Összefogna Magyarországgal Európa csúcsállama, nem kellett sokat várni az újabb milliárdos zsarolásra Brüsszelből

Nyitókép: MTI/EPA/Julien Warnand

Mint a Mandiner olvasói emlékezhetnek: Európa csúcsállama állt Magyarország mellé Ukrajna ügyében – és nem is egyedül érkezett. A napokban ugyanis kiderült: Olaszország és Szlovákia sem támogatja, hogy a nyugati fegyverekkel oroszországi területekre csapjon le az ukrán hadsereg, sőt, Magyarországgal együtt azt is megakadályozta, hogy az Európai Unió külügyminiszterei kiálljanak a kurszki offenzíva mellett.

Az olasz La Repubblica a témában írt cikkében azt is megjegyezte, hogy ezt az álláspontot Nyugaton Olaszországon kívül csak Magyarország képviseli.

– áll a cikkben.

Az olasz lap egyébként azt feltételezi, hogy Giorgia Meloni kormányfő a közvélemény-kutatások alapján hoz döntéseket Ukrajna támogatásával és a migrációval kapcsolatban – a szerző érezhetően nem örül annak, hogy Meloni a választói akaratnak megfelelően cselekszik.

Mint arról ugyanis lapunk is beszámolt: az Európai Bizottság bejelentette, hogy ha nem fizeti ki Magyarország a migráció megállítása miatt kiszabott 200 millió eurós bírságot, akkor a zárolt uniós forrásokból vonja le az összeget. Brüsszel bejelentésével párhuzamosan az Európai Számvevőszék sürgetné a zárolt péntek egy részének felhasználását is.

Az EU bírósága azért szabott ki példátlanul súlyos büntetést Magyarországgal szemben, mert nem engedtük be az illegális bevándorlókat.

Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter nemrég világossá tette a magyar kormány álláspontját: a bel- és az igazságügyi tárca vezetője megvizsgálja annak lehetőségét, hogy ha Brüsszel továbbra is olyan szabályozást akar kikényszeríteni, amely nem teszi lehetővé a migránsok feltartóztatását, akkor 

Korábban Bakondi György, a miniszterelnök főtanácsadója is egyértelművé tette: a magyar kormány az ítélet ellenére sem változtat a migrációs politikáján.

Érdekesség: Brüsszel Budapestet, Luxemburg pedig Brüsszelt támadja

Az Európai Bizottság bejelentése a zárolt uniós pénzek csökkentéséről gyakorlatilag egybeesett a luxemburgi székhelyű Európai Számvevőszék legfrissebb jelentésének közzétételével, amelyben aggodalmukat fejezik ki amiatt, mert több tagállam – köztük Magyarország – mindeddig nem tudta felhasználni a Covid-19 járvány utáni helyreállítást és az európai gazdaságnak lökést adó helyreállítási és ellenállóképességi (RRF) eszköz forrásait – írja az Euractiv.

Magyarországnak 5,8 milliárd euró járt, amelynek túlnyomó részét továbbra is visszatartja Brüsszel, noha hazánk már teljesítette a feltételeket. A jelentős vissza nem térítendő támogatás és kedvezményes kölcsönök formájában hazánknak járó pénz elköltésének határideje ráadásul 2026 végéig van lehetőség. Brüsszel emellett visszatart jelentős összegű kohéziós forrást is, ezeknek csak egy egy részét szabadította fel tavaly decemberben.

A pénzek elköltése ugyanakkor nem csak hazánkban késik. Több tagállam is különböző akadályokkal küzd, egyes tagállamokban pedig nem úgy költötték el az RRF forrásait, hogy az érdemben hozzájáruljon a gazdasági növekedéshez. Így végső soron a számvevőszék arra jutott, a Covid-19 járványra adott európai uniós gazdasági csomag nem érte el a célját, vagyis nem segítette elő az uniós gazdaság gyors növekedését.