Zárásként négy témában fejtjük ki, hogyan csúsztat statisztikáival a DK.
A DK árnyékminiszterelnöke két hete indított országos kampánykörutat az európai parlamenti választások apropóján. Az első kampányesemény Szombathelyen volt, a második Szegeden.
Dobrev az útján grafikonokkal illusztrálva hirdeti, hogy Magyarország borzasztó hely, de ők elhozzák majd a reményt. Mielőtt még a véleményét objektív igazságnak vélnénk, nézzük meg mélyebben, hogyan állunk azokon a területeken, amelyeket ő kiválasztott.
Eddig hat témát már megvizsgáltunk. A cikksorozatunk
Íme az újabb négy állítás, a DK második kampányeseményéről!
Dobrev Klára mindkét eddigi kampányrendezvényén úgy állította be, mintha nálunk a középiskolás korú fiatalok közül egyre többen, növekvő arányban ne járnának iskolába, magyarán nem tanulnának. Ezzel ellentétben a legfrissebb, 2022-es Eurostat adatok szerint a 15-19 éves népességből mind hazánkban, mind az unió átlagában egyformán 10,6% olyan, akik nem vesznek részt formális képzésben.
A DK grafikonja nem csak, hogy nem tartalmazza a friss adatokat, de se a hazai se az uniós adatoknak még csak köze sincsen a hivatalos értékekhez, ugyanis az Eurostat adatbázisai más értékeket tartalmaznak.
Dobrev Klára mindkét kampányrendezvényén hosszan fejtegette, hogy a magyar egészségügy hibája miatt még mindig nálunk halnak meg a legtöbben rákban az Unióban. A rákhalálozásban évtizedek óta rosszak a mutatóink, viszont bár nagyon magas értékről, de folyamatosan javulunk. A rákban elhunytak számának százezer lakosra vetített aránya egy évtized alatt több, mint 10%-kal csökkent, ami nagyobb arányú és nagyobb számú csökkenés, mint az Unió átlaga. Érdemes figyelni arra, hogy két országban nőtt az elmúlt évtizedben a rákhalálozás, Cipruson és Bulgáriában.
A folyamat ennél mélyebb elemzését bízzuk az orvosokra!
Dobrev Klára bár itt grafikont nem mutatott, de cserébe sokszor hangoztatta azt az állítást mindkét rendezvényén, hogy hazánkban hétszeresére nőtt a lakossági gáz ára. Ezzel szemben az Eurostat legfrissebb adatai szerint a lakossági gáz ára hazánkban tavaly az unió átlagánál (55,2%) jóval kisebb mértékben (47,4%) emelkedett, ami abszolút nem a hétszerese.
A legnagyobb emelkedést Észtország (124,3%) és Hollandia (123,1%) produkálta, ahol több, mint duplázódtak az árak. A villanyáram ára nálunk tavaly 10,1%-kal emelkedett, ami az uniós átlag (31,8%) harmada alatt van, így a villamos energia, gáz és egyéb tüzelőanyagok együttes átlagos áremelkedése nálunk 26% volt, az unióban átlagosan 42,4%. Mivel ebben az árucsoportban 2019 óta nálunk volt a legalacsonyabb az árszínvonal az egész unióban (2010-ben még az unió átlagának 89,7%-át fizettük, 11 tagállam volt nálunk olcsóbb, köztük Luxemburg, Szlovénia és Finnország), s tavaly átlag alatti volt az áremelkedésünk,
ahogy a következő ábrán látható.
A lakhatási költségek legnagyobb részét a villanyáram, a gáz és az egyéb tüzelőanyagok adják. Ahogy az Eurostat kiadványában is olvashatjuk, tavalyelőtt hazánkban a lakhatási költségek 47%-kal alacsonyabbak voltak, mint az uniós átlag, ezzel a 22. helyen álltunk, csak Lengyelország, Litvánia, Horvátország, Románia és Bulgária volt olcsóbb nálunk e tekintetben. Az infláció nálunk e területen is az uniós átlag alatt maradt, tehát biztosan nem nőtt a hazánknál olcsóbb országok köre.
Az Eurostat kiadványában jól bemutatták, hogy tavalyelőtt nálunk volt a 4 legalacsonyabb az árszínvonal, 37,9%-kal alacsonyabb az unió átlagánál. A tavalyi 15,3%-os harmonizált inflációs adatunkkal sem növekedtünk akkorát, hogy bármely előttünk levő ország olcsóbbá vált volna nálunk. Nálunk olcsóbb továbbra is Lengyelország, Bulgária és Románia, minden más ország drágább nálunk.
A lakossági energiaár növekedésével kapcsolatosan felhívom a figyelmet az Economist május 10-i cikkére, amiről itt is olvashatnak.
Az írásban az Economist munkatársai megvizsgálták a múlt téli tényleges halálesetek számát országonként, s összehasonlították a 2015-2019 évek azonos időszaki átlagaival. 149 ezer fős többlethalálozás történt 2022. november-2023. február időszakban az unióban, ami 7,8%-os növekedésnek felel meg. A többlethalálozás okainak vizsgálatából azt állapították meg, hogy közel 60 ezret még a Covid járvány okozott, de ennél nagyobb, 68 ezer volt az energiaárak növekedésének a következménye. Az általuk készített ábráról leolvasható, hogy hazánkban nem volt többlethalálozás a múlt télen (mindössze 7 ilyen országot látunk a grafikonon), s nálunk a legalacsonyabbak a háztartási energia árak (legközelebb vagyunk a grafikonon a függőleges tengelyhez).
A cikkben így fogalmaznak: „A magas energiaárak életekbe kerülhetnek. Eltántorítják az embereket attól, hogy megfelelően fűtsék fel otthonukat, és a hideg körülmények között élve megnő a szív- és légúti problémák kockázata…. Az országok közötti áttekintés azt mutatja, hogy a fűtőanyag költségek általában azoknál nőttek legjobban, ahol a legtöbb többlethalálozás következett be.” Szóval magyar életeket mentett a rezsiárak kordában tartása.
Ismét elhangzott mindkét eseményen, hogy a fiataljaink kivándorolnak, elment már 700 ezer honfitársunk. Az igazság fele tényleg az, hogy ma a világ többi országában az ENSZ statisztikái szerint 714.420 hazánkban született, de nem hazánkban élő honfitársunk él.
véletlenül se gondoljuk azt, hogy ez a hétszázezer ember mostanában költözött el tőlünk! S ha már az ENSZ statisztikáit vizsgáljuk, akkor vegyük észre azt is, hogy 584.567 olyan honfitársunk is van, aki pedig nem Magyarországon született, de nálunk él, itt lakik, része a magyar lakosságnak.
A KSH éves vándorlási adatokat is kiad, ebből látható, hogy 2016 óta többen költöznek hozzánk, mint ahányan kivándorolnak. S a hozzánk költözők között nagyobb arányban vannak a korábban kivándoroltak, most visszatérők, mint a külföldön született bevándorlók.
Az ENSZ legfrissebb statisztikái szerint a környező országok közül 2020-ban is nálunk volt a legkisebb a külföldön élő, hazánkban születettek aránya az aktuális lakosságszámhoz viszonyítva. Még Szlovákiában és Szlovéniában is nagyobb volt ez a mutató, pedig a volt keleti tömb államai közül mi vagyunk hárman a legkisebb elvándorlási aránnyal rendelkezők.
Ha a bevándoroltak és az külföldön élők lakosságszámra vetített arányának különbségét – azaz az egyenlegüket – vizsgáljuk, akkor egész Európában Magyarország, Észtország, Finnország és Ciprus a legkiegyenlítettebb, ahol 1,5 százalékpontnál kisebb a különbség a két arány között.
„A statisztikákból nélkülözhetetlen információkhoz jutunk a világról és saját magunkról. Ám az utóbbi években a médiahackkek, a hoaxok és a fake news terjedésével egyre inkább kételkedünk bennük” – írta Tim Harford az „Adatdetektív” c. könyvében. Ezzel a cikksorozattal javítani szerettem volna a statisztika és az adattudomány megítélésén. Javaslom, gondoljunk jobban utána, nézzük meg a környezetét is egy-egy adatnak, nem a statisztikákban van a hiba, hanem legtöbbször az értelmezésük, a magyarázatuk nem elég alapos, vagy éppen félrevezető.
Nyitókép: Mandiner-grafika
Idén tovább csúszik a lejtőn Európa legnagyobb gazdasága. A tavalyi recesszió 2024-ben is folytatódik, ami rossz hír Magyarország számára, a hazai ipar ugyanis nagyban a német kereslettől függ.
A 2025-2027-es időszakra az S&P Global Ratings azzal számol, hogy a magyar gazdaság 2,8 százalékos reálnövekedést ér el éves átlagban – értékelte a Makronóm Intézet elemzője a péntek esti döntést.
De az magához Dobrevhez is méltatlan, ha erre az a válasz, hogy egy emberként tagadják el Magyar jelentőségét.
A károk és áldozatok felmérése továbbra is zajlik.
Lapunk értesülései szerint egy sor jobbikos múltú háttérember segíti Magyar Pétert a szervezésben. Úgy tűnik, egymásra talál a végleg baloldalra sodródott párt hátországának több tagja, és az érdemi szervezet nélküli politikus.
A rendőrterror hazánk történetének egyik mélypontja.
Újabb mérföldkőhöz érkezett a Budapest-Belgrád vasút, már azt is tudni lehet, mikortól lehet majd utazni rajta.
Idén tovább csúszik a lejtőn Európa legnagyobb gazdasága. A tavalyi recesszió 2024-ben is folytatódik, ami rossz hír Magyarország számára, a hazai ipar ugyanis nagyban a német kereslettől függ.
