Milyen veszélyeket tartogat a Tisza Párt megszorítás-gyűjteménye a magyar családokra? Miként és milyen irányba alakulnak át egy új kormány esetén a családpolitika? Erről beszélgettünk Fűrész Tündével, a KINCS elnökével.
Családpolitika – Mióta szeptemberben kiszivárgott a Tisza Párt baloldali fordulatot prognosztizáló programja, azóta a Mandineren többször is foglalkoztunk azzal, hogy mely társadalmi rétegeket milyen mértékben érintenének a tervezett intézkedések.
Abban valamennyi szakértő egyetért, hogy az Index birtokába került konvergenciaprogram az Európai Bizottság részére készített tagállami dokumentum, amely részletes, középtávú menetrendet vázol fel arról, miképp csökkenthető az államadósság vagy a költségvetési hiány, és mik azok a konkrét intézkedések, amelyeket végre is hajt az adott tagállam, illeszkedve Brüsszel elvárásaihoz. Ugyanakkor ez a gyűjtemény nem fordít figyelmet a családok érdekeire.
Fűrész Tünde, a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) tudományos elnökét arról kérdeztük, hogy 16 év családbarát kormányzás utána a tervezett tiszás megszorítások milyen hatással lennének a magyar társadalomra építőköveire.
Ezt is ajánljuk a témában
Már napokkal ezelőtt kiderült, a Tisza Párt valódi programja az ősszel kiszivárgott megszorítás-gyűjtemény, amely a családok helyett Brüsszel és a globális piac érdekeit képviseli.
„A Tisza legfőbb veszélye abban rejlik, hogy annak a brüsszeli elitnek a politikai közösségéhez tartozik, amely le kívánja bontani mindazt, ami ma a családok békéjét és biztonságát szolgálja. A nemzeti kormány ezzel szemben már bizonyította, hogy következetesen Magyarország békéjének és biztonságának megőrzésén dolgozik. Megvédi az országot a migrációtól, a bevándorlók betelepítésétől, valamint a gyermekeket célzó genderpropagandától” – hívja fel a figyelmet Fűrész Tünde.
A KINCS elnöke arra is emlékeztet, hogy Magyarországon évről évre bővülnek a családtámogatások, és a kormány immár tizenhárom éve védi a családokat a rezsicsökkentéssel. „Jelenleg is azon dolgozik, hogy az ország kimaradjon a háborúból, a magyar fiatalokat ne vigyék harcba, és ne a hazai családok pénzéből finanszírozzák Ukrajna támogatását” – hangsúlyozza.
Hozzáteszi, hogy a Tisza az Európai Néppárt tagja, amely nyíltan Ukrajna támogatása mellett áll, és a háború folytatásának finanszírozását is támogatja. Mindez jelentős forrásokat igényel, amelyeket az Európai Unió a tagállamoktól kíván beszedni. A jelenlegi ismeretek alapján a Tisza ezekkel az elvárásokkal szemben nem lépne fel, ami veszélybe sodorhatja a békét, a biztonságot és a családok anyagi helyzetét is.
Fűrész Tünde ezután arra figyelmeztet, hogy az eddigi nyilatkozatok és a nyilvánosságra került programtervek alapján arra lehet következtetni, hogy
a Tisza első intézkedései között szerepelnének a családi adókedvezmények átalakítása.
„Nagy valószínűséggel megszüntetnék az anyák adómentességét, amelyet korábban »koncnak, esztelenségnek és fenntarthatatlannak« neveztek. Programjukban erről nem tettek egyértelmű említést, miközben feltételezhető, hogy az általuk igazságtalannak tartott családi adózási rendszert is átalakítanák vagy megszüntetnék, és inkább a segélyszerű családi pótlékot helyeznék előtérbe” – vázolt fel egy nem túl barátságos forgatókönyvet.
Az elnök azzal folytaja, hogy Magyar Péterék korábban felvetették azt is, hogy a tankönyvellátásban ismét a piaci viszonyok érvényesülnének, ami az ingyenes tankönyvellátás megszűnéséhez vezethet.
Míg a lakhatás területén szociális bérlakásprogramot támogatnának, ami az otthonteremtési támogatások – például
– kivezetését jelentheti.
De várhatóan a Nők40 programot is megszüntetnék. Mindezt szakértői szinten korábban többször bírálták, és programjukban sem szerepeltették.
Ezek a változások összességében azt eredményeznék, hogy a jelenlegi, munkaalapú családtámogatási rendszer súlypontja a szociális jellegű juttatások irányába tolódna el.
a szemlélet nemcsak az otthonteremtést, hanem a nyugdíjrendszert is érintené, és jelentősen növelhetné a középosztály terheit” – mutatott rá.
Ezt is ajánljuk a témában
Simonovits András a Nők40-et pazarlónak és méltánytalannak nevezte, melynek kivezetése esetén nagy összegek szabadulnának fel, amiket „értelmesebb” dolgokra is lehetne fordítani.
Arra a kérdésünkre, hogy a többkulcsos adórendszer bevezetése milyen hátrányokkal járna a családoknak, a KINCS elnöke azt feleli, hogy idehaza ma Európa legalacsonyabb személyi jövedelemadó-kulcsa – 15 százalék – terheli a munkabéreket, melyet mindenki a jövedelmével arányosan fizet, sőt, sok édesanya és fiatal még ezt sem kell, hogy fizesse.
Ugyanakkor egy magasabb adókulcsokat tartalmazó, többkulcsos személyi jövedelemadó-rendszer egyértelműen nagy adóemelés lenne. „A Tisza-adó nemcsak a legmagasabb jövedelműeket, hanem minden 400 ezer forint fölötti jövedelmű dolgozót kedvezőtlenül érintené.
Éves szinten több százezer forintot venne el az emberektől, minél többet keres valaki, annál többet”.
A többkulcsos adórendszer ráadásul újra az adóelkerülést ösztönözné, emiatt csökkennének az adóbevételek, a hiányzó összeget pedig mástól kellene beszedni: ez az a pont, ahol a középosztály nagyobb mértékű adóztatása jelenne meg újra – teszi hozzá.
A közgazdász arra is rámutat, hogy egy többkulcsos adórendszerrel a gyermekes családok rosszabbul járnak. „A többkulcsos adórendszer növeli az adminisztráció és az adóbevallás bonyolultságát, ami családok számára is nehezebb pénzügyi tervezést jelenthet”. A több kulcs miatti jövedelemhatárt is időről időre felül kellene vizsgálni, ami az állandó, átlátható, igazságos és kiszámítható egykulcsos adó helyett folyamatosan változó rendszert alakítana ki. A többkulcsos adórendszer ráadásul jövedelmek eltitkolására és a teljesítmény visszafogására ösztönöznének, ami nagyon negatívan hatna a munkaerőpiacra – jegyzi meg.
A KINCS elnöke arra is magyarázatot ad, hogy miért kerülték eddig a családi pótlék emelését. „A nemzeti kormány tudatosan nem a segélyszerű ellátásokra, hanem a munkát terhelő adók csökkentésére építette a családtámogatási rendszert. Ez a megközelítés eredményesnek bizonyult:
Magyarország segélyalapú országból munkaalapú társadalommá vált, és ma mintegy egymillióval többen dolgoznak, mint 2010-ben”.
A családi pótlék rendszere megmaradt, ugyanakkor a visszaéléseket sikerült visszaszorítani. A családi adókedvezményeknek és a különböző támogatási formáknak köszönhetően a családok ma összességében lényegesen nagyobb támogatásban részesülnek, mintha kizárólag a családi pótlék emelésére épülne a rendszer – húzza alá.
Fűrész Tünde azt is megjegyzi, hogy a családi pótlék önmagában nem ösztönzi a munkavállalást, sőt bizonyos esetekben éppen ellenkező hatást válthat ki, mivel növeli a munkavégzés nélkül is elérhető jövedelmet. Emellett az univerzális, készpénzes juttatások – mint amilyen a családi pótlék – elsősorban rövid távon javítják a jövedelmi helyzetet, de általában nem gyakorolnak érdemi hatást a gyermekvállalási döntésekre.
A demográfiai kutatások szerint
a gyermekvállalást hatékonyabban támogatják azok az intézkedések, amelyek segítik a munka és a családi élet összehangolását, illetve hosszabb távú pénzügyi biztonságot nyújtanak
– például az adókedvezmények és a lakhatási támogatások – sorolja.
Az iránti érdeklődésünkre, hogy a Tisza-csomag által említett közvetett támogatások – tanszerek, gyógyszerek, tápszerek – mennyire kompenzálnák például az szja-mentesség megszüntetését, a közgazdász azt feleli, hogy mindezek alapvetően egyszeri vagy eseti segítséget jelentenének, amelyek hosszú távon nem képesek stabilizálni a családok anyagi helyzetét.
Ezzel szemben a munkajövedelemhez kapcsolódó, a gyermeknevelés teljes időszakát lefedő adócsökkentési intézkedések tartós pénzügyi előnyt biztosítanak. Ezek lehetővé teszik, hogy a gyermeket nevelő szülők folyamatos anyagi támogatásban részesüljenek, ne csupán alkalmi, segélyszerű juttatásokra támaszkodjanak.
A Tisza által ígért, egyszeri 100 ezer forintos iskolakezdési támogatás például kisebb összeg, mint amit akár egy minimálbért kereső édesanya egyetlen hónap alatt megkaphat adókedvezmények és adómentesség formájában
– veti össze a gyakorlatot az ellenzéki tervezettel.
Ráadásul ezek a közvetett támogatások várhatóan csak a rászorulónak minősített családok számára lennének elérhetők, és egyszeri juttatásként jelennének meg, nem pedig rendszeres, havonta jelentkező jövedelemkiegészítésként – hangsúlyozza az egykori helyettes államtitkár.
Fűrész Tünde felidézi, hogy a Bokros-csomagot 1995. március 12-én hirdették meg, vagyis immár több mint harminc éve. Főbb elemei közé tartozott a forint leértékelése, az állami bérek befagyasztása, az ingyenes felsőoktatás megszüntetése, a családtámogatási rendszer átalakítása, valamint a nyugdíjkorhatár emelése.
A korabeli baloldali kormány megszüntette a GYED-et, és a családi pótlék, a GYES, valamint a gyermeknevelési támogatás esetében jövedelemhatárhoz kötötte a jogosultságot.
A KINCS elnöke rámutat, hogy a Tisza Pártnak tulajdonított programban, illetve a hozzá köthető szakértői nyilatkozatokban több, ezekhez hasonló intézkedés is megjelenik. Ilyenek például a GYED megszüntetésének lehetősége, a személyi jövedelemadó többkulcsossá tétele, az állami egészségbiztosítási rendszer átalakítása vagy megszüntetése, a lakosság magánbiztosítók felé terelése, illetve a Nők40 program eltörlése.
A két megközelítés között így párhuzam vonható abban az értelemben, hogy
mindkettőben szerepelnek olyan intézkedések, amelyek jelentős megszorításokat eredményezhetnek, és érdemi jövedelemcsökkenést okozhatnak a családok számára.
A nyilvánosságra került információk alapján ezért nem meglepő, hogy egyes értelmezések szerint a több mint harminc évvel ezelőtti megszorító csomag képe idéződik fel, amely negatívan érintette a gyermekvállalási kedvet. Ekkor zuhantak be a születésszámok és a teljes termékenységi arányszám is 1,5 alá esett.
Fűrész Tünde végül leszögezi, hogy a Bokros Lajos nevéhez köthető csomag a mai napig érezteti a hatását, hiszen
ma azok a fiatal nők hiányoznak a szülőképes női korosztályból, akiknek akkor kellett volna megszületniük.
„Egy, a családokat érintő megszorító csomag tehát a korábbi szomorú tapasztalatok alapján hosszú távon is kihat a népesedési folyamatokra. A családpolitika stabilitásának és kiszámíthatóságának megőrzése emiatt is kulcsfontosságú kérdés” – zárja gondolatait a közgazdász.
Nyitókép illusztráció. Fotó: Pixabay
Ezt is ajánljuk a témában
A baloldali közgazdász szerint a jelenlegi kedvezményeket ki kellene venni az adórendszerből.
Ezt is ajánljuk a témában
Indul Európa legnagyobb adócsökkentési programja.
Egyértelmű, miben reménykedik Brüsszel – mutatott rá az elemző.
Christopher Landau szerint az ENSZ elveszítette fő küldetését, és másodlagos kérdésekben ragadt le.
A portugál politikus szerint Európának egyöntetűen el kell ítélnie Zelenszkij kijelentését, amivel a magyar miniszterelnököt támadta, továbbá fel kell szólítani az elnököt, hogy számoljon be az uniós tagállamok Ukrajnába küldött eurómilliárdjainak sorsáról.
Úgy tűnik, az egykor Budapesten állomásozó amerikai diplomata máig rajta tartja a szemét a magyarországi történéseken, legalábbis Panyi Szabolcs tevékenységén biztosan, így a tiszás ügynökbotrányt is figyelemmel kíséri.
Rosonczy-Kovács Mihály a Sieci-ben rámutatott, hogy kezd unalmassá válni Magyar Péterék „minden rossz” narratívája, míg Orbán Viktor beszédeire tömegek kíváncsiak.
Bizonytalan Ukrajna áprilisi dízel-ellátása.
A posta a sok esetben nem találta a választópolgárt a központi névjegyzékben szereplő címen.
A miniszter elárulta: nemcsak az orosz külügyminiszterrel szokott egyeztetni.
Christopher Landau szerint az ENSZ elveszítette fő küldetését, és másodlagos kérdésekben ragadt le.
Kapcsolódó cikkek a A Tisza Párt megszorító csomagja aktában.
2026-ban is összeülnek a budapesti döntéshozók, hogy megvitassák a főváros ügyeit. Politikai szócsatározások is várhatóak a Fővárosi Közgyűlés januári ülésén.
A tervezet magánbiztosítók kezébe adná a teljes egészségügyi rendszer működtetését. Nyugdíj? Táppénz? Álláskeresési jutalék? Gyermekellátás? Felejtse el! Csak az alapvető egészségügyi ellátásért majdnem ugyanannyit kellene fizetni mint most a teljes társadalombiztosításért.
Bod Péter Ákos elismerte, kész vannak a gazdasági javaslatok, csak mindenki „dugdossa őket, nehogy egy újságíró meglássa”.
