Az Egyesült Államok megalázza a németeket, Merz német kancellár kínos helyzetében magyarázkodik
Nem csak az amerikai katonák vonulnak ki Németországból, az egész eddigi rendszer megváltozik.

A Merz-kormányzat látványosan igyekszik valamiféle pozitívummá keretezni a katasztrofális hírt.

Nem tart attól a német kormánypárti politikus, hogy meggyengülne Európa védelme az amerikai csapatkivonások miatt, sőt, szerinte a Donald Trump által bejelentett átcsoportosítás akár a NATO keleti szárnyát is megerősítheti. Roderich Kiesewetter, Friedrich Merz pártjának parlamenti képviselője, illetve szakpolitikusa a Politico biztonságpolitikai konferenciáján beszélt az Egyesült Államok és Németország feszült kapcsolatáról, valamint az Ukrajna körüli vitákról.
A CDU kül- és biztonságpolitikai szakértője arra reagált, hogy Donald Trump április végén bejelentette: Washington több ezer katonát vonna ki Németországból. A döntésre nem sokkal azután került sor, hogy Friedrich Merz német kancellár bírálta az Egyesült Államok iráni hadműveleteit.

Ezt is ajánljuk a témában
Nem csak az amerikai katonák vonulnak ki Németországból, az egész eddigi rendszer megváltozik.

Kiesewetter a Politicónak nyilatkozva – a kormányzat korábbi próbálkozásaival összhangban – próbálta átkeretezni a Németország számára hátrányos amerikai döntést:
Egyáltalán nem aggódunk az 5000 katona miatt, mert nem kivonni fogják”, hanem várhatóan csak keletebbre telepítik őket.
A német politikus szerint Lengyelország vagy Románia lehet az új állomáshely, ami szerinte
nem aggodalomra ad okot, hanem pont hogy erőt jelez”.
Úgy fogalmazott: a NATO keleti szárnyának megerősítése fontos stratégiai lépés lehet az orosz fenyegetés miatt.
A Politico emlékeztetett: több kelet-európai ország – köztük Lengyelország, a balti államok és Románia – is igyekszik megszerezni az esetlegesen áthelyezett amerikai alakulatokat (a nemrég bekövetkezett magyar kormányváltásig hazánkat is az esélyes országok között tartották számon – a szerk.).
Románia és Lengyelország május 12-én, egy közös bukaresti elnöki sajtótájékoztatón nyilvánították ki:
szívesen látják a Németországból elvezényelt amerikai csapatokat.
Ezt is ajánljuk a témában
Az Egyesült Államok csökkentheti katonai jelenlétét Németországban.

Kiesewetter ugyanakkor elismerte, hogy Berlin számára problémát jelenthet az amerikai Tomahawk rakéták telepítésének leállítása. A hosszú hatótávolságú fegyverrendszereket korábban Olaf Scholz és Joe Biden megállapodása alapján állomásoztatták volna Németországban.
A CDU-s politikus szerint Európa ugyan saját rakétaprogramot fejleszt, de annak eredményei várhatóan csak 2030 körül lesznek láthatóak.
Kölcsönösen profitálnánk abból, ha az amerikaiak telepítenék ezeket a fegyvereket”
– fogalmazott.
Ahogy arról korábban a Mandiner is beszámolt, a német biztonságpolitikai szakértők kiemelt hátrányként és kockázatként kezelik a mélységi csapásmérő eszközök hiányát, és valószínűleg ennek ellensúlyozására születhetett meg a közelmúltban a német–ukrán fegyverfejlesztési egyezmény. Ennek keretében ugyanis az ukrán hadiipar gyártana hasonló eszközöket, német segítséggel.
Ezt is ajánljuk a témában
A NATO-ban sokan úgy látják: Európa biztonsága szempontjából nem az lesz a veszélyes, ha az amerikai elnök tényleg kivon 5000 katonát Németországból.

A német képviselő arról is beszélt, hogy Berlin talán túl keményen kommunikált az iráni háború ügyében. Szerinte bölcsebb lett volna, ha a német vezetés nem egyszerűen kijelenti, hogy „ez nem a mi háborúnk”, hanem emellett hangsúlyozza a támogatási készségét.
Kiesewetter különösen aggasztónak nevezte az Egyesült Államok új Ukrajna-politikáját. A Politico szerint a washingtoni adminisztráció egyik tavalyi javaslatcsomagja már arról szólt, hogy az USA közvetítőként tárgyalna Oroszország és a NATO között.
A CDU politikusa szerint ez veszélyes üzenet lehet Európában, mert alááshatja a NATO kiszámíthatóságába vetett bizalmat, miközben Moszkvának kedvező narratívákat erősíthet.
Ezt is ajánljuk a témában
A két ország közösen fejlesztene mesterséges intelligenciával vezérelt csapásmérő rendszereket.

***
Fotó: Christof STACHE / AFP