A tervezet magánbiztosítók kezébe adná a teljes egészségügyi rendszer működtetését. Nyugdíj? Táppénz? Álláskeresési jutalék? Gyermekellátás? Felejtse el! Csak az alapvető egészségügyi ellátásért majdnem ugyanannyit kellene fizetni mint most a teljes társadalombiztosításért.
Gyakorlatilag szétverné és a magánbiztosítók kezébe adná a jelenlegi egészségbiztosítási rendszert az a tervezet, amely a Tisza Pártnak tulajdonított, Magyarország 2027 – 2035 konvergenciaprogram című megszorítócsomagban olvasható. A Bokros-csomagéhoz mérhető jelentőségű, 1300 milliárd forintnyi lakosságot terhelő megszorítást tartalmazó adóreform-tervezet szerint a magyar egészségügyi rendszer fenntarthatósága erősen kérdéses, ezért kivenné az állam kezéből a finanszírozást, és profitorientált magáncégeknek szervezné ki.
A megszorítócsomag olyan nyugat-európai- országok példáját követendőnek, ahol kötelező magánbiztosítás vagy kötelező társadalombiztosítás működik, és ezek hibridjét javasolja bevezetni Magyarországon. Az új rendszerben a nyereségorientált magánbiztosítóknak kellene járulékot fizetni, és ezek működtetnék az egészségügyi rendszert, melynek dolgozói továbbra is közalkalmazottak lennének, bérüket viszont a magáncégek fizetnék. Ha ezek a tervek megvalósulnának, mindenki köteles lenne magánbiztosítóval szerződést kötni. Nézzük mit is jelent pontosan mindez!
A magánbiztosítók szabadon alakíthatják csomagjaikat az alapellátástól a prémium szolgáltatásokig, a magyaroknak azonban legalább (!) a bérük 8,5 százalékát be kellene fizetniük. Ez azonban mindössze a legalapvetőbb szolgáltatásokat biztosítaná a munkavállalók számára.
A magánbiztosítással nem rendelkezők és a szociálisan hátrányos helyzetűek valamint a nyugdíjasok (!) szintén kizárólag alapellátásra, sürgősségi ellátásra és gyógyszertámogatásra lennének jogosultak.
Ez azt jelenti, hogy egy komolyabb műtétért már mindenkinek külön fizetnie kellene. Valószínűleg nem is keveset. Már csak azért is, mert az ezeket az ellátásokat biztosító úgynevezett szolidaritási alapba a magánbiztosítóknak is be kellene fizetniük profitjuk 20 százalékát adóként. Ez pedig profitorientált cégek lévén nyilvánvalóan azt jelentené, hogy az így kieső összeget a „fogyasztókra” azaz az ügyfelekre terhelnék. Magyarul ezért is többet kellene fizetnünk.
Persze a szolidaritási alap kiadásaihoz ez nem elég, így nem csak a biztosítókon keresztül, hanem külön is hozzájárulást kellene fizetni, méghozzá kétféle jogcímen. Először is minden munkabér után 1,5 százalék szolidaritási járulékot kellene befizetni, azonkívül 1 millió forint alatti jövedelemig a munkabér 0,5 százalékát, az a feletti összeg után pedig 4 százalékot. Emellett minden jövedelmet (beleértve a tőkejövedelmeket is) 5 százalék egészségügyi fenntartási és közegészségügyi járulék terhelne.
Ott tartunk tehát, hogy egy átlagbért kereső dolgozó csak azért, hogy alapellátást kapjon, a jövedelme legalább 15 százalékát fizetné be. Ebben nincs benne semmi „extra” szolgáltatás, még egy mandulaműtét sem.
Összehasonlításképp, a jelenlegi törvények szerint minden munkavállaló munkabéréből 18,5 százalék társadalombiztosítási járulékot von le az állam, ebben benne van a 10 százalék nyugdíjjárulék, a 7 százalék egészségügyi szolgáltatási járulék és a 1,5 százalék munkaerőpiaci járulék. Ez biztosítja a munkavállaló és az általa eltartott gyerekek teljes körű (!) egészségügyi ellátását, a táppénzt, az álláskeresési jutalékot (90 napig a korábbi átlagos munkabér 60 százaléka), és természetesen a nyugdíjat.
És itt jön a lényeg: ahhoz, hogy az említett „szolgáltatásokhoz” hozzájusson az ember, természetesen külön biztosításokat kellene kötni – hiszen amennyiben valaki mondjuk betegség miatt egy időre munkaképtelen az alapcsomagért biztosan nem kapna táppénzt, de keresetpótlást is csak akkor ha volna erre vonatkozó biztosítása.
A legdurvábbnak tűnő elképzelés, hogy a Tisza Pártnak tulajdonított megszorítócsomag szerint még a gyerekeknek és a nyugdíjasoknak sem járna teljes körű egészségügyi ellátás.
Ahhoz, hogy ezt megkapják a tervezet által csak „eltartottként” emlegetett gyermekek és a nyugdíjasok szintén külön biztosítást kellene kötni. Nem nehéz elképzelni, hogy amennyiben csak az alapellátásért a munkabér 15 százalékát kellene befizetni, akkor az említett „szolgáltatásokért” még mennyit kérnének a biztosítók, nem is beszélve arról, ha valakinek esetleg nagyobb orvosi beavatkozásra volna szüksége.
Egy korábbi cikkünkben részletesen beszámoltunk arról is, hogy
a Tisza Pártnak tulajdonított megszorítócsomag megszüntetné a gyermekgondozási díjat azaz közismert nevén a GYED-et,
amely azoknak az édesanyáknak biztosítja (immár adómentesen) a korábbi keresetük 75 százalékát, akik a szülést követően szeretnének otthon maradni gyermekükkel. Ez több százezer forintot venne el a családoktól. Kivéve, ha a biztosításuk erre is érvényes, hiszen az anyák keresetpótlását a biztosítók fizetnék, és épp ezért nyilván komoly összegeket gombolnának le azokról, akik szeretnék gyermeküket az első életéveiben saját maguk nevelni.
Azt, hogy a magánbiztosítók bevonásának vannak bizonyos veszélyei, még a megszorítócsomag alkotói is beismerik. Ilyen lehet az, hogy a piaci biztosítók kartellezésbe kezdenek és saját kényük-kedvük szerint az egekbe emelnék a díjaikat. Vagy az, hogy a reform épp az eredtivel ellentétes célt ér, és nem igazságosabbá, hanem egyenlőtlenebbé teszi a rendszert, mivel a gazdagabb, nagyobb biztosítási csomagokat megfizetni képes emberek jobb ellátáshoz juthatnának mint a szegényebbek, akiknek csak alapcsomadjuk van (vagy az sincs). És akkor arról még szó sem esett, hogy a tervezetben is szerepel, hogy a reformok bevezetéséhez legalább 3-400 milliárd forint kellene.
Nyitókép: Pixabay
Forsthoffer Ágnest jelölte az Országgyűlés elnökének a Tisza Párt. A 45 éves, Balatonfüreden élő közgazdász közel húsz éve vezeti családi szállodavállalkozásukat. A leendő házelnök pénzügy-számvitel és marketing szakon végzett, és 2025 ősze óta a Tisza Párt alelnöke. Megválasztásával az európai parlamenti modell érvényesülhet Magyarországon is.
Orbán Anita az amerikai LNG-lobbi folyosóiról és a Vodafone globális vezetéséből érkezett, hogy a Tisza-kormány külügyminisztereként a nyugati szövetségi rendszert helyezze előtérbe. Orbán Anita neve előkerült a Panyi Szabolcs-féle tiszás ügynökbotrányban is.
Ruszin-Szendi Romulusz honvédelmi miniszterként jogosulttá válik a Dunakeszin a kedvéért felhúzott villára?
Nádas Péter szerint Magyar győzelmének kulcsa „az állhatatossága, az őszintesége, a nyíltsága”, és még azt is mondja: „Magyar a szépségének is köszönheti a győzelmét”.
Az ellenérvek dacára tántoríthatatlannak tűnik Hódmezővásárhely polgármestere.
Külön taps a megvezetett tiszásoknak.
A volt köztársasági elnök szerint elveszítjük azt a tudást, ami szüleinknek, nagyszüleinknek megvolt, s ez hiányzik az egészséges életmódhoz.
Amennyiben a próbaüzem sikeres lesz, úgy hamarosan újraindulhat a tranzit a vezetéken.
Kapcsolódó cikkek a A Tisza Párt megszorító csomagja aktában.
Milyen veszélyeket tartogat a Tisza Párt megszorítás-gyűjteménye a magyar családokra? Miként és milyen irányba alakulnak át egy új kormány esetén a családpolitika? Erről beszélgettünk Fűrész Tündével, a KINCS elnökével.
2026-ban is összeülnek a budapesti döntéshozók, hogy megvitassák a főváros ügyeit. Politikai szócsatározások is várhatóak a Fővárosi Közgyűlés januári ülésén.
Bod Péter Ákos elismerte, kész vannak a gazdasági javaslatok, csak mindenki „dugdossa őket, nehogy egy újságíró meglássa”.
