Újabb tévedések Dobrev Klárától, nem stimmelnek a DK családtámogatási adatai sem

Ahogy sorozatunk korábbi részeiben részleteztük, a DK már érezhetően elkezdte az európai parlamenti választási kampányát. Legutóbbi rendezvényükön az árnyék-miniszterelnökük a magyar családtámogatásokról is csúsztatva beszélt. A cikksorozatunk első részében lerántottuk a leplet a keresetekről terjesztett álhírekről, másodikban a minimálbért, harmadikban a nyugdíjakat vettük górcső alá, most pedig megvizsgáljuk, mi a helyzet a családtámogatásokkal.

A DK árnyék-miniszterelnöke a múlt hét elején Szombathelyen tucatnyi grafikont mutatva azt fejtegette, hogy Magyarország az unióban a legrosszabb hely, de ők elhozzák majd a reményt. Addig, amíg ez csak az ő véleményük, nincs is semmi baj. A probléma ott kezdődik, ha a véleményét objektív igazságként próbálja tálalni. Így tett a családtámogatásokkal is.

Dobrev Klára – és a DK – azt állítja, hogy a családtámogatások hazánkban folyamatosan csökkennek, illetve Magyarország egyre kevesebbet költ a családokra. Ezzel szemben az igazság az, hogy a legbőkezűbb családtámogatási rendszer hazánkban működik. A pénzbeli juttatások is folyamatosan nőnek, pl. a CSED és a GYED ráfordítása több, mint két és félszeresére emelkedett 2010 óta. Emellett a gyermeket nevelőknek szóló adókedvezményekről, a támogatott kölcsönökről, a beruházási és egyéb támogatásokról elfeledkezik a DK?

E témáról számos cikk megjelent a Mandineren, íme a legutóbbi, továbbá például itt egy korábbi. Valamint javaslom az European Conservative-beli írásomat is a Közép-európai paradoxon jelenségéről, arról a tényről, hogy hazánkban akkor nő a termékenység, ha az anyáknak biztos munkája van.

Szakmaiatlanok e témában is a dobrevi grafikonok

Dobrev Klára a családtámogatások témájában két grafikont mutatott be. Az első arról szól, hogy szerinte mennyit költünk családi pótlékra. Tény, hogy a családi pótlék ráfordítások nem emelkedtek, de ez nem azt jelenti, hogy a családok támogatása csökkent volna! Mivel a kormány a munka alapú társadalmat kívánja erősíteni, ezért azokra a támogatásokra fektetett hangsúlyt, amelyek a gyermeket nevelő foglalkoztatottak számára jelentenek első sorban előnyt. Ilyenek a CSED és a GYED. Sőt számos új támogatási formát is létrehozott nekik. Tehát komoly szakmai hiba, ha csupán a családi pótlék ráfordítások alakulásából kívánunk a teljes családtámogatási rendszerre megállapítást tenni. 2010-ben a házas és foglalkoztatott anyáknak több, mint tízezerrel kevesebb gyermeke született, mint 2008-ban. Ezek a családok halasztották el a gyermekvállalást, mert féltették az anyák munkahelyét. Csak úgy tudtuk a termékenységi rátát 1,61-re emelni (az Eurostat adatai szerint 2021-ben ennyi volt a magyar adat), hogy egyrészt családbarát munkaerőpiaci intézkedéseket hoztunk, másrészt a családok anyagi biztonságérzetét növelő támogatásokat indítottunk a hagyományos családtámogatások mellett.

Most nézzük ez utóbbit, a családtámogatások rendszerét!

A KSH évente kiadja a családtámogatások éves ráfordításait a különböző pénzbeli juttatások fajtáira. Mint látható, a GYED ráfordítás 2010-2021 között két és félszeresére nőtt. GYED a szülés előtt foglalkoztatott anyáknak jár a gyermek fél éves korától két éves koráig, az átlagkereset 70%-a, de maximum a minimálbér 140%-a. Ugyanilyen nagyságrendben nőtt a CSED ráfordítás is, ami már az átlagkereset 100%-a lett, s nincs maximum korlátja, a gyermek születésétől a fél éves koráig jár. 

A pénzbeli juttatások mellett komoly adókedvezményekben is részesülnek a gyermeket nevelők, de ezt sem a költségvetés, sem a KSH nem tartja számon a családtámogatások között. Ez nem ráfordítás, az állam nem szedi be és osztja vissza, hanem otthagyja a munkavállalónál. Ilyen adókedvezmény például a családi SZJA kedvezmény, amely minden gyermek után jár (2010-ben csak a nagycsaládosok kaphattak a mostaninál sokkal kisebb mértékű kedvezményt), illetve a négy vagy több gyermekes anyák teljes adókedvezménye, továbbá a 30 évesnél fiatalabb anyák átlagkeresetig szóló adómentessége, stb. Arról se feledkezzünk meg, hogy a 2021 évi adóbevalláskor (2022 év elején) a gyermekes családok visszakapták az átlagkereset mértékéig az SZJA-t. Ilyen mértékű adókedvezmény nem volt még a magyar gazdaságtörténetben.  Az Eurostat ad ki jól összehasonlítható adatot az adókedvezmények mértékéről, de nálunk csak a családi adókedvezményt veszi be az összehasonlításba. Eszerint egy két gyermeket nevelő család, ahol a szülők átlagkeresetűek, csupán 11% SZJA-t fizet, ami az unióban a 10. legalacsonyabb érték, Dániában 36%-ot, Belgiumban 25%-ot, Írországban 24%-ot kell adózni ugyanennek a családnak. A nagycsaládosoknál még jobb a helyezésünk.

Emellett ne feledkezzünk meg a támogatott hitelekről és a támogatott megtakarításokról se, ha a családtámogatásokat számba vesszük. A legnépszerűbb támogatott hitelfajta a 10 millió forintos Babaváró kölcsön, ami egy szabad felhasználású, ingatlanfedezet nélküli államilag támogatott kölcsön. Továbbá komoly segítséget nyújt a CSOK, ami egy vissza nem térítendő otthonteremtési kedvezmény. Valamint diákhitelekre is számos kedvezmény jár a gyermeket nevelők számára. A támogatott megtakarítások között pedig a legismertebb a Babakötvény.

Emellett további beruházási támogatásokra is jogosultak a gyermeket nevelők. ilyen pl. a nagycsaládosok autóvásárlási támogatása, a tavaly decemberig felhasználható otthonfelújítási támogatás, ami már egy gyermek esetén is igénybevehető volt.

Valamint számos egyéb támogatási forma áll még a rendelkezésükre, a legtöbbről a www.allamkincstar.gov.hu/csaladok-tamogatasa oldalon tájékozódhatunk. Ilyenek például a nagycsaládosok földgázkedvezménye, vagy a magán bölcsődébe járók bölcsődei támogatása, illetve számtalan egyéb támogatás. 

Továbbá olyan intézkedések is születtek, amelyek korábbi jogrendszerbeli gátakat robbantottak fel, ilyen volt például az immár tíz éves GYED extra, mely sok más mellett megnyitotta annak lehetőségét, hogy a GYED mellett legálisan is dolgozhatnak az anyák bármennyit, akár évente pár hetet, illetve teljes  vagy részmunkaidőben. Míg közvetlenül a GYED extra bevezetése előtt, 2013 év végén az akkori fél és kétéves kor közti gyermekek szülei közül mindössze 62,5% tudta igénybe venni a GYED-et, addig ez az arány az utóbbi hónapokban már 90% fölé ugrott, ami azt mutatja, hogy jóval több olyan család vállal gyermeket, ahol az anyának is van munkahelye. 

A fenti felsorolás nem teljes körű, csak a legnépszerűbb elemeit gyűjtöttem össze a családtámogatási rendszerünknek, amelyből a DK kiragadta a családi pótlékot, a többiről említést sem tett, s ezért állította tévesen, hogy csökken a családok támogatása.  Ezzel szemben az igazság az, hogy soha nem volt ilyen szerteágazó és nagyvonalú a családtámogatási rendszerünk. 

Sajnos nem készül olyan KSH vagy Eurostat statisztika, ami minden ráfordítást tartalmazna, így a kormány kommunikációjára tudok hivatkozni, mely szerint a GDP 5,5%-át költöttük tavaly családtámogatásokra. Az Eurostat a kormányzati szociális ráfordításokon belül adja meg külön a család- és gyermekvédelmi kiadásokat, amelynek legfrissebb értéke 2021-es, ott hazánk a GDP 2,3%-át költötte e célra, ez az unió átlagánál magasabb, a 10. legnagyobb arány a tagállamok között.

Látható, hogy a DK második grafikonjának készítésekor is csupán a családtámogatási rendszer elemeinek egy kis részét vonták be a számításba. Úgy becsülöm, hogy talán csak a pénzbeli juttatások (CSED, GYED, GYES, családi pótlék, anyasági ellátások stb.) ráfordításaival számolhattak, minden mást kihagytak. Ez az összeg azonban negyede sincs annak, amivel a kormány számol, s az Eurostat adatának is csupán fele, amiről tudjuk, hogy csak a szociális kiadásokon belüli családtámogatásokra vonatkozik.

Máshonnan kéne nézni 

Érdemes azonban kicsit magasabbról is megvizsgálni, hogy javult vagy romlott vajon a családok anyagi helyzete. 

Javaslom, hogy ennek eldöntésére vizsgáljuk meg a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának kitettek arányát a gyermekes és a gyermektelen háztartásokban. Ez az uniós egységes módszertan szerint 2010-ben a gyermekeseknél 35,3% volt, s 2020-ra megfeleződött, 17,6% lett, de mellette a gyermektelen háztartásban élőknél is a 2010-es 27,4%-ról 2020-ra 18,6%-ra, azaz közel harmadával csökkent. 2010-ben nálunk volt e mutató esetében a gyermekeseknek a hátránya a legnagyobb a gyermektelenekhez viszonyítva, azaz nálunk jelentett legnagyobb szegénységi többletkockázatot a gyermeknevelés. 2019-re elértük, hogy már nem jelent szegénységi többletkockázatot a gyermekvállalás hazánkban. Ez az elmúlt évtizedben kiépülő szerteágazó és bőkezű családtámogatási rendszerünknek és természetesen a családbarát munkaerőpiaci intézkedéseinknek volt köszönhető. 

Tehát a DK állításával ellentétben nem szakadnak le a magyar gyermekes családok a gyermektelenektől, s a költségvetés sem a családok kontójára spórol. 

A DK többi állításait további cikkekben fogjuk elemezni.

Nyitókép: Mandiner-grafika