Egyre nyilvánvalóbb: amit a Tisza-kormánytól látunk, az demokratikus átalakításnak álcázott leszámolás

Nem várt ellenállásba ütközött Magyar Péter legfőbb hadjárata. A miniszterelnök már a választás éjszakáján felszólította Sulyok Tamás államfőt, hogy mondjon le, majd pedig május 31-éig adott neki ultimátumot a távozásra. Bár már június első harmadán is túl vagyunk, az államfő a helyén van, és azt sem tudjuk, milyen módon kívánja a tiszás kétharmad egy neki mindenben engedelmeskedő köztársasági elnökre lecserélni Sulyokot. 

Tüntetés és nemzetközi jogi vita 

Többeket meglepett, hogy bár Magyar hosszú hetek óta az államfő eltávolításáról beszél, mégsem sikerült eddig a jogászaival megfogalmaztatnia azt az alaptörvény-módosítást, amellyel leváltanák Sulyokot. A kormányfő parttalan verbális ámok­futásával szemben időközben tüntetés szerveződött. Vasárnap délután civilek felhívására több ezren demonstráltak a Sándor-palota előtt az államfő és jogállamisági intézmények mellett. A megmozduláson többek között elhangzott, hogy Magyar Péter kormányfő ki akarja iktatni az alkotmányos fékeket, hogy a sajátjaira cserélje őket. 

onnantól a napi szeszélyére bízhatjuk magunkat.” Magyar tehát nem tudja könnyűszerrel eltávolítani az államfőt, és ez napról napra egyre kellemetlenebb helyzetbe sodorja őt. 

Ráadásul Sulyok Tamás bejelentette, hogy a tervezett módosítások miatt a Velencei Bizottsághoz fordul. A köztársasági elnök és más független szervek vezetőinek elmozdítása alkotmányos válsághelyzetet idézhet elő, egyben alapvető alkotmányos elvek sérelmével fenyeget – véli az államfő. Az eseményeket övező kiemelt figyelmet igazolja, hogy a Velencei Bizottság már jelezte, sürgős eljárásban vizsgálja az ügyet. Az Európa Tanács alkotmányjogi tanácsadó testületének munkatársai készek Magyarországra utazni, hogy teljeskörűen tájékozódjanak a helyzetről. Mindez abból a szempontból okozhat fejfájást a Tisza-kormánynak, hogy a bizottság ajánlásai sok esetben az EU politikájának a hivatalos részévé válnak, így akár az uniós források hazahozatala is veszélybe kerülhet. 

Gazdasági helyett jogi viták 

A sokak által várt nagy ívű gazdasági lépések helyett a Tisza-kormány első heteinek egyik legfontosabb politikai vállalása az alaptörvény több pontjának módosítása volt. A választási kampány során Magyar Péter és pártja többször hangsúlyozta, hogy szerintük a magyar alkotmányos rendszer számos eleme a Fidesz–KDNP másfél évtizedes kormányzásának politikai érdekeit szolgálta, ezért szükség van a szabályok átalakítására. A kormány hivatalba lépését követően a Tisza-frakció példátlan gyorsasággal benyújtotta első alaptörvény-­módosító javaslatait, amelyek közül több jelentős közjogi és politikai következményekkel járhat. 

A legnagyobb figyelmet kétségkívül az a javaslat kapta, amely nyolc évben maximálná a miniszterelnöki tisztség betölthetőségének időtartamát. A beterjesztett szöveg szerint nem lehetne ismét miniszterelnökké választani azt, aki 1990 után összesen legalább nyolc évet töltött a pozícióban. Ez a szabály nemcsak a jövőre vonatkozna, hanem a korábbi kormányfői ciklusokat is figyelembe venné. A törvény egyik hiányossága, hogy nem foglalkozik az 1990 előtti, de még élő kormányfők helyzetével, így speciális esetben Németh Miklós, a Magyar Szocialista Munkáspárt utolsó miniszterelnöke akár még nyolc évig lehetne kormányfő. Persze ez csak egy elvi lehetőség. 

Orbán Viktor elleni személyes jogalkotás? 

A Tisza szerint a módosítás célja a demokratikus hatalomgyakorlás erősítése és annak megakadályozása, hogy egyetlen politikus tartósan bebetonozza magát a végrehajtó hatalom élére. A javaslat ugyanakkor nyilvánvaló politikai üzenetet is hordoz: elfogadása esetén Orbán Viktor nem lehetne ismét miniszterelnök. A kritikusok és alkotmányjogászok (mint például a Fidesz-pártisággal nehezen vádolható Majtényi László) arra figyelmeztettek, hogy 

Schiffer András, Hack Péter és Lattmann Tamás is jogi aggályokat fogalmazott meg, részben a visszaható hatály tilalma, részben a szöveg pontatlanságai miatt. Még a kormánypárti HVG szerint is vitatható a javaslat, azért, mert utólag múltbeli miniszterelnöki megbízatásokhoz kapcsolna olyan negatív jogkövetkezményt, amely a korábbi ciklusok idején még nem létezett, így sem a tisztséget betöltő személy, sem az őt támogatni kívánó választópolgárok nem számolhattak vele döntésük meghozatalakor. 

A másik jelentős módosítás a Szuverenitás­védelmi Hivatal megszüntetését célozza. A Tisza már ellenzékben is többször bírálta az intézményt, amely szerinte politikai nyomásgyakorlásra adott lehetőséget az államnak. Az eredeti javaslat olyan alaptörvényi rendelkezéseket törölt volna, amelyek az alkotmányos önazonosság védelmére létrehozott független szervről szóltak. Később azonban Magyar Péter pontosító módosítást nyújtott be, amely egyértelművé tette: kizárólag a hivatal megszüntetése a cél, a keresztény kultúra védelmére vonatkozó alkotmányos passzus megmaradna. Az utóbbi lépéssel politikai kármentést próbált végezni, mivel a keresztény kultúra kifejezés kikerülése miatt többen támadták a kormányfőt, és szembesítették a kampányban tett kijelentéseivel. A kormányfői hivatal viselésének alkotmányos korlátjáról és a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszűnéséről várhatóan a jövő héten szavaznak a képviselők. 

Így alakulhat az MCC sorsa 

A politikai viták harmadik központi eleme a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok, közismert nevükön a kekvák ügye. Ezek az intézmények az utóbbi években jelentős állami vagyont kaptak kezelésre. Először a kekvák azonnali felszámolásáról beszélt a kormány, de Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter június 5-én már azt közölte, a kabinet javasolja, hogy a kekvák vagyona kerüljön vissza az állami vagyon körébe, és ezen intézmények kerüljenek vissza az állami fenntartású intézmények körébe. A tárcavezető ismertette, a felsőoktatási intézményeket nem fenntartó kekvák esetében augusztus 31-éig tesz javaslatot a kormány az állami vagyonba és fenntartásba való vissza­kerülésre. Állami körbe az a vagyon kerül vissza, amely állami vagyon is volt – szögezte le. Vitézy bejelentése szembemegy Magyar május 29-ei kijelentésével, amely szerint az MCC augusztus 31-én megszűnik. 

Erre Európában sincsen példa 

Ha európai és magyar alkotmánytörténeti kitekintésben nézzük, akkor kormányváltás után még nem volt példa arra, hogy egy új kabinet ilyen szélsebesen lásson hozzá az adott állam alkotmányának átszabásához. Bár nagy divat most a Fideszt támadni azzal, hogy több mint tucatnyi alkalommal módosította az alaptörvényt, azt tizenhat év alatt tette meg. Fontos arra is emlékeztetni, hogy egy már stabil demokratikus rendszerben csak ritkán volt példa arra, hogy néhány hónap alatt többször módosítsák az alkotmányt. Belgiumban (1993) és Franciaországban (1958) volt ilyen eset, de az inkább kivételes helyzetekhez – államszerkezeti reformhoz, rendszerváltáshoz, gyarmati válsághoz – kapcsolódott. Más példa Nyugat-Európában 1945 után nincsen. 

Mindez azért is fontos, mert az Európai Unió intézményei évek óta figyelemmel követik a magyar jogállamisági folyamatokat. A Tisza-­kormány szerint a mostani változtatások hozzájárulhatnak a demokratikus intézményrendszer megerősítéséhez, végül pedig az uniós források hazahozatalához. Az ellenzéki pártok viszont arra figyelmeztetnek, hogy 

Vajon Brüsszel a Magyar Péter által meghirdetett gyors változásokat leszámolásként vagy demokratikus átalakításként fogja értelmezni? Erre a következő hetekben kapunk választ.

Nyitókép: Ficsor Márton