Erre a születésnapi ajándékra senki sem számított: a németek óriási többsége elzavarná a Merz-kabinetet

Egyéves az CDU-CSU-SPD-koalíció! Mutatjuk a berlini kormány mérlegét.

A nemzeti össztermékük 0,25 százalékáról lenne szó.

Oroszország továbbra is legnagyobb és legközvetlenebb fenyegetés a NATO számára, ezért a védelmi szövetségnek újabb szintre kell lépnie, egy erősebb Európára van szükség egy erősebb NATO-n belül – hangoztatta a védelmi szövetség főtitkára szerdán a román fővárosban, a Bukaresti Kilencek (B9) és az Északi Szövetségesek csúcstalálkozóját követő sajtóértekezleten.
Mark Rutte szerint a tanácskozás zárónyilatkozatában szereplő NATO 3.0 fogalma a védelmi szövetség fejlődésének egy következő „logikus” szintjére utal,
amelyben Európa is megerősíti saját védelmét, növeli biztonsági beruházásait, fokozatosan behozva lemaradását az Egyesült Államokkal szemben. A bukaresti tanácskozás résztevői a kezdeti, szovjet fenyegetés által meghatározott időszakot, illetve a hidegháború utáni enyhülést, a NATO bővítések időszakát nevezték meg a védelmi szövetség két korábbi korszakaként.

A NATO-főtitkár szerint Európa „meghallotta” Donald Trump amerikai elnök figyelmeztetését, és az európai szövetségesek is elkezdték növelni védelmi kiadásaikat,
a GDP 2 százalékának megfelelő szintről a legutóbbi hágai NATO-csúcson kitűzött 5 százalék felé.
A Kárpáthír úgy tudja, a NATO főtitkára azt javasolja a szövetséges államoknak, hogy nemzeti össztermékük 0,25 százalékát különítsék el Ukrajna segélyezésére.
(MTI / Kárpáthír)
Nyitókép: Nicolas TUCAT / AFP
Kapcsolódó cikkek a Háború Ukrajnában aktában.

A köztársasági elnök elítélendőnek nevezte Oroszország akcióját, és kiemelte, Magyarországnak egyenlőre nincs információja személyi sérültekről.


Dunda György tudósító kiemelte, mindeközben Zelenszkij tanácsadója jósnőktől kér segítséget az Ukrajnát meghatározó kérdésekben.


Az ukrán elnök elárulta, hol támadtak leginkább az oroszok.
