A közgazdaságtan kiölte belőlük az embert, maradt a nyereség, a jövedelmezőség, hogy az állam minél olcsóbban tudjon gazdálkodni. Horváth K. József írása.
Egy kis fenyegetésre is maradt ideje a Tisza Párt egyik kedvenc háziszakértőjének.
Közben elárulta, milyen gazdaságpolitikát látna szívesen hazánkban.
Az idősek érdekképviselete is hiteltelennek tartja a Tisza Párt ígéreteit, és felháborítónak nevezték, hogy a halálukkal viccelődjenek.
A Tisza Párt vezére már korábban lebukott azzal, hogy a színfalak mögött valójában sértegette az időseket.
Egyik mondatában azt állította, hogy nem vett részt semmilyen munkában a Tisza Pártnál, később már szakmai tanácsokat emlegetett.
Raskó György is elszólta magát.
Raskó György közösségi oldalán sejtelmesen annyit írt, hogy a párton belül tudják is mi az oka a stagnálásnak, de azt nem hozzák nyilvánosságra.
Raskó György rendszeresen botrányos megszólalásaival hívja fel magára a figyelmet.
Raskó György már évtizedekkel ezelőtt is Brüsszelre bízta volna a magyar agrárium sorsát.
A most formálódó ellenzéki együttműködés győzelemre esélyes, pártlogó nélküli politikusokat indíthatna azokon a helyeken, ahol a Tiszának csak „gyengébb” jelölteket sikerül találnia.
Kökény Attila Facebook-bejegyzésében „szakértett”.
A Tisza Párt elnöke a testületi munka helyett inkább csónakázott, de pártja álláspontját így sem tudja elfedni, hiszen ő maga és agrártanácsadója, Raskó György a közelmúltban többször támadta a jelenlegi támogatási rendszert, illetve a magyar gazdatársadalmat.
Ehhez hasonló, patetikus, háborúpárti sorokat nagyon régen nem olvashatott az európai közönség.
Itt van a TISZA Párt bizonyítványa: semmittevés és aknamunka.
Horváth László szerint érthetetlen a tiszás Raskó György megengedő álláspontja.
Pillanatok alatt szedték szét a Tisza Párt finanszírozójának érveit.
Ezzel szemlélteti, milyen irányba húz a Tisza Párt környezetében felbukkanó értelmiségi holdudvar.
Több millió embert nevezett képzetlen és félreinformált társadalmi csoportokhoz tartozóknak Raskó György.
Raskó György agrárközgazdász már 2003-ban az uniós döntéshozókra bízta volna a magyar agrárium sorsát, és évekkel korábban bírálta a földalapú támogatási rendszert is.
