mert nem értik, hogy itt valójában rehabilitáció zajlik.
Az Abák és Árpád-házi királyaink közös őshazából, az ázsiai hun birodalom területéről származnak, Aba Sámuel felesége pedig Szent István testvére lehetett – tudjuk meg a tanulmány szerzőitől.
Templom állt egykor a dombon, ahová István király és fia jártak csónakkal imádkozni – úgy tűnik, nemcsak a legenda szerint, hanem valójában!
Berend Nóra, a cambridge-i egyetem kutatója szakmailag nehezen védhető kijelentéseket tett Szent Istvánról és a magyar történelemről. Történésszel eredtünk a megfejtések nyomába.
A december 26-ai ünneplés,- mint a legtöbb modern karácsonyi hagyomány – angolszász gyökerekkel rendelkezik.
Az ellenzéki aktivista nagykövet tajtékzik, amiért a Parlamentben nem tarthattak LMBTQ-szeánszt.
A miniszter beszédében kiemelte, hogy a magyar államiság második fél ezrede megmaradásért vívott küzdelemről szólt.
Akadnak olyanok is, akik üzenetet fogalmaznak meg a magyar társadalomnak.
Szent István király hite, hazaszeretete és áldozatos szolgálata összeköti a reformátusokat katolikus testvéreikkel – húzta alá Becker Norbert Gyula a Magyar Nemzetnek adott interjújában.
