2026-ban is összeülnek a budapesti döntéshozók, hogy megvitassák a főváros ügyeit. Politikai szócsatározások is várhatóak a Fővárosi Közgyűlés januári ülésén.
Tíz héttel a közelgő országgyűlési választások előtt ismét összeül a Fővárosi Közgyűlés. Számos budapesti ügyet érintő napirendi pont mellett egy politikai szembesítés kerülhet terítékre: kormánypárti képviselők azt szeretnék elérni, hogy a grémium egyértelmű állásfoglalást tegyen a háborúval, az uniós politikákkal és a Tisza Párt tevékenységével kapcsolatban.
A Fidesz-KDNP képviselői szerint a közgyűlés alapvető felelőssége Budapest gazdasági és társadalmi stabilitásának megőrzése, amelyet a jelenlegi nemzetközi válsághelyzet súlyosan veszélyeztet. Úgy vélik,
a háborúpárti politikai döntések jelentős pénzügyi terheket rónak a fővárosra, veszélyeztetik a közszolgáltatások biztonságát, és közvetlen hatással vannak a budapesti családok megélhetésére.
A javaslat – mint írtuk fentebb – egy szembesítés is, amelyben élesen bírálják azokat a baloldali elképzeléseket, amelyek adóemelésekhez, nyugdíjcsökkentéshez, a rezsicsökkentés megszüntetéséhez, valamint a nemzeti szuverenitás feladásához vezethetnek. Az előterjesztő Szécsényi Dániel tizennyolc határozati pontja többek között elhatárolódna Kollár Kinga (Tisza Párt) korábbi, uniós források felfüggesztésével kapcsolatos kijelentéseitől, elítélné az úgynevezett Tisza-adócsomag tervét, illetve Magyar Péter és a Tisza több politikusának és pártközeli szakértőjének nyilatkozatait, javaslatait. Az ultimátum kitér az adatbiztonság kérdésére is, elítélve a Tisza Párt alkalmazásához (Tisza Világ) köthető adatszivárgásokat, valamint bírálja az ellenzéki pártok – köztük a Tisza Párt és a Demokratikus Koalíció – brüsszeli döntésekhez való viszonyát.
Részletes beszámolót is kérnek a kormánypártok a Fővárosi Közgyűlés Budapest Brüsszeli Képviseletének 2025-ben végzett tevékenységéről, annak eredményességéről és költségeiről. A képviselet a Főpolgármesteri Hivatal szervezeti egységeként látja el az Európai Unió intézményeivel való kapcsolattartást, az érdekképviseletet és a szakmai párbeszéd fenntartását. Feladatai közé tartozik
Az előterjesztők ugyanakkor emlékeztetnek arra, hogy 2025 januárjában már kezdeményezték a Jávor Benedek által vezetett Brüsszeli Képviselet megszüntetését, és az erre fordított mintegy 88 millió forintos személyi és dologi kiadások átcsoportosítását a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság járőrszolgálatának bővítésére.
Ezt a javaslatot azonban akkor a közgyűlési többség nem támogatta.
A 2026. évi költségvetésben ugyanakkor továbbra is jelentős, közel 60 millió forintos előirányzat szerepel a brüsszeli képviselet működésére. Erre tekintettel a képviselők indokoltnak tartják, hogy a baloldali főpolgármester,
Karácsony Gergely írásban, részletesen számoljon be arról, miként valósultak meg a képviselet feladatai a 2025. év során.
Azzal kapcsolatban, hogy másfél évvel az önkormányzati választásokat követően még mindig nincs Karácsony Gergelynek helyettese, Sára Botond a Mandiner megkeresésére elmondta, felháborító, hogy a budapestiek által megválasztott felelős városvezetés lassan másfél éve nem képes egy ilyen egyszerű dolgot megoldani, hogy a főpolgármester-helyettes megválasztásával biztosítsa a város törvényes működését.
„Karácsony Gergely ezt szemmel láthatóan nem vette komolyan, hiszen az egész kötelezettséget úgy próbálta letudni, hogy két alkalommal jelölt helyettest anélkül, hogy a közgyűlési többség megszervezéséért komolyabban egyeztetett volna” – tette hozzá. A főispán lapunknak elárulta, Karácsony Gergely is tudja, hogy ez az állapot jogszabályellenes, mégsem tett meg mindent ennek elhárítására, de “minden alkalmat megragadott az időhúzásra, például amikor fellebbezett a Fővárosi Törvényszék döntése ellen”.
A mi célunk azonban változatlan: a törvényes rend helyreállítása a város biztonságos működése érdekében, ezért meg is tesszük a szükséges további jogi lépéseket”
– emelte ki.
Sára Botond emlékeztetett, a főpolgármester-helyettessel kapcsolatos előírás azért született, hogy amennyiben a főpolgármester bármilyen okból tartósan akadályoztatva lenne, legyen valaki, aki a napi operatív döntések meghozatalával biztosítani tudja Budapest működését.
Abban a csődközeli, instabil és kaotikus helyzetben, ahová a Karácsony-Tisza koalíció vezette a várost, erre minden korábbinál nagyobb szükség volna”
– közölte.
Mint ismert, a múlt héten az Alkotmánybíróság nem találta megalapozottnak a szolidaritási hozzájárulás alaptörvény-ellenességét állító bírói indítványt.
Karácsony Gergely viszont úgy reagált, folytatja a pereskedést. Sára Botond ezzel kapcsolatban kiemelte, hogy az Alkotmánybíróság, ahogy már korábban is megtette, most másodszor is kimondta, hogy nem Alaptörvény-ellenes a szolidaritási hozzájárulás.
„Ebből következően viszont a főváros 2026. évi költségvetése az, ami jogszabályellenes, mégpedig azért, mert a Karácsony Gergely és a költségvetést megszavazó baloldali pártok – köztük a Tisza – mintegy 100 milliárd forint bevételt terveztek be korábbi szolidaritási hozzájárulással kapcsolatos bírósági perek még meg sem született döntése alapján” – közölte Sára, majd azt is elárulta, ahogy tavaly, úgy idén is kénytelenek a törvényességi felhívással élni a fővárosi költségvetéssel kapcsolatban, mert a 2026-os büdzsé is jogszabályellenes.
A főispán a Mandinernek elmondta, miután a szolidaritási hozzájárulás nem Alaptörvény-ellenes,
ezáltal ezek a tervezett bevételek nem fognak befolyni a főváros számlájára, tehát a költségvetés közgazdaságilag megalapozatlan, ezért jogszabályellenes.
Felelőtlenség, hogy Karácsony Gergely ahelyett, hogy megszüntetné ezt a pénzügyi instabilitást és akár a reális bevételek növelésével, akár a kiadások csökkentésével törvényessé tenné és egyensúlyba hozná a költségvetést, ezzel a pereskedéssel folytatja a hazardírozást, jegyezte meg a főispán.
Mint ismert, a rendkívüli januári hideg tovább sújtotta az amúgy is rettenetes állapotban lévő fővárosi utakat. A baloldal ezt is arra fordítaná, hogy egy kis pénzt kérjenek az államtól: Szaniszló Sándor a szerdai közgyűlésen beterjeszti a szolidaritási hozzájárulással összefüggésben nincs a fővárosnak elegendő pénze a javításokra, vagy ahogy az előterjesztésben írta: “az eltúlzott mértékű szolidaritási hozzájárulás nem teszi lehetővé a szükségesforrások teljeskörű biztosítása”.
Ezért Szaniszló azt javasolja, kérjenek a kormánytól 300 millió forint egyszeri támogatást a kátyúmentesítési munkálatokra.
Szaniszló polgármester úr javaslata kapcsán Margaret Thatcher gondolata jut eszembe: „Az a baj a szocialistákkal, hogy előbb-utóbb kifogynak mások pénzéből” – mondta a Mandinernek Sára Botond,
aki szerint az önkormányzatok kötelező és plusz forrás biztosítása fejében önként vállalt, vállalható feladatait a törvény meghatározza.
Az önkormányzatok (főváros és kerületek) fenntartásában lévő utak karbantartása az önkormányzatok feladata. Ha ennek megvalósítását is a kormánytól várják a baloldali városvezetők, akkor rájuk mi szükség van?”
– tette fel a kérdést a főispán, aki szerint Karácsonyék a kötelező feladatok elvégzésében nem jeleskednek, inkább zsarolásra próbálják használni ezeket, mint ahogy teszik is ezt a közösségi közlekedés leállításáról szóló fenyegetésekkel. Úgy folytatta, bónuszokra, prémiumokra, a tanácsadókra vagy éppen a Rákosrendező 51 milliárdért történő megvásárlására, mindenféle fesztiválra valahogy mégis volt pénz, csak a budapestiek mindennapjait érdemben befolyásoló olyan tételekre nem, mint az utak, vagy éppen a BKV buszainak gondos karbantartása.
Képek forrása: Facebook
Magyar Péter egyszerre utasítja el a migrációs paktumot és keres kompromisszumot az EU-val, miközben milliárdos bírság és befagyott források nehezítik a helyzetet. Az új kormány előtt kemény döntés áll: engedmény vagy konfrontáció Brüsszellel. De mi is az a migrációs paktum? Most mindent elmondunk!
Az Eurostat szerint 2016 óta mindössze 2 olyan évünk volt, amikor a magyar reálkereset növekedése nem volt benne a legjobb öt tagállam között.
Szerinte „a választók azt mondták, hogy leszarják a keresztény Magyarországot. (...) Úgyhogy ketté lehet őket hugyozni és kész”.
Attól, hogy nem beszélünk, mert nem beszélhetünk erről, ezek a problémák továbbra is fennállnak.
Több hónapos leállás után csütörtökre megérkezik az első orosz kőolajszállítmány a magyar és a szlovák finomítókba.
A Demokratikus Koalíció súlyos veresége után még nagyobb válságba került: a párt parlamentből való kiesését követően lemondott a teljes vezetés, miközben információink szerint kilépési hullám indulhat el az önkormányzati szinten is.
A Fidesz kommunikációs igazgatója a Patrióta műsorában beszélt a választás utáni helyzetről.
Azonnal eredményeket akarnak kicsikarni az ukránok.
Kispest után az Üllői úton is szétlövésben dőlt el az elődöntő.
Kapcsolódó cikkek a A Tisza Párt megszorító csomagja aktában.
Milyen veszélyeket tartogat a Tisza Párt megszorítás-gyűjteménye a magyar családokra? Miként és milyen irányba alakulnak át egy új kormány esetén a családpolitika? Erről beszélgettünk Fűrész Tündével, a KINCS elnökével.
A tervezet magánbiztosítók kezébe adná a teljes egészségügyi rendszer működtetését. Nyugdíj? Táppénz? Álláskeresési jutalék? Gyermekellátás? Felejtse el! Csak az alapvető egészségügyi ellátásért majdnem ugyanannyit kellene fizetni mint most a teljes társadalombiztosításért.
Bod Péter Ákos elismerte, kész vannak a gazdasági javaslatok, csak mindenki „dugdossa őket, nehogy egy újságíró meglássa”.
