Somkuti Bálint szerint a teljes védelmi ipari spektrumot fel kell fejleszteni ahhoz, hogy visszaálljanak az elvesztegetett katonai képességek.
Több nyugati ország tudatos hadseregleépítési programot hajtott végre az elmúlt évtizedekben, emiatt most nincs lehetőségük, hogy gyorsan, hatékonyan reagáljanak a háború jelentette kihívásokra.
Somkuti Bálint, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) Geopolitikai Műhelyének kutatója ennek kapcsán azt mondta a KarcFM-nek: példátlan, hogy az Európai Unió (EU) egyes tagállamai a katonai kapacitásuk jelentős részét adták át úgy az orosz agresszió ellen védekező Ukrajnának, hogy bizonyos fegyverekből, fegyvernemekből nem maradt önvédelemre használható eszközük.
„Ezek a kapacitások egyáltalán nem pótolhatóak egyik pillanatról a másikra – jelentette ki a biztonságpolitikai szakértő. – Nem arról van szó, hogy van egy üzem, amely ma WC-papírt gyárt, holnap pedig rajzpapírt. Hanem nagyon komoly beruházások, munkaerő-kiképzések, fejlesztések szükségesek. Nem véletlen, hogy az Egyesült Államok is megduplázta, triplázta saját lőszergyártását, de mindezt 2026-ra, mert bizony a lőszergyártás felpörgetésének is van egy átfutási ideje.”
Később, utalva a Kijevnek nyújtott katonai segítségekre, így a beígért lőszerszállítmányokra, úgy fogalmazott: „Megdöbbentő, hogy a szakemberekből álló vezetők nem mérték fel annak az esélyét, nem készültek fel arra, hogy mi történik, ha a legrosszabb forgatókönyvvel van dolgunk: az évekig elhúzódó háború rémével.”
Ugyan nagyon harcias kijelentések hangzanak el nap mint nap a nyugati vezetők részéről, hogy miként támogatták és meddig fogják még támogatni Ukrajnát, de Somkuti szerint a kulcskérdés most már inkább az, hogy mit tesznek azok az államok a saját védelmük, illetve a közösség védelme érdekében, amelyek szinte mindenüket átadták a kijevi rezsimnek.
„Dánia a teljes önjáró lövegkészletét átadta Ukrajnának (CAESAR elnevezésű eszközöket – a szerk.), a francia gyártó (NEXTER) pedig nincs arra felkészülve, hogy többet gyártson évente 20-30 darabnál” – mutatott rá.
Az MCC kutatója kifejtette: gyakorlatilag a teljes védelmi ipari spektrumot fel kell fejleszteni, „amely nem csak pénz, de idő és energia is”. Illetve figyelembe véve az európai munkaerőhiányt, nagyon komoly kérdést vet fel, hogy honnan lesznek azok a munkások, akik elkészítik a harcieszközöket.
Mindeközben itthon
Magyarország lojális szövetségesként már egy évvel a határidő előtt, idén teljesíteni fogja a NATO azon célkitűzését, amelynek értelmében a védelmi költségeknek el kell érniük a bruttó hazai termék (GDP) legalább két százalékát – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Brüsszelben. Hozzátette, azt a célt pedig hazánk már 2019 óta teljesíti, hogy a védelmi költségvetésének legalább 20 százalékát fordítsa fejlesztésekre, tavaly például a kiadások 48 százaléka ment kapacitásnövelésre. Mindez nagymértékben a hatalmas léptékű hazai védelmi ipari beruházásoknak köszönhető, amelyek Magyarország fizikai biztonságának szempontjából hosszú távú garanciát jelentenek, jegyezte meg.
Nyitókép: Von der Leyen még német védelmi miniszterként (Forrás: UWE ANSPACH / DPA / Picture-Alliance)
***
„Biztos vagyok benne, hogy megoldást lehet találni a gázszállításokra több uniós ország számára úgy, hogy a gáztranzit Szlovákia és Ukrajna területén keresztül megmarad” – tette hozzá a szlovák kormányfő.
Az amerikai lap szerint az Oroszország, Kína, Irán és Észak-Korea közötti kötelékeket az ukrajnai 2022-es invázió betonozta be.
A Politico májusi cikke szemléletesen ábrázolta azon uniós államokat, melyekben előre tört, vagy hatalmon van a jobboldal.
Milliók tájékozódnak az Eric Li által alapított híroldalról; a politológus most elmondta, hogyan lehet Magyarországnak is nagy szerepe a világban.
„Európának MEGA-múltja van, építsünk neki MEGA-jövőt!” – mondta a volt lengyel miniszterelnök Rómában.
Az orosz erők további előrenyomulása az elmúlt hónapok legnagyobb kudarca lenne a háború sújtotta ország számára.
A Bloomberg szerint ez a legnagyobb egynapos növekedést jelenti egy magánszemély vagyonában azóta, hogy az újság 2012-ben elkezdte követni az ilyen adatokat.
„Biztos vagyok benne, hogy megoldást lehet találni a gázszállításokra több uniós ország számára úgy, hogy a gáztranzit Szlovákia és Ukrajna területén keresztül megmarad” – tette hozzá a szlovák kormányfő.
