Valami nagyon fontos történt szeptemberben és ennek most minden magyar örülhet

2025. szeptemberben a fogyasztói árak átlagosan 4,3 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat. Augusztushoz viszonyítva átlagosan nem változtak az árak – jelentette szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Olcsóbb élelmiszerek

– részletezte a jelentés. A háztartási energiáért 10,6 százalékkal többet kellett fizetni átlagosan, ezen belül a vezetékes gáz 23,4, az elektromos energia 2,3 százalékkal drágult. A szeszes italok, dohányáruk ára 7,1 százalékkal emelkedett. A szolgáltatások 5,9 százalékkal drágultak, ezen belül az üdülési szolgáltatások 12,9, a járműjavítás és -karbantartás, valamint a testápolási szolgáltatások 9,5-9,5, a lakásjavítás és -karbantartás 9,4, a lakbér 9,3, a sport, múzeumi belépők 8,8, az egészségügyi szolgáltatások 8,6 százalékkal.

A tartós fogyasztási cikkek ára 2,5 százalékkal emelkedett, ezen belül az ékszerek 20,7, a szobabútorok 5,1, a fűtő- és főzőberendezések 4,1, az új személygépkocsik 1,8 százalékkal többe kerültek. A járműüzemanyagok ára 0,3 százalékkal mérséklődött, a gyógyszer, gyógyáruk 4,4 százalékkal drágultak. 2025. augusztushoz viszonyítva a fogyasztói árak átlagosan nem változtak. Az élelmiszerek ára egy hónap alatt, 0,2 százalékkal mérséklődött (a vendéglátási szolgáltatások nélkül számítva 0,5 százalékkal), meghatározóan az idényáras élelmiszerek 4,0 százalékos árcsökkenése következtében. 

A szezonváltás következtében a legnagyobb mértékben a ruházkodási cikkek drágultak, 1,5 százalékkal egy hónap alatt. A háztartási energia ára 0,1 százalékkal mérséklődött, ezen belül az elektromos energiáért 0,2 százalékkal többet, a palackos gázért 1,0 százalékkal kevesebbet kellett fizetni. A szolgáltatások ára átlagosan 0,4 százalékkal csökkent, ezen belül az üdülési szolgáltatások ára - a szezonális hatások miatt - 6,3 százalékkal mérséklődött. A járműüzemanyagok, valamint a gyógyszer, gyógyáruk 0,4-0,4 százalékkal drágultak.

Közbelépett a kormány

A hírekre a Nemzetgazdasági Minisztérium is reagált, mint közleményükben fogalmaztak: 

A családok és a nyugdíjasok védelme érdekében november 30-ig meghosszabbították az árréscsökkentést és önkéntes árkorlátozást harcolt ki a bankok, a biztosítótársaságok, a telekommunikációs cégek, valamint a gyógyszeripari szereplők esetében. A szépkorúak támogatására is kiemelt figyelmet fordítanak: a 30 ezer forintos utalvánnyal mintegy 2,5 millió nyugdíjas számára nyújtunk érdemi segítséget, ebből már több mint 2 millióan megkapták a juttatást.

Az indokolatlan áremelések elleni küzdelem és az adócsökkentések élénkítik a fogyasztást, ezáltal hozzájárulnak a gazdasági növekedéshez is.

Nyitókép: Balogh Zoltán/MTI

Kedvezőnek látják az elemzők

Molnár Dániel, a Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség vezető elemzője elmondta: szeptemberben az infláció kismértékben az elemzői várakozásoknál is kedvezőbben alakult, éves szinten, a megelőző két hónaphoz hasonlóan, 4,3 százalékot tett ki az áremelkedés, miközben havi bázison átlagosan nem változtak a fogyasztói árak. Az év eleji megugrást követően stabilizálódtak tehát az inflációs folyamatok, sőt, az alapvető inflációs folyamatok leíró maginfláció ismét a jegybanki toleranciasávon belül alakult.

„Várakozásaink szerint év végéig még a jegybanki toleranciasáv felett alakulhat az infláció üteme, kedvező esetben év végén térhet vissza 4 százalék alá, de ez előrejelzésünk szerint januárban az idei év eleji jelentős átárazások kiesésével ez mindenképpen bekövetkezik majd. Az elmúlt hónapok adatai egyértelműen azt mutatják, hogy nincs érdemi árnyomás a gazdaságban, a havi átárazások mértéke összességében nem tér el a historikustól, miközben az erősebb forintárfolyam is kedvező kilátásokat jelent” – összegezte a szakértő. 

Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza is kellemes meglepetésről beszélt, hiszen a bázishatások miatt növekedésre lehetett számítani. 

„Érdemes kiemelni, hogy az élelmiszerárak drágulásának lassulása miatt a nyugdíjasinfláció is lassult, 4,5 százalékról 4,3 százalékra. Az infláció tehát bár a jegybanki cél felett van, de kellemes meglepetést okozott, elsősorban  az élelmiszerek havi alapú árcsökkenése miatt. Az inflációt egyrészt az importált infláció, másrészt pedig az erősödő forintárfolyam húzza vissza. Mivel az árrésstopok az inflációt nagyjából 1,5 százalékponttal visszafogják, ezért van egy elnyomott infláció a gazdaságban – ez pedig az árrésstop jövő évre várható elengedése nyomán okoz majd egy ugrást az inflációban. Ebből következően egyelőre nem várható a monetáris politika lazítása, annak ellenére sem, hogy az infláció már az év végére a jegybanki célsávba kerülhet, sőt, az év elején átmenetileg a cél körül alakulhat. Tekintettel azonban a tegnapi miniszteri szóbeli intervencióra és a kedvező mai inflációs adatra, a piac elkezdheti árazni a kamatcsökkentést, ami gyengébb forintárfolyamot eredményez, ez viszont távolabb tolja a kamatcsökkentést. A mai adat alapján viszont nőtt az esélye annak, hogy jövőre a jegybank lazítani tudjon” – írta Regős Gábor.