Az elmúlt körülbelül egy hónap során azonban zsinórban hozott három olyan döntést az unió, amelyekkel önmagukban is lábon lőtte volna magát. Így együtt a hárommal pedig végképp.
Sajnos tényleg megállapíthatjuk most már nemcsak azt, amit régóta mondanak a józanul gondolkodók, hogy az Európai Unió a saját sírját ássa; hanem azt is, hogy elővették a koporsót, és kinyitották a halott számára. Aki mutat még ugyan életjeleket, akár még állítja is magáról, hogy köszöni, jól van, de közben karikásak a szemei, sápadt, köhög, prüszköl.
Talán még meg is lehetne gyógyítani, de ehelyett inkább mérget itatnak vele, amitől aztán hamarosan valóban kimúlik. Így be lehet majd tuszkolni a koporsóba. Mindazok nagy megelégedésére, akik finanszírozzák ezeket az ócska, macskajancsi bábfigurákat Brüsszelben meg Strasbourgban.”