Brüsszelnek nem tetszik, hogy az ukránok minden áron fel akarják gyorsítani a folyamatot.
Diplomaták és uniós tisztviselők arról beszéltek a Politicónak, hogy Ukrajna azon törekvése, hogy gyorsan haladjon az EU-tagság felé vezető úton, feszültséget kelt Kijev, Brüsszel és egyes európai fővárosok között.
Kijev és Brüsszel nyilvánosan áttörésként üdvözölte a hivatalos tárgyalások várható június 15-i megkezdését. Ukrajna azonban attól tart, hogy kérelmét politikai okok miatt – többek között a francia elnökválasztás miatt – „félreteszik”.
Ez pedig azt eredményezheti, hogy a bővítés lekerül az EU napirendjéről.
Brüsszel eközben Kijev reformjainak üteme miatt aggódik. A Párizs és Berlin által terjesztett vitaanyagok, amelyek Kijev számára „társult tagságot” és a tagjelölt államok számára egyéb átmeneti megoldásokat javasolnak, aggodalmat keltenek.
A gyakorlatban Ukrajnának mindent felajánlanak, kivéve magát a tagságot”
– nyilatkozta a lapnak Vszevolod Csensov, Ukrajna EU-nagykövete.
Volodimir Zelenszkij nem egy, hanem több tárgyalási csomagot szeretne megnyitni még ez év vége előtt, jelezve ezzel fáradt választóinak, hogy az EU-tagság valós kilátás, nem pedig ábránd.
Brüsszel attól tart, hogy a kiábrándultság kockázati tényező lehet Ukrajna belső reformjai szempontjából. Valóban, az EU-csatlakozáshoz szükséges kulcsfontosságú törvények elfogadásának üteme az elmúlt hónapokban lelassult, mivel az országos parlamentben vannak betöltetlen helyek, és aggodalmak merültek fel azzal kapcsolatban, hogy egyes intézkedések nem szereznének többséget, ha szavazásra kerülnének.
Nyitókép: Geoff Robins / AFP
Ezt is ajánljuk a témában
Az Európai Parlament költségvetési és költségvetési ellenőrzési bizottságai július 14-én tartandó közös meghallgatáson vizsgálják meg a Bizottság tervét, hogy felszabadítsák a Magyarországnak járó uniós forrásokat.
Az Európai Néppárt elnöke nagyon örül a magyar kormányváltásnak.
De nehogy valaki rosszra gondoljon.
A gázvezeték elleni támadás feltételezett vezetőjét háborús bűnökkel vádolják, amelyek elkövetésére a vád szerint az ukrán tisztet az állam utasította.
A legújabb támadásban legalább 13 ember meghalt, és többtucatnyian megsebesültek.
Találkozót tartott Ukrajna NATO-képviseletének vezetője és Mészáros Krisztián, a Külügyminisztérium multilaterális ügyek államtitkára.
A CSIS szerint az ukrán drónhadviselés jelentősen növelte az orosz veszteségeket.
A légiriadó idején sokan gyermekekkel, háziállatokkal és személyes holmijaikkal a metróállomásokon kerestek menedéket.
A köztársasági elnök május 29-én fordult az Európa Tanács alkotmányjogi tanácsadó testületéhez.
Lenne ehhez a hírhez néhány személyes megjegyzésem.
