Hoppá: közel negyedmillió családnak hozott pluszjövedelmet ez a kormányzati program

Szalai Piroska írása

2010-ben az Európai Unióban és hazánkban is foglalkoztatáspolitikai szemléletváltás történt, a fókusz áttevődött a munkanélküliség kezeléséről a foglalkoztatás növelésére. Nálunk az állam fizetőképességének és a nyugdíjrendszernek a fenntartása miatt vált égetően szükségessé a fordulat.

Ennek eredményeképpen az elmúlt évtizedben komoly javulást tapasztaltunk, Magyarország sereghajtóból számos területen éllovas lett, ami nem történhetett volna meg nők, köztük a kisgyermekes anyák inaktivitásának csökkenése nélkül.

Múlt csütörtökön az NKE Gazdaság és Versenyképesség Kutatóintézete workshopot tartott a témáról, amelynek az aktualitását az – akkor még – közeledő anyák napja mellett az is adta, hogy idén lett tíz éves a GYED extra intézkedéscsomag, melynek célja egyrészt a gyermekvállalás ösztönzése, másrészt a kisgyermekes szülők munkaerőpiaci kockázatainak csökkentése, a szülés utáni visszatérési lehetőségeik javítása.

A workshopon Bogdán Zsuzsanna, a Magyar Államkincstár Családtámogatási és Egészségbiztosítási Főosztályának vezetője tartott bevezető előadást. Az ezt követő kerekasztal-beszélgetésen a témáról Szabó Anett sajtófőnök szívélyes moderálásával Varga Réka, az NKE Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Karának (ÁNTK) dékánja, Kósa Ádám európai parlamenti képviselő, Lentner Csaba, az ÁNTK egyetemi tanára, valamint jómagam, Szalai Piroska, az ÁNTK Gazdaság és Versenyképesség Kutatóintézetének (GVKI) munkaerőpiaci szakértője beszélgettünk.

Viszont egy pár dolog kimaradt a panelbeszélgetésből, így hát:

Beszéljenek a számok!

1. Termékenységi ráta

Az Eurostat által kiadott legfrissebb adatok szerint hazánkban 1,61 volt a 2021-es évben a termékenységi ráta, ami 0,38-cal magasabb, mint tíz évvel korábban, 2011-ben, amikor az Európai Unió legalacsonyabb értékét nálunk mérték, s a magyar demográfiai mérések történetének a legrosszabb adatát produkáltuk akkor. A 2021-es szintnél magasabb értékünk legutóbb 1994-ben volt. Az évtizedes növekedésünk a tagállamok közt a második legnagyobb, csupán Csehország tudhat 0,40-es javulást magának. Követ minket Románia 0,34-gyel. pontosan 12 országban volt kimutatható javulás (köztük a legtöbb Közép-európai országban) és 12 országban volt romlás, 3 ország mutatója stagnált.

2021-ben a 10-11 helyen állunk a tagállami rangsorban. A sor elején Franciaország (1,84), Csehország (1,83), Románia (1,81) és Írország (1,78), a sor végén pedig Málta (1,13), Spanyolország (1,19) és Olaszország (1,25) mutatókkal, az Európai Unió átlaga 1,53 volt. (Részletekért az European Conservative: The Central European Paradox c. cikkét ajánlom.)

Az Eurostat szerint 94.003 gyermek született nálunk, ami közel 200-zal több a 2020-as és 900-zal a 2019-es értékünknél. Azaz a járvány alatt is növekedett a termékenység is és a születések száma is. Az Eurostat tavalyi adatait még nem ismerjük, de a KSH szerint 2022-ben csökkent mind a termékenységi ráta, mind a születések száma hazánkban. Ennek értékeléséhez azért tudnunk kell, hogy a csökkenés két időszakban történt tavaly. Egyik éppen fiatal, legaktívabb szülőképes korban levő generáció 2021 év közepi tömeges oltása után 9 hónappal volt, a másik pedig az országgyűlési választási kampány legdurvább hónapjai után 9 hónappal. E mutató is azt mutatja, hogy a kampány idején olyan mértékben nőtt a fiatalok körében a bizonytalanság, hogy sokan elhalasztották a gyermekvállalást azokban a hónapokban. Majd amikor biztossá vált, hogy a nem kell tartani családtámogatási rendszert zsugorító megszorító intézkedésektől, ismét többen döntöttek a gyermekvállalás mellett.

Jól látható, hogy azok a sokak számára hasznos intézkedések hatására nőtt legjobban a termékenységi ráta, amelyeket a foglalkoztatottaknak szóltak, pl. SZJA kedvezmény, GYED extra, Babaváró kölcsön, CSOK, stb.

2. 20-40 éves nők létszáma

2022 január 1-én az Eurostat adatai szerint a legaktívabb szülőképes korban levő 20-40 éves nők létszáma már csupán 1 millió 216 ezer fő, míg 2010-ben több, mint 300 ezerrel magasabb, 1 millió 519 ezer fő volt hazánkban. Ez azt jelenti, hogy a 2010-es létszám ötödével, 20%-kal lecsökkent 2022-re. A csökkenés nem áll meg, csak nagyon kicsit lassul a következő években.

Ennek ellenére a kevesebb nőnek 2021-ben 3668-cal több gyereke született, mint 2010-ben. sőt közel hatezerrel, 5954-gyel több, mint 2011-ben! Ha most is másfélmillió lenne a 20-40 éves korcsoportbeli nők létszáma, s a termékenységi ráta 1,61, akkor 117 ezernél is több gyermek születne évente. Ezért említette a konferencián Lentner Csaba, hogy nagyon becsüljük meg azt a tényt, hogy nem csökken a születésszám.

Fontos tudni, hogy 2006-ban volt 30 éves a legnagyobb létszámú „évfolyam”, az 1976-ban születettek, amennyi napjainkban a szülő anyák átlagéletkora. Ha akkor a Medgyessy-Gyurcsány-Bajnai kormányok akartak volna tenni azért, hogy megszülethessenek a vágyott gyermekek hazánkban, akkor leghatékonyabb intézkedéseik éppen 2005-2007 között lehettek volna. De pontosan ebben az időben nem történt semmi a családok támogatására. Sőt 2008-tól vált igazán anyagi hátránnyá, szegénységi kockázattá a gyermeknevelés. 

3. 25-54 éves nők foglalkoztatási rátája

Többször hallottuk különféle elemzésekben, hogy a nők foglalkoztatására milyen komoly hátrányt jelent, ha gyermeket nevelnek, a férfiak esetében pedig pont fordítva van, magasabb arányban dolgoznak a gyermekesek, mint a gyermektelenek. Legutóbb nőnapon az Eurostat is erről írt a 25-54 éves korcsoportot bemutatva. Érdemes pontosabban megvizsgálni ezt a kérdést!

A gyermektelenek a harmadikak a 87,7%-kal Csehország (90%) és Málta (87,9%) után, az unió átlaga mindössze 78,7%. 

Az Eurostat a gyermeket nevelőket nem bontja tovább, így aztán a megállapításaik is elnagyoltak, nem elég precízek. A legtöbb országban (szám szerint 17-ben) azok a gyermekes nők, akiknek a legfiatalabb gyermeke már legalább 12 éves, nagyobb arányban foglalkoztatottak, mint a gyermektelenek. Így van ez hazánkban is, hisz a mi foglalkoztatási rátánk 89,3%, ami az unió 79,2%-os rátájánál 10,1 százalékponttal jobb. Akiknek a legfiatalabb gyermeke 6-11 éves, azoknak a foglalkoztatási rátája nálunk 84,3%, ami az unió 76,6%-os értékénél 7,7 százalékponttal magasabb, a 8. legjobbak vagyunk. A csoport foglalkoztatási rátájának elmaradása már csupán 3,4 százalékpont, ami fele a 2010-ben mért hátrányuknak.

Azon 25-54 éves anyáknak, akiknek a legfiatalabb gyermeke még 6 év alatti, a foglalkoztatási rátája tavaly 76% volt, szintén a 8. legnagyobb az unióban, 8,3 százalékponttal jobb, mint az unió átlaga. Ez a szegmens két ország kivételével mindenütt lemaradásban van a gyermektelenektől, de ezt semmiképpen nem örökös hátrányként kezelni. Ahogy a gyermekek nőnek, úgy a gyermekes nőknek jobbak lesznek a foglalkoztathatósági mutatói, mint a gyermekteleneknek. Ne feledkezzünk meg erről, sőt, hangsúlyozzuk is, ahol csak lehet!

Ne feledjük el, hogy Magyarországon akkor nő a termékenység, ha van a nőknek is munkája, s nem veszélyezteti a családot annak elvesztése. 2022-ben a 6 évesnél fiatalabb gyermeket is nevelő 20-49 éves nők mindössze 18%-ának van legfeljebb alapfokú végzettsége, 44%-nak van középfokú és 38%-nak van felsőfokú végzettsége. Mivel a kisgyermekes anyáknak évről évre emelkedik az iskolai végzettsége, egyre erősebb az igényük arra, hogy a hivatásuktól se szakadjanak le, s gyermeket is vállalhassanak. Fokozott figyelemmel kell megfelelő lehetőséget biztosítani számukra mindkét területen.

4. GYED igénybevevők és a GYED melletti munkavégzők számának alakulása

Az ábrán látható, hogy éves szinten a GYED igénybevevők száma a GYED extra időszakában 127 ezerről 181 ezerre emelkedett. Ez azon érintettek száma, akik az adott évben akár egyetlen hónapban jogosultak voltak és igénybe is vették a GYED-et.

Ha a havonkénti átlagos igénybevevők számát vizsgáljuk, akkor a GYED extra bevezetését megelőző 2013-as 79 ezer főről tavaly már több, mint másfélszer annyi, 122 ezer főre emelkedett – ahogy ezt Bogdán Zsuzsanna a workshopon elmondta.

E növekedés csak úgy jöhetett létre, hogy a fél és a kétéves kisgyermekek között jóval több a foglalkoztatott szülők által vállalt gyermek. Ez azt jelenti, hogy

Míg közvetlenül a GYED extra bevezetése előtt, 2013 év végén az akkori fél és kétéves kor közti gyermekek szülei közül mindössze 62,5% tudta igénybe venni a GYED-et, addig ez az arány az utóbbi hónapokban már 90% fölé ugrott.

Sőt ahogy az ábrán is látható, már közel 39 ezer igénybevevő a GYED mellett dolgozott is az év folyamán valamennyit. Köztük vannak olyanok, akik nem egész évben, de olyanok is, akik a heti 40 órás munkaidőnek csak egy részében dolgoztak. Így is kimondhatjuk, hogy a GYED igénybevevők több, mint ötöde valamilyen mértékben legálisan foglalkoztatott is volt. Ez egyértelműen javította a család anyagi helyzetét. Ha összevonjuk az egyes években munkát végzőket (a GYED összesen másfél évig vehető igénybe, tehát egy szülő két naptári évben is bekerülhet a GYED melletti foglalkoztatottak körébe, de a gyakorlat szerint a szülők többsége nem fél évesen kezd dolgozni a gyermek mellett), akkor jó közelítéssel negyed millió családnak hozhatott legális plusz jövedelmet a GYED extra ezen intézkedése, ami akár egymillió honfitársunkat is érintheti. S ehhez még a GYES melletti munkavégzőket nem is számoltuk bele.

5. A gyermekek szegénysége

Az ENSZ és az Európai Unió számtalan elemzést ad ki a gyermekszegénységről az egyes országokra. Hazánkban 2006 után hatalmas növekedés indult el, 2010-re már a korcsoport 40%-a volt érintett a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatával, ami jóval nagyobb, mint az uniós átlagos 27% körüli érték, s csupán Lettországban, Romániában és Bulgáriában volt magasabb az arány ebben az időben.

Továbbá tény az is, hogy 2010-ben a gyermeket nevelő háztartásokban élőknél 8 százalékponttal nagyobb volt a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatával élők aránya, mint a gyermekteleneknél.

Ha a gyermek szegénységben él, akkor a vele egy háztartásban élők is mind, ezért egyértelmű, hogy ha a munka alapú megközelítéssel kívánjuk javítani a helyzetüket, akkor a háztartás minden munkaképes tagjának lehetőséget kell biztosítani, hogy foglalkoztatottak legyenek, s a munkajövedelmük reálértékben is emelkedjen. Mivel hazánkban egymillióval többen dolgoznak, mint 2010-ben, s az egy főre jutó nettó kereset reálértéke több, mint 70%-kal emelkedett 2010-2022 között, ez azt eredményezte, hogy az unió átlaga alatti a szegénységgel vagy társadalmi kirekesztődés kockázatával élők aránya nálunk az egész társadalomban épp úgy, mint a gyermekeknél megfeleződött a kockázattal élők aránya, illetve már a gyermekes háztartásokban élők aránya kisebb, mint a gyermekteleneknél.

Ahogy hallhattuk a workshopon Kósa Ádámtól, az unió mindig egyénben gondolkodik, nem pedig családban. Ezért aztán nem is értik, csodálkozással és kritikával szemlélik a segélyezést felváltó, jól működő, családbarát módon munkahelyteremtő magyar politikát. Pedig a gyermekszegénység megfelezése is ennek eredményességének egyik kitűnő bizonyítéka.

Összefoglalásképpen érdemes megjegyeznünk, hogy a GYED extra bevezetésének évében 2014-ben az Eurostat szerint 3757-tel (a KSH kicsit más mérése szerint 2821-gyel) több gyermek született hazánkban, mint a megelőző évben. A szakirodalmak a termékenységet a gazdasági konjunktúrát megelőzően előrejelző, un. prociklikus változónak tartják, azaz a termékenység akkor nő, ha a családok anyagi biztonságban érzik magukat, s ezt követően a gazdasági mutatók is javulnak.

azzal, hogy igény szerint lehetőséget teremtett a nőknek bármikor legálisan visszatérni a munka világába a juttatások elvesztése nélkül. Ez a magyar családtámogatási rendszer egyik valódi innovációja volt, külföldön nincs hasonló példa sehol, s egy évtized távlatából kimondhatjuk, hogy meghozta a várt eredményt.

A szerző munkaerőpiaci szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Gazdaság és Versenyképesség Kutatóintézetének munkatársa

Nyitókép: Pixabay