Szalai Piroska rámutatott, hogy több intézkedés kivezetése gyors elszegényedéshez vezetne a társadalomban.
Fontos figyelmeztetést tett közzé Szalai Piroska a közösségi oldalán. A fideszes képviselő úgy fogalmazott, ha a június 3-án az Európai Bizottság által kiadott legfrissebb országajánlást teljesíteni fogja a kormány,
az egy armageddon lesz a lakosságnak és a vállalkozóknak is.
Azoknak is akik alacsony jövedelműek, de azoknak is, akik jobbmódúak”.
Majd azt a kérdést tette fel, hogy a kormány miért titkolózik még egy hét után is. Ezt követően tételesen ismertette, hogy az ajánlások teljesítései milyen hatással lennének a gazdaságra és a társadalomra.
Védett üzemanyagárak kivezetése kapcsán a közgazdász azt írta, hogy a legfrissebb Eurostat-adatok szerint áprilisban az üzemanyagok a magyar fogyasztók számára ugyanazon az áron voltak elérhetők, mint az előző év azonos időszakában, ezzel Máltával volt az üzemanyag inflációnk a legalacsonyabb az Unióban, míg az uniós átlag 20,8 százalék, az euroövezeti országok átlaga pedig 22 százalék volt. Míg Németországban 25,7 százalék, Franciaországban 29,3 százalék volt.
Ha az üzemanyagár 10 százalékkal emelkedik, akkor ökölszabályszerűen 1 százalékponttal nő az infláció mértéke.
És mi van a kampányban ígért 480 forintos üzemanyagárral” – tette fel a kérdést Orbán Viktor korábbi főtanácsadója.
De az árstop kivezetésének hatásait is ismertette. Mint írta, ha a jelenlegi 10 százalékos árrésstopot megszüntetjük az élelmiszerekre, akkor vissza fognak állni a 40-60 százalékos árrések. Sőt, volt olyan termék, amelynél bőven meghaladta a 100 százalékot is az árrés.
Ha ugyanazzal az árréssel számolunk, mint ami tavaly március 15. előtt volt, akkor egy átlagos család esetén 180-360 ezer forinttal költenek többet évente”
– mutatott rá Szalai Piroska.
Ezután azzal folytatta, hogy az Eurostat áprilisi adatai szerint Magyarországon 1,2 százalékkal volt olcsóbb az élelmiszer árucsoport átlagban, mint egy évvel korábban, azaz nálunk volt az unióban a harmadik legkisebb infláció e területen. Az Unió átlaga 2,1 százalékkal növekedett, ugyanakkor Bulgáriában ez az érték elérte az 5, míg Romániában a 7 százalékot.
A szakember kiemelte, hogy
az élelmiszer árucsoport a legnagyobb súlyú a fogyasztói kosárban, tehát az árak emelkedése a teljes inflációt is emeli.
De az alacsony jövedelmű háztartások esetében e terület inflációja még jobban növeli a szegénység vagy társadalmi kirekesztettséggel élők arányát, mint a középosztályban – magyarázta.
Szalai kitért a nyugdíjrendszer többször belengetett átalakítására is. „A nyugdíjrendszer átalakításán azt értik, hogy szűnjön meg a 13. és a 14. havi nyugdíj. A 13. havi nyugdíj megszüntetése 8,2 százalékkal, a 14. havi negyedének eltörlése pedig további 2 százalékkal csökkentené a nyugdíjasok éves juttatását.
Ez egy átlagos saját jogú öregségi nyugdíjas esetében az idei évben 327 ezer forintos csökkenés lenne, amit a 200 ezer forintos nyugdíjas SZÉP kártya NEM kompenzálna”
– hangsúlyozta.
„Hatalmas árat kellene fizetni hazánknak ezért az intézkedésért, pedig a magyar nyugdíjrendszer Európában az egyik leginkább fenntartható” – szögezte le a politikus, megjegyezve, hogy míg 2010-ben a legrosszabb arányú tagállamok közé tartoztunk, mára a 4. legkisebb arányúvá váltunk. Az Unióban ez volt a legnagyobb javulás, 26,8 százalékpont, míg az unióban mindössze 1,4 százalékpont javulás történt csupán.
Az ágazati különadók kivezetése kapcsán Szalai Piroska azt írta, hogy ez az egy intézkedés már magában hatalmas elszegényedést eredményezne, elérnénk egy éven belül a hárommillió szegénység vagy társadalmi kirekesztettség kockázatával élőt, amiről oly sokat beszél a miniszterelnök. Arra is rámutatott, hogy ezen adók összesen legalább 1800 milliárd forintot tesznek ki a költségvetésben. Ekkora adóbevétel kiesést pedig lehetetlen kompenzálni a progresszív SZJA-ból és a családi adókedvezmények valamint a fiatalok és az anyák adómentességének a megszüntetéséből.
Tőkejövedelem adó emelése, illetve az eddigi adókedvezmények megszüntetése miatt pedig rövid időn belül visszaesne a jelenlegi 20 százalékról a 2010-es 2-3 százalékra a lakossági állampapír megtakarítások aránya.
Ez utat nyitna egy újabb IMF hitelfelvételnek, aminél lehet, hogy a költségvetés kamatkiadásai csökkennek, de a kifizetett kamatok mennének külföldre,
nem maradnak a magyar gazdaságban, sőt számolni kell az árfolyamkockázattal is, amit általában nem szoktak emlegetni, amikor az adósságszolgálatról beszélnek – vázolt fel egy nem túl pozitív forgatókönyvet a szakember.
Szalai Piroska az otthonteremtési támogatások megszüntetésére is kitért. Felidézte, hogy 2002-ben is megtörtént már az, hogy az Orbán-kormány támogatott hitelét Medgyessy Péterék megszüntették, és jött helyette a devizahitel, amiből aztán alig tudták kimenekíteni az érintetteket.
„Akkor is beszéltek bérlakásprogramokról, de semmi nem lett belőlük. A bérlakásprogramok azoknak jók, akik a bérlakások tulajdonosai, s ezek sokszor külföldi befektetők. Akinek albérletben kell leélni az életét, vagy az életéből hosszú éveket, azok igazán kiszolgáltatottak maradnak, és ők valóban nagyobb eséllyel kerülnek a szegénység vagy társadalmi kirekesztettség kockázatával élők közé. Ez megint elvezethet a Magyar Péter által emlegetett 3 millió szegényhez hazánkban”– szögezte le.
Mindezek után a rezsicsökkentés megszüntetésének hatásait is végigvette. A posztban a közgazdász ismertette, hogy a magyar átlagos lakossági energiaköltség – ebben az áram és a gáz mellett az összes díjak és adók is benne vannak, mint például a rendszerhasználati díj – 38 százaléka az uniós átlagnak, a legalacsonyabb egész Európában. Csehországban ez már 106 százalék, Lengyelországban pedig 84 százalék.
Ha a lakosság és a mikrovállalkozók számára elérhető rezsitámogatás megszűnne, felugrana a magyar érték is a cseh vagy legalább a lengyel szintre.
Egy ilyen duplázódás vagy háromszorozódás olyan mértékű terhet róna a lakosságra, hogy az sokak számára elviselhetetlen lenne.
Átlagos gáz és áramfogyasztású háztartás esetén évi 600 ezer forinttal nőne. Illetve beindítaná az inflációs spirált is, mert 10 százalék lakossági energiaár növekedés fél százalékponttal emeli az inflációt, 200 százalék áremelkedés pedig csak maga 10 százalékponttal növeli meg azt – sorolta a képviselő.
Szalai Piroska végül azt a kérdést tette fel, hogy vajon tud-e, akar-e ellentmondani Magyar Péter ezeknek az elvárásoknak. Most csak azt halljuk tőlük, hogy hazahozták az uniós pénzeket, amik még igaz nincsenek itthon, mert csupán egy politikai megállapodás született eddig, de sokat elmond a megállapodás után egy héttel már meg is kaptuk az országajánlásokat.
„Nehéz nem összekötni a két dolgot. S ha az országajánlások végrehajtása a feltétele a pénzek utalásának, akkor nagyon nagy árat fogunk fizetni mindannyian, s a pénzekből pedig nem igazán fog a családok pénztárcájába kerülni”.
A lakosság és a vállalkozók rengeteget fizetnek, a multik különadója megszűnik, az uniós pénzekből pedig a nagy valószínűséggel ismét a külföldi cégek felújítják a közlekedést és a kórházakat… Ez vajon jó így?”
– kérdezte a Fidesz országgyűlési képviselője.
Nyitókép illusztráció. Fotó: Pixabay
Ezt is ajánljuk a témában
„Azzal, hogy a miniszterelnök nem a valós számokat mondja, saját magán kívül már nem a Fideszt, hanem az országot járatja le” – hangsúlyozza Szalai Piroska.
Valós üzenetet látunk vagy a filmszínház újabb fejezetét? Kovács András írása.
Két új magyar képviselő csatlakozott az EP néppárti frakciójához.
A kritikusok gazdasági reformokat sürgetnek.
Nagy Attila Tibor emellett fontos figyelmeztetést is küldött az ellenzéki pártoknak.
Az aljas hergelés, a rengeteg hazugság, a megfélemlítés és a provokációk kultúrájának kiépítése a kormányzat egyetlen kézzelfogható eredménye.
Megnyílt a tér az újabb kamatcsökkentésre, legalábbis így látják az MBH Bank Elemzési Centrumának szakértői. Az erős forint és a vártnál jobb inflációs adat is arra enged következtetni, hogy a jegybank nem vár tovább és hozzányúl az alapkamathoz.
Zárt ajtók előtt fog tanúskodni a szexuális bűnözővel ápolt kapcsolatáról.
A zöld-fehérek kapusa szerint a most hétvégi eredmények határozzák majd meg, hogy mennyire sikeres ez az idény.
Fodrásznál is járt a nagy nap előtt.
