Szlovákia bebizonyította, hogy a józan ész még mindig képes felülírni a politikai divatot

A parlament döntése értelmében november 1-jétől hivatalosan csak két nem létezik Szlovákiában: férfi és nő. A módosítás része egy szélesebb szlovák alkotmányreformnak, amely kimondja, hogy az alapvető kulturális és etikai kérdésekben a nemzeti jognak elsőbbsége van a nemzetközi megállapodásokkal szemben.

Ahogy lapunk korábban megírta, több liberális jogvédő szervezet, köztük az Amnesty International és a Velencei Bizottság is aggodalmát fejezte ki, szerintük Szlovákia ezzel „uniós érdekeket sért”. A szervezet közleményében „Szlovákia sötét napjának” nevezte az alkotmánymódosítás elfogadását, míg a Politico szerint az ország „a magyar kormány illiberális forgatókönyvét követi”.

Az ország szuverenitását erősíti az új alkotmány

Viliam Karas, a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) alelnöke szerint az alkotmánymódosítás jelentős, államalkotó változás, amely stabilizálja a belpolitikai témákat is, különösen a kulturális–etikai és értékalapú kérdésekben, hogy ezekről otthon dönthessenek. Mint elmondta, ez a változtatás nem egyetlen passzusról szól, hanem egy átfogóbb szemléletváltásról: 

A politikus úgy látja, hogy az elmúlt években egyre gyakrabban kerültek olyan kérdések nemzetközi szintre, amelyek természetüknél fogva nemzeti hatáskörbe tartoznak. 

– fogalmazott. Karas szerint a módosítás lényege, hogy az értékrenddel, kultúrával és családdal kapcsolatos ügyekről Szlovákia saját maga dönthessen, külső befolyás nélkül. 

A politikus hangsúlyozta, hogy a módosítás nem változtatja meg a kisebbségi jogokat: 

A KDH alelnöke szerint az alkotmánymódosítás válasz az európai kulturális és ideológiai nyomásra:

Karas hozzátette: a változtatás a társadalmi és gazdasági stabilitás megőrzését is szolgálja. 

Szlovákia az emberi természet védelmében lépett

Juraj Šúst, a Ladislav Hanus Társaság elnöke szerint a mostani változtatás megakadályozza, hogy az emberek önmeghatározás alapján, pusztán identitás szerint válasszanak nemet.

– mondta lapunknak. Felidézte, hogy az előző egészségügyi miniszter, Vladimír Lengvarský olyan iránymutatást adott ki, amely szerint a nem megváltoztatásához elegendő lenne az érintett személy nyilatkozata, akár sebészeti beavatkozás nélkül. 

Šúst szerint az alkotmánymódosítás a „természetes rend megerősítése”. 

A döntés ugyanakkor szerinte szükségszerű volt:

A keresztény közösség reakciójáról szólva elmondta: 

Ugyanakkor hozzátette: az emberi természet tisztelete nem kizárólag a keresztény közösségre tartozik, hanem egyetemes emberi kérdés.

Megosztottság, de stabilitás is született

A módosítást ugyanakkor nem mindenki fogadta el. Juraj Šúst szerint a közbeszédet erősen polarizálta a döntés.

– fogalmazott. A kritikusok közül többen 

• keresztény fundamentalistákról és 
• az alkotmányba írt katekizmusról beszéltek, 
• mások pedig úgy vélték, hogy a támogatók fasisztákra szavaztak. 

Šúst elmondta, hogy a viták első heteiben sokan személyeskedő támadásokba mentek át, miközben a társadalom többsége inkább pozitívan értékelte a döntést.

A szervezet elnöke szerint az alkotmánymódosítás nem visszalépés, hanem épp ellenkezőleg: 

A parlament döntése tehát nemcsak jogi, hanem értékalapú fordulópont is. Robert Fico miniszterelnök korábban úgy fogalmazott: 

A kormányfő szerint az alkotmány új szövege helyreállítja az állam döntési jogát azokban az ügyekben, amelyek természetüknél fogva az államhoz és az államisághoz tartoznak. A társadalmi vita ezzel nem ért véget, ám a döntés hívei szerint az ország hosszú távon nyert vele. A módosítás támogatói egyetértenek abban, hogy Szlovákia ezzel a lépéssel nemcsak jogszabályt alkotott, hanem irányt is mutatott: a nemzeti önrendelkezés, a természetes rend és a józan ész útját választotta.

Nyitókép: SAMUEL KUBANI / AFP