A hazai közlekedés mindennapos feszültségforrás. Számba vettük, miért lehetnek olykor kiemelten idegesek a magyar autósok.
A magyar sofőrök nagyobb városokban közlekedő tagjai napi szinten tapasztalják meg az autóvezetés árnyoldalait. Az agresszív vezetés, a sűrű forgalom és az állandó dugók együttesen alakítják ki azt a közeget, amelyben az indulatos közlekedés a mindennapok része lett. A tolerancia hiánya, a szabálykövetés lazulása és a folyamatos időnyomás miatt számtalan stresszes sofőr közlekedik a magyar városokban és utakon nap mint nap.
A budapesti közlekedés a szakértők szerint különösen túlterhelt. Az ember gyakran úgy érzi, hogy a parkolási káosz, a kiszámíthatatlan útlezárások és a közlekedési dugók szinte állandóak. Mindez komoly stresszt okoz az autósoknak, akik így gyakran válnak agresszív sofőrökké – akár észrevétlenül is.
A közúti közlekedés rendje viszont csak akkor működik, ha a KRESZ-szabályokat mindenki betartja. Magyarországon azonban a statisztikák és a mindennapi tapasztalatok is azt mutatják, hogy ez egyre kevésbé jellemző.
A gyorshajtás, az indokolatlan sávváltás, a lendületből való tolatás vagy a KRESZ tolatás szabályainak figyelmen kívül hagyása mind hozzájárul ahhoz, hogy egyre több a feszültség a forgalomban.
A parkolás területén is megmutatkoznak a konfliktusok. A KRESZ-szabályok parkolás esetén sokszor csak elméletben élnek, a gyakorlatban pedig megszegik őket: járdára állás, kapubeállók eltorlaszolása, várakozási tilalmak figyelmen kívül hagyása.
A fővárosi autósok gyakran érzik úgy, hogy minden nap harc a közlekedéssel.
Ritkábban esik szó azonban a közúti közlekedés előnyeiről:
az autó nyújtotta mobilitás, rugalmasság és gyorsaság számos feladathoz elengedhetetlen, és a családok számára is gyakran pótolhatatlan.
A közlekedési feszültség is fokozatosan épül fel, és gyakran egyszerre több tényező kombinációja állhat a háttérben.
Mindezek miatt az autósok sokszor fáradtak, ingerültek és türelmetlenek, ám a stresszes vezetés hosszú távon nemcsak intellektuális megterhelés, hanem valós veszély. A fokozott feszültség ugyanis növeli a reakcióidőt, rontja a döntéshozatalt és növeli a balesetek számát. A magyar közúti közlekedésben egyre több kisebb és nagyobb ütközés történik.
Egyre több szakember hangsúlyozza, hogy a helyzet nem fog magától javulni. A közlekedési kultúra fejlesztése elengedhetetlen. Ennek pedig több eleme is van. Ezek közül a legfontosabbak talán:
A jelenséget továbbá csak egy komplex szemléletváltás oldhatja fel.
Ön szerint javult vagy romlott a közlekedési helyzet az elmúlt években Budapesten? Írja meg kommentben!
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
A Shell hangsúlyozta, egyedi, elszigetelt esetről van szó.
A vállalatot helyi partnerével, az F Mobilitással közösen nemrég a Budapest Airport hivatalos személyszállítási partnerévé választották.
A stressz olyan „kaput” nyit a függőség felé, amelyet csak megelőzéssel és valódi alternatívákkal lehet bezárni.
A Politico már hullajtja is a könnyeket.
„Magyarország szerepe tovább erősödik majd” – mondta a BYD Europe regionális ügyvezető igazgatója.
A forrásokat valahogy meg kell oldani, különben Ukrajna még rosszabb helyzetbe kerül a tárgyalások során.
Bár az Iszlám Állam területi uralma évekkel ezelőtt összeomlott, a terrorszervezet ideológiája és online hálózata továbbra is halálos támadásokra inspirál világszerte.
Hosszú ideje dolgoztak a hazacsábításán.
