Orbán Viktor: Zelenszkij elutasította a karácsonyi tűzszünetet
Az ukrán elnök nem fogadta el a magyar ajánlatot.
Munkavállalóvá válásuk ráadásul nem csupán saját megélhetésük szempontjából, de a magyar költségvetés oldaláról nézve is hasznos lenne hazánknak, hiszen ellátásuk azzal együtt is súlyos gazdasági tehertétel, hogy az EU több száz millió euróval támogatja ezen feladat ellátását.
Nyitóképen: az orosz-ukrán háború elől Ukrajnából menekülők a záhonyi vasútállomáson. Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt
A cikk szerzője a Világgazdaság munkatársa.
Pontos statisztikai adatok nem állnak rendelkezésre arról, hogy a háború elől menekülő és Magyarországon hosszabb-rövidebb ideje tartózkodó ukrán állampolgárok milyen intenzitással keresnek munkát hazánkban, a hiányterületeken elérhető bőséges álláskínálat ismeretében azonban bátran kijelenthető, hogy kétségkívül jót tenne egyes hazai ágazatoknak, vállalkozásoknak, ha nagyobb intezitással jelennének meg a magyar munkerőpiacon.
A háború elől Magyarországra menekülő ukránok munkavállalóvá válása ráadásul nem csupán saját megélhetésük szempontjából, de a magyar költségvetés oldaláról nézve is hasznos lenne hazánknak, hiszen ellátásuk azzal együtt is súlyos gazdasági tehertétel, hogy az EU több száz millió euróval támogatja ezen feladat ellátását.
Magyarországra érkezésükkor ugyanis teljes ellátásban részesülnek az Ukrajnából menekültek, itt maradásuk esetén pedig a legkülönfélébb jogcímeken jogosultak segélyekre és pénzen kívüli támogatásokra.
Noha az itt maradók közvetlen támogatásként ugyan csak pár tízezer forintot kapnak, de a lakhatáshoz, munkába járáshoz, utazáshoz, és kiemelten a gyerekek iskoláztatásához legkülönfélébb formában nyújtott támogatásokkal együtt ez az összeg akár százezer forint fölé is emelkedhet számukra. A Migrációkutató Intézet egyik tanulmánya szerint 2023 év elejéig 1,2 millóan regisztráltak háborús menekültként az ukrán határátlépő pontokon, menedékes státuszt pedig 33 ezren kértek illetve kaptak.
Alacsony, mindössze 4,2 százalékos munkanélküliségi ráta mellett a magyar gazdaság számos területen küzd munkaerőhiánnyal. Az építőipar és mezőgazdasági vállalkozások folyamatosan keresnek szakképzetlen munkaerőt, de összességében ezres nagyságrendben van szükség munkavállalókra az élelmiszeripar-, illetve a feldolgozó ipar egyéb területein is.
A szakképzetlen szegmensen túlmenően évek óta nagyon komoly kereslet mutatkozik magasan kvalifikált munkavállalóra az iparban, de a szolgáltatások területén is nagyon jelentős az igény.
Szinte minden nagyobb ipari vállalkozás keres gépész-, villamos és mechatronikai mérnököket, de szofverfejleszőket, adatelemzőket is sokan alkalmaznának. Nyitott kapukat dönget az is, aki orvosként, ápolóként vagy gyógyszerészként szeretne Magyarországon elhelyezkedni. Szükség van továbbá pénzügyi-számviteli ügyintézőkre, könyvelőkre, de még pénzügyi elemzőkre is. Logisztikai technikusokból, és logisztikai menedzserekből szintén hiájny van, ezeken a területeken további növekvő igénnyel számolnak az elemzők.
Az Ukrajnából érkezők azonban egyik területen sem jelentkeznek nagy számban az elérhető hazai állásokra.
Ez pedig már csak azért is nehezen érthető, mert a szakképzettséget nem igénylő területeken még az alacsonyabb helyi GDP-vel rendelkező régiókban is többet keresnek a dolgozók a közel 180 ezer forintos nettó minimálbérnél, a fejlettebb gazdaságú megyékben vagy Budapesten pedig a háromszázezer forintot is jócskán meghaladja az ilyen területeken elérhető nettó jövedelem összege.
A korábban említett mérnökök, egészségügyi-, vagy éppen pénzügyi szakemberek nettó keresetei pedig még az alacsonyabb GDP-vel rendelkező megyékben is félmillió forint körül kezdődnek, másutt pedig jellemzően ennek a duplája is könnyedén megkereshető.
***
Miklóssy Ferenc, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara általános alelnöke, a hajdú-bihari kamara elnöke úgy látja, a kereslet és a kínálat egymásra találását nagyban segíthetné, ha a kormányhivatalok munkaügyi osztályain kötelező jelleggel regisztrálni kellene azoknak az Ukranából érkezőknek, akik a magyar munkaerőpiacon szeretnének elhelyezkedni. Ez a kamarai vezető szerint nem akadályná meg őket abban, hogy saját erőből munkát találjanak, ám segítség lenne ahhoz, hogy a potenciális munkaadóknak információja legyen arról, milyen végzettségű emberek keresnek állást. Ilyen információk birtokában maga a kamara is örömmel elősegítené a munkaadók és a potenciális munkavállalók egymásra találását.