Rubovszky Rita: az egyházi iskolák működését nem aktuálpolitikai szempontok határozzák meg

„Személyes véleményem az, hogy ez így semmilyen formában nem megvalósítható” – reagált a Magyar Nemzetnek Rubovszky Rita, a Ciszterci Iskolai Főhatóság főigazgatója az oktatási és gyermekügyi miniszter közelmúltbeli felvetésére. Az ügy előzménye Lannert Judit interjúja, amelyben a tárcavezető arról beszélt, hogy az egyházi intézmények jövőbeli fennmaradásának feltétele lehet a társadalmi szempontból vegyesebb tanulói összetétel kialakítása.

A miniszter szerint „az egyházi iskolák is akkor maradhatnak fenn, ha roma gyerekeket is felvesznek a nem roma tanulók mellé”, és jelezte: a jövőben a finanszírozásnál, valamint az új iskolák engedélyezésénél is szempont lehet a tanulóközösségek heterogenitása.

A felzúdulást követően a miniszter közösségi oldalán számolt be arról, hogy Rubovszky Rita közreműködésével egyeztetést folytatott a különböző felekezetek iskolafenntartóinak képviselőivel. Lannert Judit közölte: a megbeszélésen tisztázták a félreértéseket, és közös nevezőre jutottak abban, hogy senki nem tervezi az egyházi iskolák bezárását; a munka célja a tapasztalatok beépítése a hosszú távú oktatási stratégiába.

Rubovszky Rita szerint az iskolarendszer elválaszthatatlan a társadalom szerkezetétől, hiszen Magyarország történelmileg sem homogén, az oktatás pedig Eötvös József kora óta több iskolatípusra tagolódik.

A főigazgató úgy véli, az elfogadóbb légkör eléréséhez sikeres felzárkóztató modellek elterjesztésére van szükség.

Rubovszky Rita hangsúlyozta az állam, az egyházak és a szakma szoros együttműködésének fontosságát, ugyanakkor leszögezte:

Emlékeztetett arra is, hogy a szabad iskolaválasztás joga a vallásszabadságból fakad, amit a Vatikánnal és más történelmi egyházakkal kötött megállapodások is garantálnak. A főigazgató szerint bár elfogadható lehet a fejlesztő- vagy gyógypedagógusi támogatások növelése a hátrányos helyzetű térségekben, nem lehet országos „fűnyíróelv” alapján kezelni az eltérő helyzetű településeket.

Rubovszky Rita rámutatott: az ország egyes részein, a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya a 80–100 százalékot is eléri. Mivel régiónként és fenntartónként is jelentős eltérések mutatkoznak, a kérdés szerinte mindenképpen alaposabb szakmai vizsgálatot igényel.

Nyitókép: Mandiner/Ficsor Márton

***