Kispadra tették a súlytalan Zelenszkijt, nélküle döntenek a békéről

Lélegzetvisszafojtva várja a világ Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök jövő heti találkozóját. A két nagyhatalom vezetője hosszú évek óta először ül le személyesen tárgyalni az ukrajnai helyzetről. Megjegyeznénk, pont az történik, amit Orbán Viktor régóta megjósolt: személyes találkozó nélkül nem lehet békét kötni. 

Valószínű, hogy valamelyik közel-keleti ország lesz a célpont, de felmerült, hogy esetleg Budapestre hozzák a csúcstalálkozót. 

Beszédes ugyanakkor, hogy egy embert egyelőre teljesen kihagynak az eseményekből: Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egyelőre csak a közösségi oldalain kommentálgatja a folyamatokat, még nem osztottak neki lapot. Noha az amerikaiak felvetették egy háromoldalú megbeszélés lehetőségét is, Moszkva egyelőre nem kért ebből és a jelek szerint annyira Trump sem bízik Zelenszkijben, hogy rögtön odaengedje az asztalhoz. 

Sőt, már feltételnek sem nevezte azt a kitételt, hogy létrejöjjön a Zelenszkij-Putyin találkozó. Korábbi hírek szerint az amerikaiak nem terveznek hosszútávon Zelenszkijjel, sőt, lassacskán már inkább az akadályt látják benne. Tavasszal felröppent az is, hogy esetleg leváltsák és már az utódját is keresték Ukrajnában. Erre tett rá egy lapáttal az ukrán elnök érthetetlen döntése a korrupcióelleni hivatalok lefejezéséről. Ez ekkora botrányt okozott az országban, hogy végül kénytelen volt teljesen visszakozni. Az arcvesztést ugyanakkor nem kerülhette el. 

A háttérben az is lehet, hogy Ukrajna, egyelőre bármit is döntenek is a nagyhatalmak, nem számol a békével. Erre utalt Irina Verescsuk, az ukrán elnöki iroda hivatalvezető-helyettese. Véleménye szerint hiú ábránd a háború gyors befejezésében bízni, szerinte elhúzódnak még a harcok. Trump pedig megelégelte a patthelyzetet és inkább átvette a kezdeményezést, hogy egyszer és mindenkorra lezárja az ukrajnai harcokat. 

Ezt a véleményt pedig saját népe is osztja az elnöknek. Zelenszkij népszerűsége drasztikus zuhanásba kezdett az elmúlt hónapokban. A Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet (KMIS) legfrissebb felmérése alapján a bizalmi index májusban még 74 százalékon állt, júniusban 65-re, júliusra pedig már csak 58 százalékra csökkent. Ezzel párhuzamosan a bizalmatlanság aránya is nőtt: míg júniusban 30 százalék nem bízott az elnökben, augusztus elejére ez az arány már 35 százalékra emelkedett. 

De nem csak az ukrán elnök nézi kispadról az eseményeket: egész Nyugat-Európa bealudt a háború menetébe és teljesen kimaradnak a tárgyalásokból annak ellenére, hogy a harcok a kontinensünkön zajlanak. Orbán Viktor péntek reggel is azt sürgette, hogy akár még az amerikai-orosz tárgyalás előtt, vagy közvetlenül utána, de a francia elnöknek és a német kancellárnak mindenképp el kell utazni Moszkvába Putyinhoz. 

Nyitókép: Brendan Smialowski / AFP