A népességnövekedés pedig csak és kizárólag a bevándorlás miatt jött össze: 66.349-el többen vándoroltak be, mint ahányan elhagyták Belgiumot.
*A magyar termékenységi ráta 2020 óta nagyobb mint a belga, az Eurostat adatai szerint.
Másrészt, szintén a StatBel adatai szerint, 2023-ban a Belgiumban élők 19 százaléka nem Belgiumban született, 8% valahonnan az EU-n belülről jött, 11% viszont az unión kívülről.
10 éve 20 százalék helyett csak 15 százaléknyian voltak a bevándorlók, 20 éve pedig 11 százaléknyian.
Sőt mi több, a belga állampolgárok 34,5 százaléka mára már „külföldi hátterű”. A Belgiumban élő népesség 13,4 százaléka pedig még csak nem is belga – Brüsszelben ez a szám 37 százalék, ebbe beletartoznak az EU-s apparátus dolgozói is.
Harmadrészt pedig, csakhogy feltegyük a pontot az i-re, 37 lövöldözés volt 34 hét alatt Brüsszelben.
A belga Sudinfo még a 32. héten írta meg, hogy 35 lövöldözés volt Brüsszelben, azóta viszont sajnálatosan történt még két másik lövöldözés is.
Pontosan látható, hogy mennyire égeti Brüsszel kezét az a bizonyos forró krumpli – Brüsszel polgármestere is pontosan tudja, de nem meri ténylegesen kezelni az egész kontinenst érintő krízist, ahogy nem mer szembemenni a politikai fősodorral sem, csak egy-két félmondatából látszik, hogy neki sincs ínyére a dolog.
Különösen érdekes a helyzet, ha figyelembe vesszük, hogy ő volt az egyik politikus, aki a NatCont betiltotta –
egészen addig, amíg a belga miniszterelnök rá nem eszmélt arra, hogy itt mégiscsak a szólásszabadság sérül, az egyik demokratikus alapelv.
Lenne egy javaslatom: Brüsszel is látja, mi is látjuk, üljünk már le egy asztalhoz, Belgium és Magyarország, fogjunk össze, s próbáljuk meg megoldani a problémát! Mentsük meg azt, amit Európának hívunk – ahelyett, hogy üres lózungok mögé bújva nem ismerjük el a migráció miatt kialakult mindennapos problémáinkat, és visszatérünk zabot hegyezni. Kihegyezett zabunk már van elég, már csak élhető, európai városok kellenének – az unokáinknak is.
A „száraz” statisztikák mellett minden kedves olvasót, illetve politikust (legyen magyar, belga, vagy épp német) arra biztatnék, hogy látogasson el Brüsszel afrikai (Matongé) és arab (Molenbeek és Schaerbeek) negyedeibe, hogy színesíthesse világlátását és még inspiráltabban foghasson neki a jogalkotáshoz. A javaslatomat saját tapasztalat ihlette.