Üzenetet kaptak a magyarok Brüsszelből: a pénzünket megtartják, de a migránsokat nem kérik, mert az odautaztatásuk „kárára lenne a brüsszelieknek”

Nyitókép illusztráció. Fotó: MTI / Ujvári Sándor Belső kép: MTI/Miniszterelnöki Kabinetiroda/Vadnai Szabolcs

Ahogy arról a Mandiner is beszámolt, júniusban az Európai Unió Bírósága súlyos ítéletet hozott: 200 millió eurós – közel 80 milliárd forintos – büntetést szabott ki Magyarországra, mivel szerintük Magyarország nem tartotta tiszteletben az EU menekültügyi jogszabályait.

A fenti döntést mind idehaza, mind a nemzetközi politikában keményen kritizálták, mivel Brüsszel egy olyan területen osztogat büntetéseket, amellyel alig foglalkozik, az azt végrehajtó országoknak pedig alig ad rá támogatást.

A magyar kormány azonban nem késlekedett a válasszal: bejelentette, hogy 

A követelést Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára azzal indokolta, hogy ezekhez a terhekhez az Unió érdemben nem járult hozzá, és nem vállalt szolidaritást sem a védelmi feladatokat ellátó Magyarországgal. S bár régi tartozásról van szó, Brüsszel évek óta támadja a magyar migrációs eljárásokat, igaz, eddig legalább nem büntette mindezekért – tette hozzá a miniszterhelyettes. 

Brüsszel újra megzsarolta Magyarországot: már nemcsak visszatartja, de csökkentené is a hazánknak járó forrásokat

Az Európai Bizottság nem sokkal később bejelentette: ha nem fizeti ki Magyarország a migráció megállítása miatt kiszabott 200 millió eurós bírságot, akkor a zárolt uniós forrásokból vonja le az összeget – ismertette a bizottság álláspontját az Euronews.

Pedig Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter nemrég világossá tette a magyar kormány álláspontját: a bel- és az igazságügyi tárca vezetője megvizsgálja annak lehetőségét, hogy ha Brüsszel továbbra is olyan szabályozást akar kikényszeríteni, amely nem teszi lehetővé a migránsok feltartóztatását, akkor 

Korábban Bakondi György, a miniszterelnök főtanácsadója is egyértelművé tette: a magyar kormány az ítélet ellenére sem változtat a migrációs politikáján.

A magyar tárcavezető felvetésére már akkor megérkezett Brüsszel első emberének reakciója. Philippe Close polgármester ugyanis az X-en, valamint egy, a Mandiner birtokába került, a magyar kormánynak szánt levélben is megosztotta gondolatait a témában. Ebben a szocialista városvezető közölte, hogy habár Magyarország az uniós szolidaritás kedvezményezettje, álláspontja szerint a magyar kabinet mégis „figyelmen kívül hagyja mások érdekeit”, pláne, ha valóra váltja az egyirányú jegyosztogatást:

– fogalmazott Close, majd felszólította a magyar a kormányt, hogy Budapest vagy vegye ki a részét az uniós szolidaritásból, például menekültügyben, vagy lépjen vissza az Európai Unió soros elnökségétől.

Brüsszeli szűkmarkúság

A fentiekből látható: az európai határvédelemre fordított források 12,8 milliárd euróra nőttek a 2021–2027-es időszakra – amely közel ötszöröse a 2014-2020-as 2,8 milliárdnak – , az utóbbi években az Európai Bizottság egyre hevesebb Magyarország elleni támadásaival párhuzamosan a joggal járó támogatások elapadtak:

• 2020 előtt az EU Magyarországnak 110 millió eurót utalt határvédelmi, belbiztonsági és migrációs feladatok támogatására, ezen felül a kormány négy alkalommal kért és kapott sürgősségi segélyt, mintegy 27 millió euró értékben;
• 2021-től kezdődően azonban a Bizottság már csak 104 millióval támogatta Magyarországot, annak ellenére, hogy a közel-keleti migrációs nyomás mellett az ukrajnai háború okozta menekülthullám tovább nehezítette a hatóságok munkáját.

Történik mindez úgy, hogy Magyarországon a szociális támogatási rendszereket, a munkavégzést és a letelepedést is jobban ellenőrzik, mint az Unió nyugati tagállamaiban, és az eddigi tapasztalatok szerint a migránsok túlnyomó része is csak átjárónak használja az országot.

A magyar gazdaság kétségtelenül nagyobb lendületet kapott volna, és a lakosság is számtalan új beruházásnak örülhetne, miközben Nyugat-Európa még súlyosabb erőszakhullámot, valamint a szociális rendszereik túlterhelését nyögné.

Az Euronews által megosztott brüsszeli álláspont azonban nem a magyarok érdekeiről szól. Üzenete sorai közül inkább az olvasható ki tehát, hogy  a magyarok pénzét megtartják, de a migránsokat sem kérik, mert az odautaztatásuk „kárára lenne a brüsszelieknek”.

***