„Az ember mindig visszatér azokra a helyekre, ahol szerette az életet” – szól a Keserű karácsony egyik kulcsmondata. Pedro Almodóvar új mozija nem ünnepi film, de képes a kiábrándultságot bírható melankóliává szelídíteni.
Sophy Romvari első mozija érzékeny időutazás a kilencvenes évekbe, a középpontjában egy magyar emigránscsalád mindennapos küzdelmeivel.
Több rekord is megdőlt az álomgyárban.
Vasárnap ünnepli születésnapját Hollywood egyik utolsó keménylegénye.
Az Eötvös utcában található lakásért nem csekély összeget kérnek.
Nagy Dénes túlzás nélkül az utóbbi évek egyik legjobb moziját készítette el a kortárs klasszikus zene világhírű magyar zsenijéről, akiért a föld minden pontjáról Budapestre zarándokolnak a tanítványok.
A Csendes barát, Enyedi Ildikó új mozija úgy fon körbe minket lassan, mint ahogyan a főszereplő páfrányfenyő ágai borulnak az akaratlanul is egymásba fonódó emberi sorsok fölé. Farkas Anita írása.
A leglelkesebb rajongóknak kellemes élményt okozhat, de ezúttal a technológiai forradalom elmaradt, cserében a történet sem mutat újat. Az Avatar: Tűz és hamu mindezek ellenére is szórakoztató lehetne, ha a három órát is meghaladó játékidő nem fulladna újra és újra unalomba.
December 11-től látható a mozikban a Legénybúcsú, az új magyar vígjáték a Játékszínben évek óta nagy sikerrel futó előadás adaptációja. A rendező Szente Vajkot a filmről és az Erkel Színház első fél évéről kérdeztük.
Megölnél egy embert, hogy megments ötszáz másikat? Kinek az élete értékesebb, és kinek van joga ezt eldönteni? Játszhat-e Istent az ember következmények nélkül? Farkas Anita filmkritikája.
A mindkét nemzet által hősként tisztelt egykori BEK-győztes labdarúgóról film készült, amelyet háromszoros telt ház előtt, a címszereplő örömkönnyeinek közepette mutattak be Marosvásárhelyen. Bölöni László a könnyeivel küzdött.
A színjátékuk forgatókönyve úgyis top secret, mégcsak nem is idehaza írják, miért kéne tájékoztatni a nagyérdeműt épp a fellépő színészek, mutatványosok kilétéről?
A rendszerváltás óta nem ültek be ennyien hazánkban készült filmre.
A hollywoodi remake-gyár ismét egy emblematikus mozi új változatával próbál nézőket toborozni. A film azonban a két kiváló főszereplő ellenére is csak gyenge újragondolása az 1989-es fekete komédiának.
Már a bemutatója előtt meglehetősen nagy hullámokat vetett a Superman legújabb mozis feldolgozása, miután a rendezője bevándorlóként utalt a címszereplőre. A végeredmény viszont nem ennyire direkt, inkább egy erősen nosztalgikus, grandiózus képi világú tanmesét látunk az emberi jóságba vetett töretlen hitről.
A hasonlóság nem véletlen, hiszen az egyszerűen csak F1 – A film címet kapott szuperprodukciót a Top Gun: Maverick csapata készítette. A már a magyar mozikban is látható végeredmény a Forma–1-rajongók számára biztosan csalódás, de régi vágású hőstörténetként egész jól működik.
A magyar mozgóképnek nemcsak több mint egy évszázados múltja van, de sok műfajban egyre virágzóbb jelene is. Ezt ünneplik június 18-ától 21-éig Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban.
A Kecskemétfilm története olyan, mint a stúdió vezérhajójának számító Magyar népmesék egy része: folyton akad egy újabb próbatétel, de a végén mégiscsak győz a jó.
