Kihegyezett zabunk már van elég, de Brüsszel még mindig nem tud mit kezdeni a migránsokkal

Nyitókép: Matias CHIOFALO / AFP

Van egy óvodásoknak való, alapvetően angol nyelvű játék, a „hot potato” – „forró krumpli”. A gyerekek leülnek egy körbe, egymásnak adogatják a labdát, miközben az óvónő egy dalt énekeltet velük. Amikor véget ér a dal, az a gyermek akinél a labda van – a „forró krumpli” – kiesik, az éneklés pedig újraindul. Az lesz a győztes, aki utolsónak marad meg.

Csak épp aki itt veszít, az nem leülhet a kiscsoport többi kölykével rajzolni, hanem elkezdhet azon morfondírozni, hogy elengedheti-e nyugodt szívvel a lányát Taylor Swift-koncertre.

Az a harci helyzet, hogy Brüsszel nem tud mit kezdeni az illegális bevándorlókkal – ahogy hazánk sem. Persze Philippe Close, Brüsszel polgármestere Magyarországnak küldött levelében sokkal kacifántosabban fogalmazott, de azért sikerült a valóságot is leírnia:

És nagyon úgy tűnik, hogy Brüsszel – a város, nem pedig az EU-s apparátus – pontosan tudja, hogy miért is rossz a migráció, csak éppen nem hangoztatja.

Egyrészt, Brüsszel – és Belgium maga is – küzd az elfogyással. Ha valaki merő unalomból elolvassa a StatBel (belga KSH) gyorsjelentését, örömmel konstatálhatja, hogy éppen hogy, de összehozták a belgák azt, amit Magyarországnak nem sikerült*: 2023-ban pozitív a népességváltozásuk, a múlt év során 0,57%-kal nőtt a létszámuk – 66.093 emberrel. Mindenképpen jár nekik a dicsérő szó, sikerült az, ami sok EU-s országnak nem, viszont ha az ember tovább olvassa a gyorsjelentést, szomorú választ kap arra, hogy hogyan is jött össze ez a szép adat:

„A 2023-as népességnövekedés a pozitív nemzetközi vándorlási egyenleg eredménye, amelynek a növekedésre gyakorolt hatását csökkentette a természetes fogyás” – magyarul több belga halt meg, mint amennyi született, ellenben többen költöztek Belgiumba, mint ahányan elvándoroltak onnan.

A népességnövekedés pedig csak és kizárólag a bevándorlás miatt jött össze: 66.349-el többen vándoroltak be, mint ahányan elhagyták Belgiumot.

Másrészt, szintén a StatBel adatai szerint, 2023-ban a Belgiumban élők 19 százaléka nem Belgiumban született, 8% valahonnan az EU-n belülről jött, 11% viszont az unión kívülről.

Sőt mi több, a belga állampolgárok 34,5 százaléka mára már „külföldi hátterű”. A Belgiumban élő népesség 13,4 százaléka pedig még csak nem is belga – Brüsszelben ez a szám 37 százalék, ebbe beletartoznak az EU-s apparátus dolgozói is.

A belga Sudinfo még a 32. héten írta meg, hogy 35 lövöldözés volt Brüsszelben, azóta viszont sajnálatosan történt még két másik lövöldözés is.

Pontosan látható, hogy mennyire égeti Brüsszel kezét az a bizonyos forró krumpli – Brüsszel polgármestere is pontosan tudja, de nem meri ténylegesen kezelni az egész kontinenst érintő krízist, ahogy nem mer szembemenni a politikai fősodorral sem, csak egy-két félmondatából látszik, hogy neki sincs ínyére a dolog.

egészen addig, amíg a belga miniszterelnök rá nem eszmélt arra, hogy itt mégiscsak a szólásszabadság sérül, az egyik demokratikus alapelv.

Lenne egy javaslatom: Brüsszel is látja, mi is látjuk, üljünk már le egy asztalhoz, Belgium és Magyarország, fogjunk össze, s próbáljuk meg megoldani a problémát! Mentsük meg azt, amit Európának hívunk – ahelyett, hogy üres lózungok mögé bújva nem ismerjük el a migráció miatt kialakult mindennapos problémáinkat, és visszatérünk zabot hegyezni. Kihegyezett zabunk már van elég, már csak élhető, európai városok kellenének – az unokáinknak is.