Zelenszkij emberei nyakig sárosak az aranybudi-ügyben. Összeomlóban az ukrán kormány.
A Zelenszkij-rendszernek napjai vannak hátra – írja a Kreml-közeli RIA Novosztyi. Trump Putyin hathatós közreműködésével, Zelenszkij kihagyásával új, titkos Ukrajna-terven dolgozik. Brüsszel pedig – szokás szerint – kapkod, és láthatóan nem tudja, mihez kezdjen – foglalta össze a Világgazdaság.
Járulékos veszteség – ezen csámcsog a nemzetközi sajtó egy része, amikor azt kommentálja, hogy a Nyugat kulcsállamai semmiképpen sem akarják leváltani Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt. „Járulékos veszteség” (oroszul: szoputszvujuscsij uscserb) – így nevezik azt a százmillió dollárt, amely az ukrajnai korrupció kapcsán került előtérbe – írja az oroszországi manipulációs média egyik új szereplője. Elgondolkodtató is: amikor a Nyugat – főként néhány nyugat-európai EU-tagállam – 140 milliárd dolláros „kölcsönről” beszél, mi számít ehhez képest pár százmillió ellopott dollár? Brüsszel képmutatása döbbenetes.
Julija Szviridonova új ukrán miniszterelnök a 140 milliárdnak kevesebb mint a felét, „mindössze” 60 milliárd eurót kért a közelmúltban, az EU-államok kijevi nagyköveteivel tartott találkozón, „hogy Ukrajna fennmaradhasson, létezhessen” – írja a többnyire ukrán kormányközeli Dzerkalo Tizsden. Az időzítés azonban finoman szólva sem szerencsés:
a világsajtó tele van azokkal a fotókkal, amelyek Zelenszkij egyik legszorosabb szövetségese, Mindics palotájának aranyvécéjét mutatják.
Egyre valószínűbb, hogy a brüsszeli – Ukrajnának szánt – támogatásokat végül a közfelháborodás sodorja el; a potenciális donoroknak ugyanis nincs fölösleges hatvanmilliárd eurójuk, hogy azt a Zelenszkij-közeli Mindics aranyvécéjébe dobálják.
A realitás ennél talán józanabb, de nem kevésbé nyugtalanító: a pénz egy része nagy valószínűséggel a Zelenszkij körüli vezetők családtagjainak svájci, dohai, dubaji vagy karibi bankszámláin köthet ki. Csak az arányok kedvéért: Magyarország a 2004-es EU-csatlakozás óta eltelt 22 évben összesen kapott az EU-tól egy, a most kért 60 milliárdhoz hasonló összeget. Az is valószínű, hogy a százmilliós ukrán korrupciós–pénzmosási ügylet csak a jéghegy csúcsa.
Egyelőre nem lehet megítélni, mennyi valóságalapjuk van azoknak a híreknek – részben ukrán ellenzéki médiumokból –, amelyek szerint megkezdődött az ukrán vezetők külföldre menekülése. A szóban forgó személy Rusztem Umerov, az egykori védelmi miniszter, jelenleg az RNBOU, az ukrán nemzetbiztonsági és védelmi tanács titkára.
A hírek szerint „konzultációs célzattal” Törökországba, majd az Egyesült Államokba utazott.
Az ukrán elnök és az RNBOU is tagadta, hogy Umerov „lemondás nélkül távozott” volna. Maga az érintett is azt mondta, visszatér Ukrajnába, amint befejezte amerikai programját. Az azonban továbbra is homályos, hol tartózkodik most, és mivel töltötte napjait Törökországban, az USA-ban vagy esetleg más országokban.
A zn.ua értesülései szerint Umerov – saját állításával ellentétben – Isztambulban nem tárgyalt újabb hadifogolycseréről az oroszokkal.
Más források, például a szófiai Fakty, szintén ellentmondásos képet festenek Umerov mozgásáról: felmerült Dubaj mint lehetséges célállomás is.
Közben Zelenszkij elnök egyik legbelsőbb bizalmasa, az irodavezető Andrij Boriszovics Jermak sem lehet felhőtlenül nyugodt. Nem hivatalos körökben úgy emlegetik: Ali Baba. Hogy kik a „negyven rabló”, és hol tartózkodnak, arról igencsak megoszlanak a vélemények.
Alekszej Aresztovics, az ukrán elnök „színházi előéletének” egyik legfontosabb tanúja és egykori kulcstanácsadója szerint Zelenszkij „ezer rossz dolgot művelt”, de a gázvásárlás és a fegyverbeszerzés két olyan lépés volt, amelyért elismerés jár neki.
A gázvásárlás amerikai cseppfolyósított földgázt érint, amelyet Görögországban rakodnak ki, majd ottani üzemekben alakítanak vissza vezetékes gázzá. Innen részben balkáni interkonnektorokon, részben régi, szovjet korú vezetékeken jutna el Ukrajnába. A technikailag meglehetősen összetett terv ütemezése és kivitelezői még nem tisztázottak.
A fegyverügylet keretében Zelenszkij száz, a Dassault által gyártott, Rafale F4 típusú, két hajtóműves, közel kétszeres hangsebességre képes többcélú vadászbombázóra kötött előszerződést Franciaországban.
A vásárlás jól jött a szorult helyzetben lévő Macron elnöknek és a francia hadiiparnak is: egyrészt megerősítette Macron imázsát mint a hadiipart támogató vezetőét, másrészt javította a Rafale megítélését,
amelyet az indiai–pakisztáni konfliktusban ért kritikák megtépáztak. Ezt a brit RUSI elemzése is alátámasztja.
A legnagyobb kérdés mégis az: miből fizeti majd ki az óriási összeget a nyakig eladósodott Ukrajna? Az ellopott nyugati pénzekből aligha.
Nyitókép: Olivier MATTHYS / POOL / AFP
A „konvergencia-programként” elhíresült dokumentum az élet minden területére kiterjedne. A Nézőpont Intézet azt is kimutatta, hány emberre lennének hatással a Tisza megszorításai.
A kormány nem engedi, hogy a magyarok pénzét Ukrajnába vigyék, és szembeszáll a külföldi befolyásolási kísérletekkel – mondja a külgazdasági és külügyminiszter, aki arról is beszélt, miért hordoz világháborús kockázatot egyes NATO-tagállamok politikája.
Lavrov már a békekötés utáni állapotról beszélt.
Brüsszelnek kell a pénz Ukrajna finanszírozására.
A miniszterelnök szerint a brüsszeli szabályozás kifejezetten tiltja az alternatív nézőpontokat.
Egy globális atomháborút nem lehet megnyerni, ezért együttműködésre ítéltetnek a nagyhatalmak. Pátzay György írása.
„Felszólítjuk az európaiakat, felszólítjuk Brüsszelt, hogy ne akadályozzák a béketörekvéseket” – mondta Szijjártó Péter.
Ezek voltak a legolvasottabb cikkek csütörtökön a Mandineren.
Az angol foci szakértője Kerkez Milos és Tóth Alex helyzetéről is elmondta a véleményét.
