Állandóan ásít? Lehet, hogy nem véletlenül – utánajártunk, hogyan csapódik le az őszi fáradtság

,Ahogy beköszönt az ősz és a nappalok rövidülnek, a természet lelassul, nem véletlenül egyre többünknél jelentkeznek a kellemetlen tünetek – például állandóan álmosak vagyunk. A tudósok szerint ennek több oka is van, a túlterheltség, a fokozódó kimerültség és a közelgő tél egyszerre meríti ki energiatartalékainkat, aminek a fényhiány sem tesz jót; ezek mind egyszerre terhelik a szervezetet. A felborult cirkadián ritmus és az év végi határidők miatt sokan beszámolnak állandó feszültségről vagy levertségről. azaz az őszi fáradtság többek érint, mint gondolnánk.

Tudósok szerint a jelenség biológiai és pszichés okok keveréke, hiszen természetes fény hiánya miatt mérséklődik a szerotonin és a dopamin termelése, ami hozzájárulhat az energiahiányhoz, sőt akár a szezonális hangulatingadozáshoz is. A szervezet több melatonint termel — ez a hormon szabályozza az alvásciklust, és ha a sötétedés túl korán érkezik, nyugtalan alvás, nappali álmosság és állandó fáradtság érzése jelentkezhet.

Milyen testi és lelki tünetei lehetnek az őszi fáradtságnak? 

Az Egészségügyi Világszervezet, azaz a WHO meghatározása szerint a kiégés a krónikus munkahelyi stressz következménye, amely energiakimerüléssel, rossz hangulattal és csökkent hatékonysággal jár. Bár nem minősül mentális betegségnek, egyértelműen befolyásolja az általános közérzetet és a teljesítményt. 

A kiégés első jelei gyakran már ősszel megjelennek: állandó fáradtság, ingerlékenység, teljesítménycsökkenés, vagy a „semmihez sincs kedvem” érzése. A fiatal munkavállalók 93 százaléka érzi úgy, hogy túlterhelt — ez a szám önmagában jelzi, mennyire sérülékennyé vált a modern, folyamatosan ingergazdag életforma.

A túlzott információterhelés pedig tovább rontja a helyzetet. Perczel-Forintos Dóra klinikai szakpszichológus szerint a 21. században információözön zúdul ránk, amivel az idegrendszerünk egyszerűen nem tud lépést tartani. Ez könnyen vezethet figyelemzavarhoz, stresszhez és alváshiányhoz, alvászavarhoz — olyan tünetekhez, amelyek ősszel, a fényhiány miatt, még erősebben érződnek.

A depressziót sokan félreértik: nem „rosszkedv”, nem „lustaság”, hanem orvosi értelemben vett állapot, amely milliókat érint világszerte. A szezonális depresszió (SAD) jellemzően ősszel és télen erősödik fel, tünetei közt pedig ott a tartós levertség, energiahiány, alvászavar, étvágyváltozás és a motiváció drasztikus csökkenése. Magyarországon becslések szerint mintegy 700 ezer ember él depresszióval. A szakértők hangsúlyozzák: a „szedd össze magad” típusú tanácsok nem segítenek.

Hogyan találhatunk új motivációt az év végén? 

A szakembereknek több praktikája is van, amivel jobbá tehetjük az őszi hangulatunkat, úgy látják, akár 20–30 perc reggeli természetes fény is beindítja a szerotonin-termelést, a fényterápiás lámpák pedig hatékonyak lehetnek a fényhiány okozta levertség ellen.

Ebben az időben fontos

• az esti rutin kialakítása, 
• a képernyőhasználat csökkentése, 
• és az offline feltöltődés, 

hiszen az alvásciklus zavara önmagában képes extrém fáradtságot okozni.

A WHO által is hangsúlyozott krónikus stressz kezelése nélkül tartós energiahiány és rossz közérzet alakulhat ki. Szakértők szerint a feszültség levezetése, a pihenés és a regeneráció legalább olyan fontos, mint a napi feladatok elvégzése.

Az ősz természetes ritmusa arra emlékeztet, hogy egész évben képtelenség ugyanazzal a fordulatszámmal élni. A fényhiány, a túlterheltség, a kimerültség és a levertség egyszerre jelzi, hogy a szervezet pihenést kíván. Fontos kiemelni, hogy a mentális egészség nem luxus, hanem alap.

Ha figyelünk testünk jelzéseire, akkor az őszi fáradtság nem okoz tartós kimerültséget, nem lesz őszi depresszió, és a helyzetet még előnyünkre is fordíthatjuk, például a regenerálódásra. 

Nyitókép: THIERRY ZOCCOLAN / AFP