Brüsszel újra megzsarolta Magyarországot: már nemcsak visszatartja, de csökkentené is a hazánknak járó forrásokat

Nyitókép: István Huszti/AFP

Ismét felszólította Magyarországot az Európai Bizottság, hogy fizesse ki legkésőbb szeptember 17-éig az Európai Bíróság által kiszabott 200 millió eurós, azaz közel 80 milliárd forintos bírságot, ezen felül amíg az uniós szabályozás bevezetésével késlekedünk, naponta egymillió euró megfizetésére is kötelezik hazánkat. 

– ismertette a bizottság bejelentését az Euronews. Az EU bírósága azért szabott ki példátlanul súlyos büntetést Magyarországgal szemben, mert nem engedtük be az illegális bevándorlókat.

Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter nemrég világossá tette a magyar kormány álláspontját: a bel- és az igazságügyi tárca vezetője megvizsgálja annak lehetőségét, hogy ha Brüsszel továbbra is olyan szabályozást akar kikényszeríteni, amely nem teszi lehetővé a migránsok feltartóztatását, akkor 

Korábban Bakondi György, a miniszterelnök főtanácsadója is egyértelművé tette: a magyar kormány az ítélet ellenére sem változtat a migrációs politikáján.

Brüsszel Budapestet, Luxemburg Brüsszelt támadja

Az Európai Bizottság bejelentése a zárolt uniós pénzek csökkentéséről gyakorlatilag egybeesett a luxemburgi székhelyű Európai Számvevőszék legfrissebb jelentésének közzétételével, amelyben aggodalmukat fejezik ki amiatt, mert több tagállam – köztük Magyarország – mindeddig nem tudta felhasználni a Covid-19 járvány utáni helyreállítást és az európai gazdaságnak lökést adó helyreállítási és ellenállóképességi (RRF) eszköz forrásait – írja az Euractiv. A 2020-ban jóváhagyott, több mint 700 milliárd eurós csomag célja eredetileg az lett volna, hogy a tagállamok a nekik járó összegből olyan beruházásokat hajtanak végre, amelyek elősegítik a járványt követően a gazdaságuk, így végső soron az EU gazdaságának újbóli gyors növekedését. 

Magyarországnak 5,8 milliárd euró járt, amelynek túlnyomó részét továbbra is visszatartja Brüsszel, noha hazánk már teljesítette a feltételeket. A jelentős vissza nem térítendő támogatás és kedvezményes kölcsönök formájában hazánknak járó pénz elköltésének határideje ráadásul 2026 végéig van lehetőség. Brüsszel emellett visszatart jelentős összegű kohéziós forrást is, ezeknek csak egy egy részét szabadította fel tavaly decemberben.

A pénzek elköltése ugyanakkor nem csak hazánkban késik. Több tagállam is különböző akadályokkal küzd, egyes tagállamokban pedig nem úgy költötték el az RRF forrásait, hogy az érdemben hozzájáruljon a gazdasági növekedéshez. Így végső soron a számvevőszék arra jutott, a Covid-19 járványra adott európai uniós gazdasági csomag nem érte el a célját, vagyis nem segítette elő az uniós gazdaság gyors növekedését.