Zöldpolitikai nagyüzem van Magyarországon
A Budapesti Nyilatkozat megvalósítása talán az EU számára is jó alkalmat teremt, hogy újragondolja a zöld átállás programját.
Hamis grafikonok után hamis videókkal kampányol a DK.
Dobrev Klára a jövő évi választásokra készülve indított hamis grafikonos kampánya kibővült Kálmán Olga hamis videós sorozatával. Mindkettőnek a legfontosabb üzenete, hogy Orbán az árakat emeli, Dobrev meg a béreket fogja, mégpedig úgy, hogy bevezeti az eurót, ami egyébként is minden bajunkra orvosság.
Dobrev Klára grafikonjait egy cikksorozatban cáfoltuk: az cikksorozatunk első részében lerántottuk a leplet a keresetekről terjesztett álhírekről, másodikban a minimálbért, harmadikban a nyugdíjakat, negyedikben a családtámogatásokat, ötödikben az inflációt, a hatodikban az élelmiszer inflációt, a hetedikben pedig a kivándorlást, az elszállt energia árakat, a rákot és az iskolásokat vettük górcső alá.
Míg korábban Dobrev Klára az inflációról osztott meg diagramokat, s mindig olyat, ahol nem az utolsó, a már csökkenő pályán levő számok szerepeltek, hanem csak a korábbi magas értékek, addig Kálmán Olga egyes termékek áraival kampányol. Azzal riogat, hogy milyen magasak a magyar árak, a szomszédos euroövezeti országban olcsóbban lehet vásárolni szerinte.
Nézzük előbb a tényeket a legfrissebb KSH adatok tükrében! Ahogy az alábbi ábrán is látható, az élelmiszer árak áprilisban nem változtak a márciusihoz viszonyítva, s májusban is 0,1%-kal emelkedtek csupán, amihez hasonló két hónapos stagnálás 2021 nyara óta nem volt hazánkban.
Ha az összes árucsoportra együtt vizsgáljuk az inflációt, akkor pedig azt látjuk, hogy már nem növekedtek, hanem csökkentek az árak 0,4%-kal. Ilyen pedig legutóbb a járvány alatt, 2020-ban történt, az akkori korlátozott nyitvatartási intézkedések idején. De már február óta nagyon kismértékű 0,7-0,8%-os áremelkedést tapasztalhattunk, így kimondható, hogy az árak emelkedésének dinamikája már februárban megtört,
Májusban magyarán elértük azt, amire nem számított senki korábban: megállt az áremelkedés.
Ha a fogyasztói áraknak az előző év azonos időszakához mért változását vizsgáljuk, akkor a következő ábrán is látható, hogy a legmagasabb értékhez viszonyítva az élelmiszer árucsoport inflációja már 11,3 százalékponttal mérséklődött, a teljes infláció pedig 4,2 százalékponttal. Tehát már itt sem csupán stagnálásról beszélhetünk, hanem nagyon is drasztikus csökkenésről.
Dobrev Klára grafikonjairól könnyen belátható volt, hogy hamisak, mind a KSH mind az Eurostat adatai mutatták a javuló pályánkat. Kálmán Olga árait majd a júliustól elérhető árösszehasonlító applikációval lehet jól ellenőriznünk, most kicsit több munkával jár még az összehasonlítás alapját képező adatok összegyűjtése. De nem lehetetlen!
Vegyük például a paprikát, mert abból a környező országokban is találunk nagyon hasonlót. Kálmán Olga mondja, hogy szerinte Magyarországon 1 kg normál édes paprika (nem lecsópaprika, s nem is kaliforniai vagy egyéb különlegesebb minőségi fajta) 1800 Ft. A KSH szerint a zöldpaprika (szántóföldi és primőr együtt) átlagára májusban 1660 Ft volt. Már itt látható némi eltérés, ami azt mutatja, hogy az átlagnál drágább helyen vásárol Kálmán Olga.
Nem kívánom a DK európai árkörképének szakértőitől, hogy értékes idejüket plázák és piacok látogatásával töltsék, de hazánkban már minden komolyabb élelmiszer áruháznak van online áruháza, ahol viszonylag gyorsan informálódhatunk. Ma, június 8-án meg fognak lepődni, de három helyen is 1399 Ft volt az étkezési paprika kilója.
Az egyik áruházunknak van szlovák online élelmiszer áruháza is, ahol pedig ugyanez a termék ma 4,49 euro, azaz a hivatalos MNB középárfolyamon (368,09 Ft/eur), - ami alacsonyabb, mint eddig bármikor, s ráadásul minden bankban kicsit drágábban tudunk csak eurot venni, de most ezeket az „apróságokat” hanyagoljuk el nagyvonalúan – 1653 Ft.
Tehát kijelenthető, hogy paprika esetében nem vagyunk rosszabbak Szlovákiánál még úgy sem, hogy most a korábbihoz viszonyítva olcsó az euro. Kálmán Olga szerint Szlovákiában és Horvátországban 2,99 euro, azaz 1100 Ft egy kiló paprika. Horvátországban nem találtam olyan online élelmiszeráruházat, amelynek működne magyar megfelelője, ezért ott csak feltételezni tudom, hogy hasonlóan precízen végezte az összehasonlítást. A videón mutat is egy olyan képet, amin eléggé alacsony minőségű paprika látható.
Egy csomag fél kg-os 4 tojásos spagetti Kálmán Olga szerint 930 Ft, a KSH szerint pedig 793 Ft volt májusban az átlagára. Az online áruházban ma 599 Ft, de a legmagasabb minőségű is 859 Ft. Kálmán Olga állítja, hogy 295 forintnak megfelelő áron lehet ezt megvenni Horvátországban és Szlovákiában. Szlovákiában az online áruházban láthatunk 0,79 euros spagettit, amiről írják is, hogy nem tartalmaz tojást. A normál spagetti ott is 1,99-2,49 euro, ami 732-917 Ft.
A másik videójában osztrák árakkal hasonlítja a magyarokat. Itt is találtunk egy online áruházat, ahol ellenőrizhetjük az árakat. Egyből egy Pick szalámival kezd, miszerint ez kint 8,19 euro – de elfelejti, hogy negyed kilós csupán. Magyarországon ennek a méretnek megfelelő eredeti Pick szalámit nem találtunk, ezért számoljunk a kilós árral. Az osztrák kilós ár tehát 38,76 euro, azaz 14.267 Ft. Magyarországon már 8990 Ft-tól kaphatunk ebből a szalámiból. Kálmán Olga szerint ugyanaz a negyed kilós darab itthon 4900 Ft, s ha így lenne, akkor ő 19.600 Ft-ért tudja megvásárolni a szalámink kilóját.
S a többi bemutatott terméknél is hasonlóan járt el sajnos.
Összefoglalva tehát, Kálmán Olga a magyarországi drágább üzletek árait hasonlította össze olyan szlovákiai és ausztriai árakkal, aminél a kinti nagyáruházi árak is magasabbak, hogy pedig még drasztikusabb különbözeteket mutathasson be, a belföldi magasabb minőségű termékeket hasonlította össze a külföldi alacsonyabb minőségűekkel.
Kimondható tehát, hogy a DK hamis grafikonok mellett hamis videókkal kampányol.
A szerző munkaerőpiaci szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Gazdaság és Versenyképesség Kutatóintézetének munkatársa
Nyitókép: Mandiner-grafika