Brüsszel megpróbálja sarokba szorítani Szlovákiát, Pozsony szerint a Bizottság túllépné a hatáskörét

Brüsszel kötelezettségszegési eljárást indított Szlovákia ellen a szeptember végén elfogadott alkotmánymódosítás miatt – erről az Euractiv brüsszeli portál számolt be. A Bizottság hivatalos értesítést küldött Pozsonynak, és két hónapon belül részletes magyarázatot vár arra, miért került az alaptörvénybe az a passzus, amely értékalapú kérdésekben a szlovák jog elsőbbségét mondja ki az uniós normákkal szemben.

A most támadott reform részeként a parlament rögzítette: 

• Szlovákia csak két nemet ismer el, férfit és nőt, 
• tiltja a béranyaságot, 
• korlátozza az azonos nemű párok örökbefogadási jogát, 
• és kimondja, hogy a kulturális–etikai, nemzeti identitáshoz kötődő ügyekben a nemzeti jogrend élvez elsőbbséget. 

A TASR hírügynökség alapján az Euractiv úgy foglalta össze a Bizottság álláspontját, hogy a módosítás egyes elemei szerintük gyengítik az uniós jog elsőbbségét és egységes alkalmazását. A szlovák konzervatívok már a szavazás idején is hangsúlyozták: szerintük éppen az a természetes, hogy a családról, a nemről, az emberi természet alapvető kérdéseiről nem nemzetközi bíróságok vagy aktivista szervek döntenek, hanem a választott nemzeti törvényhozás.

Pozsony a nemzeti identitásra hivatkozik

A pravda.sk beszámolója szerint Robert Fico miniszterelnök egyértelművé tette: az eljárás miatt nem nyitják meg újra az alkotmányt. A kormányfő hangsúlyozta, hogy a Bizottság mostani lépése kifejezetten a 7. cikkely új szövegére irányul, vagyis arra a rendelkezésre, amely a nemzeti identitáshoz, kulturális–etikai ügyekhez kapcsolódó kérdésekben a szlovák jog elsőbbségét rögzíti.

A miniszterelnök az eljárást egy szokásos, jogi tisztázó folyamatnak tekinti, és nem számít arra, hogy az ügy bíróságig vagy kényszerű alkotmánymódosításig fajulna. A pravda.sk felidézi: még az eljárás hivatalos bejelentése előtt Fico jelezte, hogy a Bizottságnak leginkább az identitásra hivatkozó kitételek nem tetszenek, miközben szerinte éppen ezek a szövegek védenek a túlterjeszkedő uniós aktivizmussal szemben.

A Bizottság közleménye arra épül, hogy az új hetes cikkely lehetőséget adna a szlovák szerveknek, köztük a bíróságoknak is arra, hogy mérlegeljék, egyáltalán és milyen mértékben alkalmazzák-e az uniós jogot és az Európai Bíróság ítéleteit. A testület szerint ez szembemegy az uniós jog elsőbbségének elvével. Szlovák jogi szakértőket idézve az Euractiv már korábban arról írt: 

Az Euractivnak nyilatkozó volt alkotmánybírósági és luxembourgi bírósági tisztségviselők szerint egy olyan szöveg, amely a csatlakozási tárgyalások idején került volna az alkotmányba, könnyen elakadt volna már az elején. A jelenlegi kormány azonban kitart amellett, hogy az ország továbbra is kötve érzi magát a nemzetközi joghoz, a módosítás pedig csak tisztázza, hol húzódik a nemzeti identitás határa.

Brüsszel lép, az ellenzék támad, a konzervatívok politikai nyomásgyakorlást látnak

A pravda.sk szerint a Progresívne Slovensko elnöke, Michal Šimečka úgy látja: az alkotmánymódosítás „senkinek nem segít, sokaknak árt”, és szükségtelen konfliktust idéz elő Brüsszellel. Pártja szerint Fico félrevezette a közvéleményt azzal, hogy minden jogi aggályt tisztázottnak állított. A forrás által idézett SaS párt szerint az eljárás a kormány döntéseinek következménye, a módosítás pedig sérti az uniós jog elsőbbségét. A párt ezért olyan saját javaslatot terjesztett be, amely egyértelműen megerősítené az EU- és NATO-tagság alkotmányos rögzítését.

Ezzel szemben a konzervatív oldal – a topky.sk tudósítása szerint – úgy látja, hogy a Bizottság mostani lépése túlmegy a valódi uniós hatáskörökön, és politikai nyomásgyakorlásról tanúskodik. Viliam Karas, a Kereszténydemokrata Mozgalom alelnöke a közösségi médiában úgy fogalmazott: 

Karas szerint az alaptörvény semmilyen módon nem kérdőjelezi meg az uniós jog elsőbbségét azokban az ügyekben, ahol az Uniónak valóban hatásköre van a szerződések alapján. A kulturális–etikai kérdések, a nemzeti identitás alakítása azonban szerinte olyan terület, amelyről a tagállamok soha nem mondtak le. 

A KDH európai parlamenti képviselője, Miriam Lexmann a topky.sk szerint hozzátette: a mozgalom alapvetően ellenzi, hogy az Európai Bizottság a kötelezettségszegési eljárást a tagállamokra gyakorolt nyomás eszközeként használja. Szerinte a Bizottságnak a kompetenciáihoz tartozó területekre – mindenekelőtt a gazdaságra és a biztonságra – kellene összpontosítania, ha valóban az emberek javát akarja szolgálni.

A reform támogatói a józan észre hivatkoznak

A topky.sk és a pravda.sk cikkei kiemelik: az eljárás évekig is elhúzódhat, miközben az alkotmánymódosítás már hatályban van. November 1-jétől az alaptörvény egyértelműen rögzíti, hogy Szlovákia csak a biológiailag adott férfi és női nemet ismeri el, egyenlőséget garantál a férfiak és a nők között az elvégzett munkáért járó díjazásban, valamint rendezi az örökbefogadással és a neveléssel kapcsolatos kérdéseket is.

Peter Pellegrini köztársasági elnök a pravda.sk szerint bízik abban, hogy a kormány sikeresen megvédi az alkotmánymódosítást, úgy, hogy ne sérüljenek sem a nemzeti szuverenitási érdekek, sem az uniós források lehívásának lehetőségei. Emlékeztetett: 

A vita tágabb értékkontextusát jól mutatják azok a nyilatkozatok is, amelyeket Viliam Karas és Juraj Šúst korábban a Mandinernek adott. Karas az alkotmánymódosítást jelentős, államalkotó változásnak nevezte, amely szerinte stabilizálja a belpolitikai témákat is, különösen a kulturális–etikai és értékalapú kérdésekben, hogy ezekről otthon dönthessenek. Úgy fogalmazott: 

Karas szerint ez a józan ész döntése, egy stabilizáló változtatás, amely megőrzi az állam hatáskörét azokban az ügyekben, amelyek természetüknél fogva az államhoz és az államisághoz tartoznak.

Juraj Šúst, a Ladislav Hanus Társaság elnöke a Mandinernek korábban arról beszélt: szerinte azért vált szükségessé az alkotmánymódosítás, mert ma már olyan alapvető kérdésekben is bizonytalanság alakult ki, mint hogy az ember férfinak vagy nőnek születik. Úgy véli, a reform ezeknek az alapvető természetes összefüggéseknek a megerősítését szolgálja, és azt is jelzi, mennyire eltolódott a közbeszéd, ha ilyen egyértelmű tényeket is alkotmányban kell rögzíteni.

Nyitókép: Lintao Zhang / POOL / AFP