A világ mozog, a film mesél: indul a Moz.Go – Magyar mozgókép fesztivál, ott lesz a Hunyadi-sorozat is!

A világban egyáltalán nem szokatlan, hogy nyaraló- városokban rendeznek filmes seregszemléket, gondoljunk csak Cannes-ra, San Sebastiánra, Velencére vagy Karlovy Varyra. A magyar filmgyártás szereplői és szerelmesei pedig immáron ötödik éve Veszprém megye településein gyűlnek össze, hogy 

A Veszprémet, Balatonfüredet és Balatonalmádit napokra az ország kulturális központjává avató rendezvénysorozat célja kettős: felhívni a figyelmet a magyar film régi és új értékeire, illetve megmutatni, hogy nem kizárólag a fővárosban lehet nagyot álmodni. 

„Az itthoni filmgyártás újra olyan korszakot él, amelyet sokszínű, tartalmas, minőségi szórakozást nyújtó mozgóképes alkotások jellemeznek a nagyvásznon és a televízióban egyaránt. Rendkívüli sikert ért el mások mellett a Hogyan tudnék élni nélküled? című játékfilm a nyolcszázezren felüli nézőszámával, és hasonlóan népszerű a Hunyadi sorozat. Ez a két példa világosan, számokkal igazolhatóan megmutatja, hogy

Az utóbbi idők büszkeséglistáján szereplő neveket hosszan lehetne sorolni; A brutalista vágója, Jancsó Dávid Oscar-jelölése is a magyar szakemberek kiválóságának látványos bizonyítéka” – mondta Káel Csaba, a mozgóképipar fejlesztéséért felelős kormánybiztos, a Moz.Gót támogató Nemzeti Filmintézet elnöke. 

Hasonló a véleménye Csáky Attilának is. A fesztiváligazgató úgy fogalmazott, 

azaz van múltja, karakterizálható jelene, így jövője is. Ezt a palackba zárt időtlenséget igyekeznek megmutatni a minél több műfajú válogatásban, amelyben a szokásokhoz híven az elmúlt év magyar filmtermése és néhány premier mellett örök klasszikusok is helyet kaptak. 

Tavaly például már nagyjából tízezer embert vonzottak a vetítések, kísérőprogramok; a sikerfilmek jellemzően telt házzal mennek, de általánosan minden alkotásnak elég jó a nézőszáma, a szabadtéri események különösen népszerűek. A teljes szakma kezdi a magáénak érezni ezt a rendezvényt, talán annak eredményeként is, hogy mindig mindenki felé igyekszünk a lehető legnagyobb nyitottsággal fordulni. A versenykiírásunk egyértelmű: az elmúlt egy évben készült bármely magyar mozgókép nevezhető” – hangsúlyozta Csáky Attila. Szerinte a szakmán belül amúgy is sokkal árnyaltabb a vita, mint ahogyan azt a politika és a sajtó szereti mutatni, vagy egyszerűbben: a rengeteg embert és pénzt mozgató hazai szakma mindenekelőtt a film szeretetéről szól. 

számtalan kapcsolódó program – koncertek, kerekasztal-beszélgetések, könyvbemutatók, kiállítások, közönségtalálkozók – kíséretében. A tavalyi kedvencek – mint a Hogyan tudnék élni nélküled?, a Futni mentem, a Véletlenül írtam egy könyvet – mellett olyan abszolút újdonságok lesznek láthatók, mint a háromszoros olimpiai bajnok magyar férfivízilabda- válogatottról szóló tévésorozat, A nemzet aranyai; a Marék Veronika Laci és az oroszlán című gyerekkönyvének japán sikerét feldolgozó Kell egy oroszlán; a Neumann János életét felidéző A legpompásabb emberi elme; az első szerelem misztériumát kutató 1968 – Egy szerelem rekonstrukciója vagy a Bartók Béla 1936-os törökországi gyűjtőútjáról megemlékező Bartók nyomában.

A Moz.Gón a száz éve született Darvas Ivánra és Makk Károlyra is emlékeznek, többek között az 1954-ben bemutatott Liliomfi felújított változatának kópiapremierjével. A Szigligeti Ede művéből született adaptációt több mint 6,5 millióan néztek meg a hazai mozikban, és bő hetven év után sem vesztett a népszerűségéből. A történetnek ezt a változatát az akkoriban a budapesti Madách Színházban nagy sikerrel futó színdarab inspirálta, a Makk Károly rendezte mozi két főszereplőjének Darvas Ivánt és Krencsey Marianne-t választották. Az eredeti kolozsvári helyszínt balatonira cserélték, a forgatás részben Badacsonyban, részben a pasaréti filmgyárban zajlott. A film sikeréhez hozzájárult, hogy a Rákosi-korszak sematikus alkotásaiba belefáradt közönség végre egy, „a politikai kurzusoktól menekvő”, természetes hangvételű és a legmagasabb színvonalon szórakoztatni képes művet láthatott. Makk Károly munkáját külföldön is siker övezte, a Liliomfit 1955-ben Aranypálmára jelölték Cannes-ban; most 20-án Balatonfüreden, 21-én Veszprémben látható.

A főbb kategóriák jelöltjei

Játékfilm: Futni mentem, Hogyan tudnék élni nélküled?, Ma este gyilkolunk, Most vagy soha!, Véletlenül írtam egy könyvet 

Tévéfilm: Ők tudják, mi a szerelem, Királytalálkozó, Lepattanó, Széchenyi és az utolsó éjszakai látogató, Ványa bácsi – Buborékkeringő 

Tévésorozat: A nemzet aranyai, Csendhez szokott szív – Úton Eperjes Károllyal, S. E. R. E. G. 

Egész estés dokumentumfilm: A boldogság ügynöke, A legpompásabb emberi elme, DAC film, Kell egy oroszlán, KIX 

Legjobb rendező: Füzes Dániel (Az utolsó lélek az ördögé), Hajdu Szabolcs (Kálmán-nap), Lakos Nóra (Véletlenül írtam egy könyvet), Orosz Dénes (Hogyan tudnék élni nélküled?), Török Zoltán (Változó vadon – Az én Északom) 

Legjobb férfi főszereplő: Blaskó Péter (Ők tudják, mi a szerelem), Ember Márk (Hogyan tudnék élni nélküled?, Futni mentem), Horkay Péter (Ha átkelsz majd a nagy hegyen), Mátray László (Véletlenül írtam egy könyvet), Vilmányi Benett (Csendes éj) 

Legjobb női főszereplő: Balla Eszter (S. E. R. E. G.), Demeter Villő (Véletlenül írtam egy könyvet), Molnár Piroska (Csendes éj), Udvaros Dorottya (Futni mentem, Ők tudják, mi a szerelem), Törőcsik Franciska (Hogyan tudnék élni nélküled?) 

Legjobb női mellékszereplő: Eszenyi Enikő (Boldog emberek), Gál Réka Ágota (S. E. R. E. G.), Tankó Erika (Egy százalék indián), Molnár Piroska (Ványa bácsi – Buborékkeringő), Zsurzs Kati (Véletlenül írtam egy könyvet) 

Legjobb férfi mellékszereplő: Gerner Csaba (One more like), Horváth Lajos Ottó (Most vagy soha!), Kövesi Zsombor (S. E. R. E. G.), Patrick Duffy (Lepattanó), Szacsvay László (Ha átkelsz majd a nagy hegyen)

Nyitókép: Mandiner-montázs/Mozgokepfesztival.hu/NFI.hu