Szent István műve Európa megannyi széthulló országával szemben hosszú távon is életképes maradt

2025. augusztus 20. 15:01

Elképesztő teljesítmény, főleg ha összevetjük Nagy Sándor vagy Attila birodalmával, amelyek halálukkal összeomlottak, vagy az 1871-ben nagy nehezen összetákolt Németországgal, amely ötven év alatt elbukott.

2025. augusztus 20. 15:01
null
Ungváry Zsolt

A franciák nagy nemzeti ünnepének 236. évfordulója volt legutóbb; ekkor emlékeznek rá, hogy az utcai tüntetők szétverték a Bastille épületét, majd egy brutális polgárháborúban nagy kéjjel fejezték le egymást, köztük a királyt, míg az egész véres diktatúrába torkollt, amiből aztán egy korzikai ügyvéd fiának császársága lett. Az amerikaiak 249 esztendeje vívták ki a függetlenségüket, és alakult meg az államuk, amely valójában nem is egy, hanem kezdetben 13, mára 50.

A németek maguk sem tudják, mit merhetnek megünnepelni, sem a második, sem a harmadik birodalommal nincs nagy büszkélkedni való, így aztán az NSZK 1949-es alkotmányára és az 1990-es egységre emlékeznek.

Az olaszoknál a felszabadulás (1945-ös esemény) vagy az 1946-os eredetű köztársaság napja a megannyi katolikus ünnep melletti politikai tartalmú munkaszüneti alkalom. Az angolok viszont csak banki szünnapokat („bank holiday”) tartanak, mert mások leigázásán valóban nehéz örömködni.

Itáliában akár Romulusra vagy Julius Caesarra is alapozhatták volna a kalendárium piros betűit, de ők is tisztában vannak vele, hogy a mai Olaszországnak nincs jogfolytonossága a római birodalommal.

Még a románok sem merték meghúzni a Decebal trónra lépését mint államalapítást, mert közröhejbe fulladna.

Ezzel szemben mi teljesen jogosan származtatjuk Szent Istvántól a legnagyobb ünnepünket, mert ezer esztendeje folyamatosan emlékezünk és idézzük fel alakját és munkásságát, nem utólag találtuk ki vagy alkottuk meg. Ebben nincs sem túlzás, sem romantika; ez maga a velünk élő történelem.

A fehérvári törvénynapok szokása már a XI. században kialakult, bőven előzve a nyugati rendi gyűléseket. A régiek még úgy emlegették: mit csinálsz Szent Istvánkor?

Az élő, valós király idővel legendává nemesült, a Kossuth által legnagyobb magyarnak nevezett, s e jelzőt máig viselő Széchenyi István maga éppenséggel soha nem porladó kezű uralkodónkat illette e névvel. 

Istvánnak, a politikusnak bizonyára voltak hibái: az elsöprő sikerű rockopera szembeállította az idegenekre támaszkodó Vajkot a „függetlenségi” Koppánnyal. A szentnek felróják, hogy háborúkat vívott, továbbá szigorú törvényekkel és külhoni papokkal térített; a családfőnek unokatestvérével, Vászollyal szembeni kegyetlenségét. Minden érdeme dacára nem is róla, hanem honfoglaló őséről nevezték el utólag a Turul nemzetséget.

Zsenialitása azonban vitathatatlan. Ő alkotta meg ezt a szilárd, nagy területű, tartós országot annak közigazgatásával, tekintélyes királyi központjával, egyházszervezetével együtt. Vármegyéi máig alapul szolgálnak nem csak a hazai területi felosztásnak, de a közben Romániához csatolt részekének is.

Műve Európa megannyi széthulló, majd különböző részekből egyesülő és ismét darabokra szakadó országával szemben hosszú távon is életképes maradt.

Elképesztő teljesítmény, főleg, ha összevetjük Nagy Sándor vagy Attila birodalmával, amelyek halálukkal összeomlottak, vagy a többszáz évnyi széttagoltság után 1871-ben nagynehezen összetákolt Németországgal, amely ötven év alatt elbukott. Olyan nagyokos nyugati politikusok kitalációi, mint Csehszlovákia, Jugoszlávia, vagy akár az NDK, a Szovjetunió képtelenek voltak egyben maradni, Szent István műve – a hosszú idő alatt óhatatlanul bekövetkező kisebb-nagyobb kilengések ellenére – masszívan áll. Területileg éppen nem a maximumon (bár volt már kisebb is), de szellemileg-történetileg biztos lábakon. Amit mi sem bizonyít jobban, hogy ezerhuszonöt évvel a koronázás után is ez a mai napon a legfontosabb.

A kommunisták gyűlölték a magyar múltat, és 1945-tel húztak egy cezúrát, amivel minden korábbit el akartak törölni.

Teljesen nem tudták kiiktatni a naptárból (és az emberek fejéből), ezért – akár a fenyő vagy a „szeretet” ünnepével Krisztus születését, a tojásfestő nyuszival a Feltámadást, a szláv Télapóval Szent Miklós püspököt – megpróbálták felülírni.

Így lett az új kenyér, majd a szovjet mintájú hazug alkotmány ünnepe. Nem vert gyökeret a nép lelkében.

Későbbi ünnepeinknél megjelenik ugyan a forradalom, a lázadás, az ellenzékiség attitűdje, a rend(szer) lebontásának igénye (bár ezek mindig külföldről fenntartott vagy támogatott rendszerek, amelyek éppen az istváni szuverenitást akarják felülírni),

ezzel szemben augusztus 20-a maga a rend, a konszolidáció, a függetlenség, az erő; az állam, vagyis a hatalom tisztelete.

Amely hatalom nem valami tőlünk független dolog, hanem a mi nevünkben létezik. Pontosabban a Szent Korona nevében. Ahogy az egyházban mindenki egy Jézus Krisztusban, úgy minden magyar egy a Szent Koronában. Akkor is, ha nem tud róla, ha nem érdekli vagy éppenséggel ellenségesen áll hozzá. Amiképpen az az ember is Isten teremtménye, aki nem hisz benne, vagy egyenesen tagadja Őt. Amennyire szeretünk lázadni az ellen, ha előírná nekünk bárki, hogyan éljünk, ugyanannyira tudjuk tisztelni az ősi rendet, a hagyományokat; ebben (is) nyilvánul meg a magyar társadalom alapvetően konzervatív mivolta.

Vágyjuk az erős, de legitim uralkodót. Hűségesek tudunk lenni a végletekig.

Nagy balszerencse, hogy augusztus 20-a az iskolai szünet idejére esik. Emiatt a március 15-éről, október 6-áról vagy 23-áról belénk épült toposzok, hősök, tartalmak nem tudtak kialakulni. Sokaknak leginkább a tűzijátékot jelenti, a mélyebb tartalma elsikkad. Talán érdemes lenne a mindenkori tanévnyitókon valamilyen módon megemlékezni Szent Istvánról – legalább pár mondat vagy egy folyosói tabló erejéig. 

István halála valójában augusztus 15-én következett be, de mivel ez Nagyboldogasszony, vagyis Mária mennybevételének ünnepe, áthelyezték 20-ra.

A két dátum között ott feszül történelmünk lényege, a Szűzanyának felajánlott Szent Korona, az állam alapítása, Magyarország születésnapja.

Tizenötödike sok országban munkaszüneti nap (nálunk egyetlen egyszer, 2001-ben volt az), érdemes lenne talán (ha szükséges, akár beáldozva a pünkösd hétfőt) azzá tenni. Így, a karácsonyhoz és húsvéthoz hasonlóan egy többnapos, hosszas eseménysorozattal tudatosulhatna bennünk hazánk világi és transzcendens szerepe, amelyben az origó Szent István lehetne.

Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd

 

Összesen 71 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
polárüveg
2025. augusztus 22. 08:10
Tisztelt rasdi1! Így van. Zarándokút, nem keresztes seregek útja. A Szt. István által építtetett római magyar zarándokházat a mai Szt. Péter bazilika építésekor lebontották, mert a bazilika sekrestyéje épült a helyére. Az bizony Péter apostol sírjától alig kb. 40 m. Ilyen lehetőséget más király tudtommal nem kapott. Cserébe kapta Magyarország a Bazilika 6 földalatti kápolnájának egyikét magyar kápolnaként. Ahol különleges, magyar vonatkozású vallási jelképek láthatóak, teljesen egyedülálló módon. Isván képességeiről csak annyit, hogy a halálból jött vissza megmenteni az országot. Fia, Imre herceg pedig az ország érdekében a szentté válásért vállalta az ún. Tobit-házasság nehéz terhét: az időleges plátói kapcsolatot házassági viszonyban. Imre herceg sírjánál (és Szt. István sírjánál) csodás gyógyulások történtek. Tisztelettel!
Válasz erre
0
0
polárüveg
2025. augusztus 21. 10:35
Arról kevés szó esik, hogy Szent I. István képes volt a zarándokút fegyveres biztosítására Composteláig és Jeruzsálemig. Gondoljuk át, mit jelent ez. A Magyar Királyság egyedülállóságának tényei: - a világ egyetlen Archiregnuma, - a világ egyetlen apostolkirálya a mindenkori magyar király, zsinatösszehívási és pápaválasztó vétó jogával, - a világ egyetlen Szentkoronája, a rajta uralkodóként ábrázolt Jézussal, - a világon egyetlen Mária örökségeként létrehozott királyság, - a világon egyedülálló számú szentet, boldogot adó királyi ház, - a világ minden katolikus templomának déli harangszója a magyar nándorfehérvári diadal emlékére. Mielőtt bárki magyarkodást kiáltana, a fentiek tények. Amit minden magyarnak kellene ismernie, és külföld felé pedig folyamatosan leszögezni. Semmi nincs a világon ok nélkül.
Válasz erre
0
0
belbuda
2025. augusztus 21. 09:16
Jé,Zsolti…nem indultál el még az imádott Keletedre?!… Álmaid,meg nem történt abortuszról elmúltak már? 🤔
Válasz erre
0
0
kobi40
2025. augusztus 20. 22:56
“Talán érdemes lenne a mindenkori tanévnyitókon valamilyen módon megemlékezni Szent Istvánról – legalább pár mondat vagy egy folyosói tabló erejéig.” Na, persze, az iskoláink, főleg a középiskoláink erről híresek.
Válasz erre
2
1
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!