Emelik a tétet Brüsszelben: „Az üres ígéretek helyett valódi csapatokat kell küldeni Ukrajnába”

Kaja Kallas nyilatkozata új fényben tűnteti fel az uniós szerepvállalást.


Kaja Kallas nyilatkozata új fényben tűnteti fel az uniós szerepvállalást.


A brüsszeli csúcstalálkozón dől el minden.


Nehéz összeegyeztetni szavait a korábbi európai csapatokról szóló tervekkel.


Bóka János nem viccel.


Nemcsak a Fekete-tengeren aktívok az ukránok.


Jelentősen csökkent a lengyel és az amerikai elnök iránti bizalom is.


Rögzítették: Ukrajna jövője egy független, szuverén és prosperáló államként képzelhető el, amelynek helye Európában van.



De nem tették.


„Az Ukrajnába történő befektetések a jövőbe történő befektetések” – hangsúlyozta a német kancellár.


Hatalmas tűz keletkezett a robbanások nyomán.


„Brüsszel már minden létező szabály áthágására készen áll, hogy háborúba vihesse az egész kontinenst” – véli a külgazdasági és külügyminiszter.


Miközben Berlinben megkezdődnek az amerikai–ukrán–európai béketárgyalások, a Kreml már előre jelezte: semmilyen változtatást nem hajlandó elfogadni az Ukrajnáról szóló béketerven.


Schiffer András figyelmeztetett, hogy az orosz vagyon kisajátítása veszélyes precedenst teremthet.


A rangsor figyelembe veszi a katonák létszámát, a hadsereg finanszírozását, a fegyverzet meglétét és az ország stratégiai helyzetét.


Szijjártó Péter rámutatott, hogy a háború egyik legfőbb kockázata az eszkaláció, azaz hogy a harcok tovább terjednek Európa irányába.


A per jelentős lépés az Oroszországi Központi Bank részéről, amely igyekszik jogi úton megvédeni zárolt eszközeit a nemzetközi szankciók és kisajátítási tervek ellen.


Az EU külügyi főképviselője azt is megszabná, mennyi pénzt fordíthat Moszkva a haderejére.


Iránban az orosz hadsereghez való csatlakozásra buzdító szórólapok jelentek meg.


Jön a sorsdöntő EU-csúcs, rákapcsoltak az ukránok.
