Itt a várva várt fordulat, amely minden magyar család pénztárcájára hatással lesz

A várakozásoknál kedvezőbb inflációs adatot közölt a héten a Központi Statisztikai Hivatal: éves alapon – az előző hónapokhoz hasonlóan – 4,3 százalékkal emelkedtek az árak a magyar üzletekben, ugyanakkor havi összevetésben augusztushoz képest nem volt változás.

A piaci elemzők és a Magyar Nemzeti Bank egybehangzó véleménye szerint sem kell jelentős drágulástól tartanunk a következő hónapokban, emellett szintén kedvező, hogy 2025-ben is gyorsabban nőnek a fizetések, mint a fogyasztói árak. Mindez azt jelenti, hogy már az év végén is több terméket tudunk megvásárolni a keresetünkből, mint az év elején.

Olcsóbbá vált az élet, mióta nem a multik zsebét tömik a magyar családok

A háztartások legnagyobb kiadását arányaiban továbbra is az élelmiszerek teszik ki. Az éttermi szolgáltatások nélkül az élelmiszerek átlagosan 3 százalékkal nőttek szeptemberben az 2024 azonos időszakához képest. A korábbi évekhez és az év első hónapjaihoz képest kimondottan mérsékeltnek tekinthető drágulást ráadásul főként három árukategória okozta:

• a rossz szezon miatt az idényáras zöldségek és gyümölcsök, a gyümölcsök ára közel 20 százalékkal nőtt,
• drágább lett a baromfihús,
• a kakaó és a csokoládé,
• valamint a kávé árának jelentős emelkedése, a rekord magas világpiaci árak miatt.

A több termékpályán tapasztalható, akár 10-20 százalékot is meghaladó árcsökkenés a világpiaci árak mérséklődésének köszönhető, ugyanakkor 

A legjelentősebb árcsökkenés a margarinnál, a vajnál, a kristálycukornál és a tejtermékeknél tapasztalható, több tíz százalékkal kevesebbe kerülnek ezek az élelmiszerek az év elejéhez képest.

Kiemelkedő, hogy a 2023 januári inflációs csúcshoz képest csak 2022 és 2023 között hatósági áron kínált termékekért kell ma többet fizetnünk, de összességében több ezer forinttal kerül kevesebbe a bevásárlás, mint 2,5 évvel ezelőtt. Közben a reálkeresetek jelentősen nőttek, az előrejelzések pedig egy irányba mutatnak: tartósan magunk mögött tudhatjuk az infláció jelentette nehéz esztendőket.

Globális folyamatok érhetők tetten a magyar üzletekben

Az élelmiszerek áremelkedése tehát – kevés kivételtől eltekintve – megtorpant az idei év második felében. Az alapvető élelmiszerek közül ezzel a kedvező tendenciával ellentétesen mozgott a baromfihús ára, mind a csirkehúsért, mind a pulykáért többet kell fizetnünk, mint egy évvel ezelőtt. A tojás is drágább.

A csirkehús és a tojás áremelkedése az év első hónapjaiban óriási károkat okozó – immár megszokottnak számító – madárinfluenza-járványra vezethető vissza. 

A baromfihús ára az elmúlt hónapokban azért nőtt idehaza, mert a folyamatosan növekvő európai kereslet mellett jelentős kínálatcsökkenést okozott a madárinfluenza, ezért a hazai baromfihúsra is jelentős a nemzetközi kereslet, ami a termelőknek magasabb eladási árat jelent, ez pedig befolyással van a hazai átvételi árakra is, így a fogyasztói árakat is érinti. Az árrésstop ugyan a csirkemellre is érvényben van, de az alapanyagárak emelkedése miatt az üzletek is drágábban jutnak hozzá a csirkehúshoz, ezért az árkülönbözetet is ráterhelhetik a vásárlókra.

A tojás ára is a madárinfluenza miatt kialakult alacsony kínálat szerint változott, ám míg a csirkehús ára a következő hónapokban már várhatóan nem változik érdemben, a tojás ára meghaladhatja az év végéig a 90 forintos darabárat. A tojás további drágulását szezonális hatások okozzák: a hűvösebb hónapokban kevesebbet tojnak a tyúkok.

Míg az elmúlt években egymástól eltérő időszakokban és más-más okok miatt nőtt a cukor, az étolaj és a tejtermékek világpiaci ára, az ENSZ jelentése szerint szeptemberben mindhárom árucsoportban mérséklődtek az alapanyagárak. A FAO jelentése azért is meghatározó a következő időszak élelmiszeráraira, mert a fogyasztók sokszor mindössze a nagykereskedők spekulációja miatt fizetnek többet, vagy kevesebbet, mindössze középtávú termés-előrejelzésekre alapozva a legnagyobb mezőgazdasági termelővidékekről.

Ez a hazai marhahús-árakban is tapasztalható, ám a hazai kereslet évről évre szűkül, így ez a folyamat kevesebb háztartást érint, mint a baromfihús drágulása.

Aranyárban marad a csokoládé és a kávé

A világpiaci folyamatok alapján rossz hír, hogy a legszélesebb körben fogyasztott élvezeti cikkek, azaz a kávé és a csokoládé, valamint a kakaót tartalmazó élelmiszerek gyors áremelkedése egyelőre idén még várhatóan megmarad.

A kakaó világpiaci ára 2024-ben soha nem látott mértékben nőtt, 2024 decemberére történelmi rekordot döntött. Az idei év során az árak némileg mérséklődtek, de a magas árszint tartósnak ígérkezik. A közelgő szezonról szóló előrejelzések eleinte biztatók voltak, ám az afrikai kakaótermesztő nagyhatalmak – Ghána, Elefántcsontpart – rontottak a prognózison, a rossz időjárás miatt.

Az elemzők és a nemzetközi szervezet is azzal számol, hogy a kakaó ára tartósan magas marad, mivel a folyamatosan növekvő globális kereslettel nem bírnak lépést tartani a korszerűtlen és elöregedett ültetvények, az elmaradott technológia és a klímaváltozás miatt évről évre komoly károkat és az ültetvények megbetegedéseit okozó szélsőséges időjárás.

A világpiaci árak átmeneti mérséklődése miatt lassulhat idehaza is a kakaó és a csokoládé drágulása, ugyanakkor érdemi árcsökkenésre középtávon sincs remény. A globális alapanyagár-emelkedéshez képest a gyártók áremelése ráadásul eltérhet attól függően, hogy a nagy gyártóknak mekkora felhalmozott készletük van. A KSH adatai alapján január óta

• a kakaó ára 28 százalékkal,
• a csokoládé ára pedig 19 százalékkal emelkedett átlagosan a hazai üzletekben.

Szintén jelentősen nőtt a kávé bolti ára, egy év alatt közel negyedével kell többet fizetnünk a hazai üzletekben. A kávé árának emelkedése szintén a világpiaci árakra vezethető vissza, idén februárban szintén rekordot döntött az arabica fajta ára. 

A kakaópiachoz képest a kávépiacon egy fokkal kedvezőbb a helyzet, mivel a kávéültetvényeken nem az évek óta elmaradt fejlesztések, hanem az időjárás vezetett mintegy 50 százalékkal magasabb árakhoz egy év alatt. Szintén problémát okoz, hogy a kínálatnál jobban nő a kereslet, ez pedig tartósan magasabb árszinthez vezet. A világpiaci előrejelzések szerint a kávé fogyasztói ára tovább emelkedik, ám annak mértéke még kérdéses, de érdemi fordulat 2026-ban, vagy 2027-ben várható.

A kávé és a kakaó ára is kitett a geopolitikai feszültségeknek és az Egyesült Államok által indított globális vámháborúnak. Noha Washington vámpolitikája a helyben nem előállítható termékeket elvben nem érinti, közvetett, fogyasztói árakra gyakorolt hatása lehet. Szintén kockázat, hogy az Egyenlítő vidékein fekvő kakaó- és kávétermesztő országokra politikai instabilitás is jellemző, valamint a korszerűtlen mezőgazdasági termelés érdemi modernizálására sincs reális esély. 

Miért nem kell újabb árrobbanástól tartaniuk a magyar családoknak? 

Noha az orosz-ukrán háború kitörését követően mindenki megtapasztalhatta, hogy a globális piaci pánik milyen súlyos következményekkel jár, összességében nem jellemző a terménypiacokon a hirtelen és kiszámíthatatlan árrobbanás. A hazai élelmiszerárakra elsősorban a gabonaárak hatnak, ám Magyarország e téren nagyrészt önellátó. A gabonafélék ára elsősorban nem a péktermékek árát befolyásolja, hanem az állati termékekét. Jelenleg a takarmányárak kiszámíthatóak és egyelőre az energiaárak miatt sem kell árat emelniük a termelőknek. 

A világpiaci árak ingadozása tehát összességében nem fenyeget jelentős drágulással, ráadásul bőven ellensúlyozza a magyar lakosság gyorsan javuló jövedelmi helyzete. A reálkeresetek emelkedése mellett októbertől, majd januártól adómentességet élvezhetnek a többgyermekesek, valamint 2026-tól tovább növeli a családok elkölthető pénzét a családi adókedvezmény bővítése is. A családtámogatásokban nem részesülők bevételét pedig a minimálbérek várhatóan jelentős emelése és a bruttó fizetések növelése, amely jelenleg is bőven meghaladja a gazdaság teljesítményét.

Nyitókép: MTI/Vajda János

***